Papi Vizsolyi Gusztáv (Dunaszentgyörgy, 1822. október 10. – Budapest, 1889. február 9.) alispán, a Szabadelvű Párt harmadik elnöke, országgyűlési képviselő, cs. és kir. valóságos belső titkos tanácsos.
Szülei, származása Apja papi Vizsolyi János(1784. szeptember 11. – 1864. március 23.) Papi Vizsolyi János a geni.com laponPapi Vizsolyi János gyászjelentése. OSZK – Pannon Egyesített Digitális Archívum Tolna vármegyei főbíró, édesanyja nádasdi Sárközy Erzsébet voltak.(Nagybajom, 1781. december 3. – Alsópél, /Udvari községhez tartozó puszta volt/, 1844. március 12.) geni.com Testvérei, Emília Eszter (megh. 1876. június 3.)Gyászjelentése. OSZK – Pannon Egyesített Archívum és Jenő,Papi Vizsolyi Jenő a geni.com lapon utóbbi katonai pályán helyezkedett el.
Pályafutása A gyönki református algimnázium elvégzése után Pozsonyban bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott, ügyvédi oklevelét Pesten nyerte el. 1844-től Tolna vármegye aljegyzője, majd a nemesi árvaszék elnöke volt. „Ahhoz a lelkes szabadelvű csoporthoz tartozott, melynek központja Szedresen Bezerédj István és neje voltak.” Nekrológ. Szekszárd Vidéke, 1889. február 14. 8. szám, címlap 1848-ban a pincehelyi választókerület elnöke, majd 1850-től a simontornyai járás főbírája. 1851-ben Zichy László gróffalZichy László (Pél, 1830. szeptember 11. – Garden-Grove, USA, 1896. február 11.) cs. kir. kamarás, 1848-ban nemzetőr őrnagy. Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. európai körutat tett, akinek nővérét, Zichy Máriát feleségül is vette. A Bach-korszakban alsópélpusztai (ekkor Udvari, ma Sárszentlőrinc községhez tartozik) birtokán gazdálkodott, a politikától félrevonult.
Jelentős szerepet vitt Bartal Györggyel együtt a Tolna vármegyei Gazdasági Egyesület alapításában. 1861-ben a vármegye főjegyzőjévé választották, majd 1865-ben az alispáni székben is őt kívánták látni, melyet 1868-ban és 1871. december végén ismét egyhangú szavazás után ő nyert el.
1872. szeptember 3-tól 1884. május 19-ig négy cikluson keresztül folyamatosan a kölesdi kerület országgyűlési képviselője volt, előbb Deák-párti programmal, majd az 1875. évi fúzió után Szabadelvű pártiként. 1872-től tagja volt a kérvényi bizottságnak. Az 1874-ben, majd az 1880-ban egybehívott közigazgatási bizottságban tagként közreműködött, később a fiumei kérdés ügyében létrejött testületbe és az országos földadó-bizottságba ugyancsak beválasztották. A kataszteri kérdésben tartott ankét ülésein is bizonyságot tett képzettségéről.Schmidt Anikó: A kataszteri ankét. In: Catastrum, 3. évfolyam (2016), 2. szám, 21–28. oldal 1884. szeptember 27-től 1887. május 25-ig a naszódi kerület képviselőjeként vett részt a parlament munkájában,„Vizsolyi Gusztáv az 1884-es parlamenti választásokon tizenkét éves képviselőség után váratlan vereséget szenvedett a kölesdi kerületben. A kortárs elemző a kudarc egyik okát abban látta, hogy Vizsolyi »már nem Tolnamegyéé, hanem az egész országé«, s emiatt csak ritkán járt haza. … befolyását csak ritkán vetette latba, ezért sokan csalódtak benne, mert nem tett értük semmit.” Euripon: Vizsolyi Gusztáv bukása. Fény- és árnyképek Tolnavármegyéből és az aula titkai. Budapest, 1884. Idézve: Gaál Zsuzsanna: A dzsentri születése. A Tolna megyei reformkori középbirtokos nemesség átalakulása a neoabszolutizmus és a dualizmus korában. Doktori disszertáció, Budapest, 2007. 122. és 140. oldal 1887. szeptember 28-tól az oravicabányai választókerület küldte az országgyűlésbe, s e tisztséget egészen haláláig viselte. Tagja volt a regnikoláris bizottságnak, s az országos bölcsőde bizottságnak is.
1877-ben belső titkos tanácsosi címmel ruházta fel az uralkodó. Pesti Hírlap, 1889. február 10. 41. szám, 5. oldal Más forrás szerint 1885. december 8-án terjesztették fel a minisztertanács ülésén erre a címre.Minisztertanácsi ülések MNL online. 1889. december 8-i (29.) ülés 3. pontja.
A Szabadelvű Párt harmadik elnöke volt 1881. május 31. – 1889. február 9. között.
A református egyházban is sokat tevékenykedett, már 1852-ben a tolnai egyházmegye világi jegyzőjévé választották. A gyönki református algimnáziumnak Magyary-Kossa Sámuel elhunyta után, 1866-ban ő lett a főinspektora és sokat tett az iskola fejlesztéséért. Gróf Lónyay Menyhért halála után ő lett az egyházkerület helyettes főgondnoka s az ő világi elnöksége alatt történt gróf Tisza Lajosnak főgondnokká megválasztatása. E tisztséget többszöri megújítása után 1887. április 13-ig viselte. Ő és családja számos alapítványt tett a tanulók megsegítésére és az iskola támogatására.
Tagja volt a „Dunántúli Közmívelődési Egyesület” nagyválasztmányának Szekszárd Vidéke, 1891. április 23. 17. szám, 3. oldal és a Magyar Földhitelintézet Tolna megyei vidéki bizottmányának Alsópélen. Országos naptár, 1866. I. évfolyam. Szerk. Ökrös Bálint. Budapest, Heckenast. 159. oldal
Felesége halála után nem sokkal, 1888 végén Vizsolyi Gusztáv arcán rákos daganat keletkezett, s hiába végzett műtétet rajta Lumniczer Sándor egyetemi tanár, február 9-én kisebb javulás után elhunyt. Budapesten, a Múzeum utca 19. szám alatti lakásán a ravatala körül tartott szertartás után, melyet Szász Károly ref. püspök végzett, Halálhíre Szekszárd Vidéke, 1889. február 14. 8. szám, 2. oldal temetése az alsópéli családi sírkertbe 1889. február 13-án történt felesége sírja mellé.Vasárnapi Ujság, 1889. február 24. 118. oldalAz Alsópéli kápolna mellett találhatók: 1. Vizsolyi Gusztáv síremléke kőből, tégla alapon, kb. 2,2 m magas. 2. Gróf Zichy Mária sírja, fekete gránit fedéllel. 3. Vizsolyi Ákos (1852–1927) és felesége báró Puchner Leokádia (1860–1944) fakeresztes sírja. Balazsin Béla: Alsópél, 2004. című, 4’ 35”-es kisfilmje.
Családja Zichi és vásonkeöi Zichy Mária grófnőt (Buda, 1833. november 9.Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, 1990–1999. – Budapest, 1888. április 14.) 1851. november 9-én vette feleségül.Petőfi Irodalmi Múzeum, Névtér Gyermekeik: Ákos (1852–1927) kultuszminiszteri tisztviselő (felesége: báró Puchner Leokádia, 1860–1944); és Mária Erzsébet (Alsópél, 1854. július 10. – Budapest, 1927. április 21.), akit anyja után katolikusnak kereszteltek, csak Szilassy Aladárral kötött házasságakor tért át a református hitre. Öntudatos, társadalmi tevékenységet folytató nő volt, őt választották az 1904-ben megszervezett Nőegyletek Országos Szövetsége elnökévé, és 1920-ban ugyancsak az ő elnöklete alatt alakult meg a Magyar Protestáns Nők Országos Szövetsége. Sárai Szabó Katalin: Az egyházi „társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása.” Nők a református egyházban a 19–20. század fordulóján. Médiakutató, 2013/1. Tavasz. 41–52. oldal
Emlékezete Vizsolyi Gusztáv alispán mellképét halála után, 1889-ben Dőry Dénes javaslatára festtették meg Kardos Gyula festőművésszel, aki fotója alapján díszmagyarban ábrázolta.Lovas Csilla: Tolna vármegye hivatali arcképcsarnoka a 19. század első felétől 1945-ig. In: Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 21. (Szekszárd, 1999). 413–436. oldal Alsópél római katolikus kápolnáját, amelyet Zichy László neje, Széchényi MáriaSzéchényi Mária Júlia (Sopron, 1804. január 5. – Pest, 1863. március 26.) Magyar Családtörténet-kutató Egyesület. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, 1990–1999. az 1860-as években építtetett, és amelynek Szent László a védőszentje, omladozó állapotából 2006-ban újították fel. Ma a Tolna Megyei Értéktár része. Kertjében találhatók Vizsolyi Gusztáv és családja sírja.
Jegyzetek
Források
Szabadelvűpárti Naptár, 1. évf. Szerk. Szathmáry György, Budapest, 1883–1884. (1884), Athenaeum 1885. Légrádi testv.140–141. oldal Ballabás Dániel – Pap József – Pál Judit: Az országgyűlés tagjainak archontológiája. Képviselők és főrendek a dualizmus kori Magyarországon 2. Líceum Kiadó, Eger, 2020. 221., 341., 422. oldal.
További információk Római katolikus kápolna, Alsópélpuszta. Műemlékem.hu
Kategória:1822-ben született személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (Deák Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Szabadelvű Párt-tagok Kategória:1889-ben elhunyt személyek