Melitopol (ukránul: Мелітополь; oroszul: Мелитополь) város Ukrajna Zaporizzsjai területén. Az ország 34. legnépesebb városa, lakossága körülbelül fő volt 2018-ban.

Történelem A középkorban egy nogaj aul volt a város helyén Kyzyl-Yar néven. 1769 júliusában orosz katonai parancsnokok ott építettek egy erődítményt, és a zaporizzsjai kozákok ott teljesítettek szolgálatot. II. Katalin 1784. február 2-án adott ki egy rendeletet, amellyel létrehozta a Tauriai Kormányzóságot. Grigorij Potemkin, Novorosszija képviselője még abban az évben aláírta a város alapításáról szóló szerződést, és a Molocsna folyó jobb partján kozákok és Szuvorov hadvezér nyugalmazott katonáinak családjai telepedtek le. Többek között a németeket is ösztönözték, hogy telepedjenek le az új tartományban és néhány falu ezen a területen sokáig német nyelvű is volt. balra|bélyegkép|Novoalexandrovka, Redin és Fomin festménye 1816-ban a szloboda a Novoalekszandrovka nevet kapta. Népessége az Ukrajna északi tartományaiból és az Oroszországból behurcolt parasztok miatt növekedett. 1842. január 7-én a szlobodát városként ismerték el, és a Molocsna folyó torkolatánál fekvő Melita (görögül: Μέλι - méz) kikötőváros után a Melitopol nevet kapta. A 19. század végére a település egy kereskedelmi központtá fejlődött - volt néhány bank, hitelszervezet és számos nagykereskedés. A város akkori legnagyobb vállalkozásai a vasöntöde és a Klassen testvérek gépgyártó üzeme (1886), a vasúti pályaudvar és a műhelyek voltak.

A város további fejlődése szorosan összefüggött a kereskedelemmel, a vas- és gépiparral, valamint a Krím felé irányuló vasúti közlekedéssel. A huszadik század elején 15 ezer ember élt Melitopolban. A városban akkoriban 30 gyár és 350 üzlet működött. A huszadik század második felében a város gazdasági növekedése erőteljes volt: új gyárak, üzemek és lakótelepek épültek. A városban gyártott ipari termékeket több mint ötven országba exportálták. balra|bélyegkép|A régi Alekszandr Nyevszkij székesegyház Melitopolban

Második világháború 1941-ben a Szovjetuniót megtámadta a náci Németország. A város stratégiai jelentőségűvé vált elhelyezkedése miatt. Azonban a Vörös Hadsereg nem állt készen a háborúra, és vissza kellett vonulnia. A német Wehrmacht 1941. október 6-án elfoglalta Melitopolt. Egy héten belül Melitopol teljes megmaradt zsidó lakosságát (2000 férfi, nő és gyermek) a Wehrmacht által aktívan támogatott Einsatzgruppe D meggyilkolta. A németek egy náci börtönt működtettek a városban.

A Panther–Wotan vonal csatája A Miusz folyón való áttörés, illetve miután legyőzték a tengelyhatalmakat Donyec-medencében és Taganrogban, a visszavonuló ellenséget üldöző szovjet déli front hadserege 1943. szeptember 22-én a Molocsna folyóhoz érkezett. Ott, a Molocsna folyó medencéjében a német csapatok egy erős, hosszú távú védelmi vonalat építettek ki, amelyet Panther-Wotan-vonalnak neveztek el. Ezen a vonalon dőlt el a Krím félsziget sorsa és a Szovjetunió déli részén folytatott támadó hadműveletek sorsa.

A német védelem négy vonalból állt, amelyeket szilárd páncéltörő árkok és aknák borítottak. A szovjet déli front hadseregének első áttörési kísérlete sikertelen volt. A szovjet parancsnokok úgy döntöttek, hogy előkészítenek egy új hadműveletet: az úgynevezett "Melitopol hadműveletet", amelyet 1943. szeptember 26. és november 5. között sikeresen végre is hajtottak.

A szovjet katonák bátorsága és hősiessége ellenére a harcok sokáig tartottak, mivel a németek újabb tartalékos katonákat vezényeltek oda, hogy megtartsák Melitopolt. Végül többnapos, súlyos utcai harcok után a német ellenállás megtört, és október 23-án a Vörös Hadsereg teljesen ellenőrzése alá vonta a várost.

2022-es orosz–ukrán háború Február 24-én, a 2022-es ukrajnai orosz invázió során a melitopoli légibázist bombatalálat érte, majd később az orosz erők megtámadták. Ugyanezen a napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy "az ellenség elindult a megszállt Krímből, és megpróbál Melitopol felé előrenyomulni".

Február 26-án az orosz védelmi minisztérium szerint az orosz erőknek sikerült elfoglalnia a várost.

Március 11-én az ukrán külügyminisztérium szerint elrabolták a város polgármesterét, akit ezt követően terrorizmussal vádoltak meg az orosz erők. Ez a Genfi Egyezmények szerint háborús bűnnek minősül.

Földrajz Az Azovi-tenger közelében, a Molocsna folyó partján fekszik.

Népessége

Közlekedés

Közúti közlekedés A városnak két buszpályaudvara van: az újabb távolsági buszpályaudvar és a helyi buszok régebbi állomása. A település az E58-as út és az E105-ös út kereszteződésében fekszik. A melitopoli utak együttes hossza 333 km, amelynek a 70%-a nem felel meg az alapvető követelményeknek.

Vasúti közlekedés bélyegkép|A melitopoli vasútállomás Melitopolon egy nemzetközi jelentőségű villamosított vasútvonal halad keresztül, ezért a melitopoli vasútállomás tranzitállomásként szolgál a Moszkvából a Krímbe és vissza tartó utasok számára. A várost a "Krím kapujának" is nevezik és a Krím félsziget 2014-es annektálása előtt a személyszállító vonatok 80%-a a városon haladt át a félsziget felé.

Légiközlekedés A város környékén egy repülőtér is található, amelyet azonban nem használnak személyszállításra.

Tömegközlekedés Az iránytaxik a város tömegközlekedésének egyetlen formája. 34 útvonalon közlekednek. Reggel öttől hajnali fél egyig működnek. Korábban, a Szovjetunió idején az Ikarus, a LiAZ, a LAZ és a PAZ autóbuszai mintegy 15 útvonalon közlekedtek.

Gazdaság

Testvérvárosok Melitopol testvérvárosai a következők:

Brive-la-Gaillarde, Franciaország Bariszav, Fehéroroszország Kėdainiai, Litvánia Szliven, Bulgária

Híres emberek Migail Lifsic (1905–1983) szovjet marxista filozófus, esztéta, művészetkritikus Pavel Szudoplatov (1907–1996) szovjet titkosszolgálati tiszt Naum Feldman (1918–1994) szovjet matematikus Grigorij Csuhraj (1921–2001) szovjet filmrendező Jevhen Hacserigyi (1987) válogatott ukrán labdarúgó Jehven Cseberko (1998) válogatott ukrán labdarúgó

Galéria

Jegyzetek

Kategória:A Zaporizzsjai terület települései