bélyegkép|Ifjabb Mezey Mihály díszmagyarban. Nagyvárad, 1900 körül bélyegkép|Ifjabb Mezey Mihály. Nagyvárad, 1910 körül

Ifjabb Mezey Mihály (Nagyvárad, 1846 – Nagyvárad, 1910. október 6.) jogász. Idősebb Mezey Mihály fia.

Iskoláit Nagyváradon végezte, jogi tanulmányait pedig részben külföldön folytatta.

1871-ben a Pesti Királyi Ítélőtábla előtt ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően vizsgálóbíró volt Nagyváradon.

1873-ban feleségül vette Bulyovszky Erzsébetet, a későbbi nagyváradi polgármester, Bulyovszky József testvérét.

1875-ben áthelyezték Abaújszántóra közjegyzőnek. 1881. január 1-től visszahelyezték Nagyváradra.

Gyermeke nem született, felesége 1886-ban a szülőágyon halt meg, 33 évesen.

Ekkor a Fő u. 292. szám alatt laktak. Ezt követően 1890-ig a Kert utcában lakott, majd az édesapjától, illetőleg nagyapjától örökölt és 1874-ben átépített Körös-parti Kossuth Lajos u. 3. szám alatti Mezey-házba költözött.

Tisztségei 1877-ben a Nagyváradi Önkéntes Tűzoltó Egylet Elnöke lett, és maradt is haláláig. a Polgári Kör Elnöke, a Polgári Lö­vész­egylet fő lövész mestere, a Tornakör Elnöke, a Zenekedvelők Egyesületének Elnöke, a Fehérkereszt Egylet társelnöke, a Közjegyzői Kamara választmányi tagja, a Műkedvelő Fényképészek Korelnöke, az Állami Óvodák Felügyelő Bizottságának elnöke, a Gazdasági és Iparbank felügyelője, a Szigligeti Társaság alapító tagja, a Kányavár tagja, a Munkapárt nagyváradi alelnöke, 25 évig választási elnök, a Központi Országos Tűzoltó Választmány tagja, a Szabadelvű Párt nagyválasztmányi tagja, a Nagyváradi Református Egyház gondnoka, a Városi Jogügyi bizottság tagja a Városi Színügyi bizottság tagja, a Nagyváradi Tűzoltó Szövetség Elnöke.

Érdekességek Hírneves lokálpatrióta volt, egész életét Nagyvárad felvirágoztatásának szentelte.

1890-ben Ferenc József király nagyváradi látogatásakor ő volt a fogadóbizottság elnöke. 1910. augusztus 10-én Ferenc József király ki­ne­vezte valóságos belső titkos királyi tanácsosnak.

Barátainak mondhatta többek között Gróf Tisza Istvánt, a legjobb barátja Riemler Károly polgármester volt.

Nagy Endre Egy város regénye c. könyvében hosszasan ír róla (77. o.). Ady Endre is több cikket írt róla a Nagyváradi Naplóba (1900. március 14., 1902. január 15.).

A város polgárai kedveskedve kegyelmes úrnak szólították.

Városi virilista volt, negyedik az adózók sorában.

1910. október 6-án halt meg, temetésén az egész megyei és városi tisztikar és a város lakosságának nagy része jelen volt. A Szent László téren volt fölravatalozva, az egész város búcsúztatta.

Emlékezete

Arcképét a Városháza, a Kányavár Egylet és a Tűzoltó Egylet is megfesttette.

A város díszsírhelyet adott hamvai részére, és Margó Ede szobrászművésszel készíttette el márvány síremlékét, melyet azonban Nagyvárad városának román vezetése az 1970-es években lebontatott.

Halála után a Kert utcát, mely Nagyvárad egyik fő utcája, róla nevezték el Mezey Mihály útnak. Ma Avram Iancu út.

Könyvtárát a városi iskola részére megvették családjától.

Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Nagyváradiak Kategória:Magyar jogászok