Acquoy (IPA: [ˈɑkoːi̯]) falu Hollandia Gelderland tartományában. West Betuwe község része, Gorinchemtől körülbelül 12 km-re keletre fekszik.
2001-ben Acquoy falunak 278 lakosa volt. A község beépített 790 hektáros területén 115 lakóhelyet tartottak számon.Statistics Netherlands (CBS), Bevolkingskernen in Nederland 2001 (A statisztika az állandóan beépített területre vonatkozik.) „Acquoy” statisztikai területén, amely magában foglalja a falu periférikus részeit és a környező vidéket is, körülbelül 520 fő élt.Statistics Netherlands (CBS), Statline: Kerncijfers wijken en buurten 2003-2005 . As of 1 January 2005. 2006 januárjában Acquoynak 617 lakosa volt.
Fekvése Acquoy a Linge folyó régi kanyarulatánál található, amelyet eltereltek, így manapság a folyó egy U alakú zsákutcánál fekszik. A falu jellegzetes, hosszan, a folyóval párhuzamosan futó formáját azért kapta, mert régen a Linge gátjára, vagy közvetlenül mögé építették házaikat.
Neve eredete Az Acquoy nevet 1311-ből származó írásokban némi bizonytalanság van abban, honnan is származik a név. Egyesek azt mondják, hogy a germán „agaza” = „szarka” és az „ooi”= „alacsony ázott föld” szókból származik. Az 'Ooi' más nevekben is megtalálható; Wadenoijen, Poederoyen és Ammerzoden (=Ammerzoyen). Ugyanezen elmélet szerint a „Rhenoy” név a „Rhenus” (=Rijn, Rajna folyó) kombinációja, amelyet ismét az „ooi” követ. Mások rámutatnak, hogy Acquoyt a régi írások Eckoyként vagy Echoyként említik, ami azt jelentené, hogy Akko vagy Ekko lord alföldje volt. Ennek fríznek kellett volna lennie, de ez nagyon bizonytalan.
Története A népi legenda szerint Jan van Arkel volt az első, aki 1133-ban visszatért a keresztes hadjáratból a falujába. Ez azonban nagyon valószínűtlen, mert az 1133 körüli időszakban nem voltak keresztes háborúk. Az első keresztes hadjárat 1096–99, a második 1147–49 között zajlott. Egyes források szerint az említett Jan van Arkel valójában I. Arkel János volt. Azonban ő egy évszázaddal később élt, és a „de Sterke” ragadványnevet viselte, ami azt jelenti, hogy „az Erős”.
1305-ben Acquoyt Voorne urai birtokának részeként említik. 1364-ben Catherina van Voornenburgh tíz évre bérbe adta házát Acquoy fellegvárával együtt Otto van Arkelnek, aki azokat később meg is vásárolta. Ettől a pillanattól kezdve Acquoy, akárcsak Arkel és Gellicum, Arkel Lordságához tartozott. Miután Acquoy többször gazdát cserélt, Floris van Egmond, Buren grófja vásárolta meg 1513-ban. balra|bélyegkép|250px|A református templom tornya I. Vilmos orániai herceg és Floris van Egmond unokájával, Anna van Egmonddal 1551-ben kötött házassága révén Acquoy Leerdammal együtt a Orániai-ház tulajdonába került, és Holland megye része lett. Acquoy megyét annak idején bárósággá tették. 1795-ig az Orániaiak tulajdona maradt, amikor is Leerdammal együtt Hollandia részévé vált. Ekkor az Acquoy báró cím eltűnt. Ez azonban a helyi lakosság tiltakozása nélkül történt. 1820-ban Gelderland tartományhoz csatolták, Beesd község részeként. Az amszterdami Nieuwe Kerkben ma is megtekinthető az Acquoy bárók pajzsa.
Híres szülöttje Acquoy Cornelius Jansen Ypres (Ieper) püspökének szülőhelyeként szerepel, akinek teológiai nézetei hívták életre a janzenizmus mozgalmat.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Gelderland települései