A Windows Home Server a Microsoft szerveroldali operációs rendszere. A Quattro kódnevű szoftvert a 2007. január 7-ei Consumer Electronics Shown mutatta be Bill Gates, gyártásba pedig 2007. július 16-án került. Hivatalosan november 4-én jelent meg. A projekt atyja Charlie Kindel, a Home Serverért 2005 és 2009 között felelő igazgató volt.
A Windows Server 2003 R2-n alapuló rendszerhez három funkcióbővítő frissítést (Power Pack) adtak ki. Támogatása 2013. január 8-án szűnt meg.
Utódja a 2011-ben megjelent Windows Home Server 2011, a termékvonal utolsó tagja.
Funkciói Tíz számítógép és tíz felhasználó: klienslicenc vásárlása nélkül a rendszer tíz számítógépre telepíthető és tíz felhasználó hozható létre Központi biztonsági mentés: a maximum tíz számítógépen beállítható funkcióval elkerülhető egy fájl többszöri mentése még akkor is, ha az több gépen megtalálható Állapotellenőrzés: a hálózaton lévő számítógépek állapotának (vírusirtó, tűzfal stb.) lekérdezése Fájlmegosztás: a megosztott fájlok kategóriák (például dokumentumok, képek) szerinti mentése és indexelése Nyomtatómegosztás: lehetővé teszi nyomtatószerver kijelölését Árnyékmásolatok: pillanatképek készítése a fájlok régebbi állapotának visszamásolására Konzolos elérés: nem szükséges monitor és billentyűzet használata, a rendszer terminálból is vezérelhető; a távoli kezelés az azonos hálózathoz csatlakozva lehetséges Távoli elérés: a hálózathoz csatlakoztatott összes gép elérhető interneten keresztül Médiatovábbítás: az Xbox 360 és más, Windows Media Connectet használó eszköz támogatása Redundancia: a kiválasztott fájlokat több helyre is menti, így egy lemez meghibásodása esetén is visszaállítható Tárhely: a rendszer nem használ meghajtó-betűjeleket, hanem a lemezeket összevontan kezeli; a tárhely így könnyebben bővíthető Bővíthetőség: a szoftverfejlesztői készlettel más fejlesztők új funkciókat adhatnak a rendszerhez Szerveroldali biztonsági mentés: a szerveren található megosztott fájlok külső tárolóra mentése
Összetevői Home Server Console A Home Server Console funkcióval a rendszer kezelése korábbi adminisztrációs tapasztalat nélkül is lehetséges; míg az alkalmazás a szerveren, a grafikus felület a kliensen fut. A szerverbe nem kötelező videókártyát építeni; a működés feltétele a Windows XP-t, Windows Vistát vagy Windows 7-et futtató, Ethernet-kártyával ellátott gép.
Drive Extender A fájlreplikációs szolgáltatás az alábbi feladatokat látta el: Redundancia biztosítása több lemezen; ha az egyik megsérül, az adatok nem vesznek el Bármilyen tároló (SATA, USB, FireWire) támogatása a tárhely bővítéséhez Meghajtó-betűjelek elhagyása, így a tárhely összevontan kezelhető A Drive Extenderrel lehetséges a tárolók cseréje: ilyenkor a cseréhez a fájlok tömörítődnek. A felhasználóknak két szinttel (megosztott mappák és meghajtók) kell foglalkozniuk.
Ha a szabad terület alacsony, a fájlok többszörözése nem történik meg.
2010. november 23-án bejelentették, hogy a funkciót eltávolítják. A döntés a felhasználók „megdöbbenését és felháborodását” váltotta ki; a funkció többek szerint a rendszer fő vonzereje volt. Michael Leworthy fejlesztő szerint a Drive Extender használata lemezhibákat okozhat. Eltávolítását követően több hasonló funkcionalitású szoftver (például Drive Bender és DrivePool) is megjelent.
Biztonsági mentés A rendszer a beállított fájlokról és mappákról automatikus biztonsági mentést készít, amelyeket a szerverre helyez el. Később ezekből rendszerindító lemez készíthető, amellyel visszaállíthatóak.
A biztonsági mentések (a Power Pack 1-ben bevezetett szerveroldali is) csak egy példányban készülnek.
Távoli elérés A megosztott fájlokhoz a Windows Live által biztosított felületen keresztül az interneten keresztül is hozzá lehet férni. A webes interfészen a le- és feltöltés is lehetséges (utóbbi csak két gigabyte-ig).
A rendszer a távoli asztali hozzáférést és az ActiveX-beágyazást is támogatja.
Bővítmények 2010 januárjáig külső fejlesztők közel száz bővítményt (például vírusirtók, automatizációs eszközök) adtak ki.
Kompatibilitás Az operációs rendszer támogatja a Windows XP-vel, Windows Vistával vagy Windows 7-tel való integrációt. A Microsoft Security Essentials nem futtatható.
Ugyan a Power Pack 1 támogatja a 64 bites rendszereket, azonban a visszaállító lemez nem, így ezeknél a rendszer-visszaállítás nem használható. A Windows XP 64 bites verziója csak nem hivatalos megoldásokkal használható. Korábban tervezték a macOS támogatását, azonban az Apple az újabb verziókban letiltotta az SMB-protokollt. A Hewlett-Packard saját megoldásával lehetséges az Apple-gépek biztonsági mentése.
Hardver + RendszerkövetelményekCPU 1 GHz-es Pentium III vagy egyenértékűRAM 512 MBTárhely 80 GBTelepítőeszköz DVD vagy flashmemóriaHálózat 100 Mbit/s EthernetBeviteli eszközök Billentyűzet és egér
Javított hibák Fájlok sérülése A rendszer első kiadásában az NTFS alternatív adatfolyamának használatakor adatvesztés léphetett fel, ha a mentés közben a szerver nagyobb terhelés alatt állt; ez a kliensgépek biztonsági mentéseit nem érintette. Habár a hibáról a Microsoft már 2007 októberében tudott, a felhasználókat csak december közepén értesítették. Később kiadták az érintett alkalmazások listáját.
A hibát a 2008. július 21-én megjelent Power Pack 1-ben javították.
Biztonsági másolatok hiánya Kezdetben nem volt lehetőség a szerver biztonsági mentésére; a Power Pack 1 lehetőséget nyújtott a megosztott mappák külső eszközre való mentésére. Előfizetéses szolgáltatások is léteznek, azonban ezek az operációs rendszert nem tudják megőrizni. A kliensoldali adatbázisok mentése manuálisan lehetséges.
Árazása A szoftver dobozos és hardverépítői kiadásban is megvásárolható. 2008 novemberében a rendszerépítői készlet árát száz dollárra csökkentették.
A rendszer 2009. március 23-án elérhetővé vált az MSDN és a Technet előfizetőinek is. Egyes számítógépek csak licenccel együtt vásárolhatóak meg; ilyenkor a szoftver ára visszatéríthető.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Home Server