Császárné Dobrovits Dorottya (Budapest, 1941. június 15. – Budapest, 1988. június 26.) magyar művészettörténész, a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1979).
Életpályája 1959-ben érettségizett. 1964-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–művészettörténet szakán. 1964–1977 között az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) Tudományos Osztálya, majd Terv- és Koordinációs Osztálya tudományos munkatársa volt. 1973–1976 között az MTA–TMB-n Garas Klára aspiránsa volt. 1977-ben Ausztriában tett tanulmányutat. 1977–1988 között a Szépművészeti Múzeum muzeológusa és tudományos főmunkatársa volt. Öngyilkos lett.
Családja Szülei: Dobrovits Aladár (1909-1970) művészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanár és Dömötör Tekla (1914–1987) néprajzkutató, néprajztudós voltak. 1964-ben házasságot kötött Császár Lászlóval (1933–2008), aki építészmérnök, építészettörténész, az MTA doktora volt.Névpont.hu Fia: Császár Péter (1967–).
Sírja a Farkasréti temetőben található (619-es jelű fülkék („F")-1274).A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Művei Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke (Magyar Műemlékvédelem, 1970. 4. sz.) Virágos deszkák művészete (Magyar Panoráma, 1971) A magyar műemléki nyilvántartás története (Magyar Műemlékvédelem, 1972. 2. sz.) A csatkai volt pálos templom építészeti problémái (Építészeti és Építéstudományi Szemle, 1973. 1. sz.) A műemlék élete és funkciója Ausztriában (1976, Építészeti és Építéstudományi Szemle, 1977. 3. sz.) Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái a magyarországi barokk építészetben (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1978) Adatok Balatonfüred XVIII. századi építészetéhez (Veszprémi Múzeumi Évkönyv, 1979) A római Il Gesù templom építészettörténeti problémái (Acta Technica, 1979) Székesfehérvár ZaIka Máté u. 6. késő románkori lakóház (Műemlékvédelem, 1979) Székesfehérvár, székesegyház. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1982; 3. bővített kiadás: 1993) Középkori falak (Múzsák, 1983) A római Gesù-templom építészeti kapcsolatai (Építés- építészettudomány, 1983) Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete (Monográfia; Művészettörténeti füzetek. 15. Budapest, 1983) Ganna. Plébániatemplom és mauzóleum (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1984) Pápa. Római katolikus nagytemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Budapest, 1984; 2. átdolgozott kiadás; 1998) Piranesi Prima Parte-kötetéről – ritka budapesti alkotások alapján. (Művészettörténeti Értesítő, 1990) Piranesi. Sajtó alá rendezte: Czére Andrea. (Az Építésügyi Tájékoztató Központ kiadványa. Budapest, 1993) A budai és pesti orvosi egyetemek XVIII. századi tervei (Műemlékvédelem, 1994) A komáromi „iszonyú Spectaculum.” (História, 2011)
Díjai A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Építészettörténeti Pályadíja (1969) Szocialista Kultúráért Érdemérem (1972)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
További információk Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001. Bodó-Viga: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
Kategória:1941-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Öngyilkos tudósok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek