Christophe Dauphin (Nonancourt, 1968. augusztus 7. –) francia költő, irodalomkritikus, esszéíró, az Académie Mallarmé tagja és folyóiratszerkesztő.
Élete Christophe Dauphin a normandiai Nonancourtban született 1968. augusztus 7-én.
Munkássága Christophe Dauphin az „emotivizmus” kifejezéssel határozta meg megközelítését,Supérieur Inconnu n°3, 2006. ami egyszerre érzékenység és a kortárs költői áramlat két fő pólusával érintkezésben létrejött költői áramlat. Antológiát szentelt ennek az érzékenységnek Les Riverains du feu (A tűz szomszédai) címmel 2009-ben. Dauphin emotivizmusa szerint a nyelv egy tekintet, amely a szavakkal lát. A költészet mélység, belső megszorítás, a magány döntő élménye a másik jobb eléréséhez; mindig ellenkezik a megjelenéssel. Verset írni annyi, mint megtörni a belső valóságot. Az ember egy szakadék. Érzelmei megsértések. A szakadék csak minden szakadásánál válik láthatóvá. Sarane Alexandrian filozófus szerint: „Christophe Dauphin verseket ír, miközben barikádokat emel, hogy megvédje az álmok városát a barbár megszállók ellen. Erősen üt, kicsavarja a nyakát a líra miatt, hogy nagyobb hatást érjen el."« Christophe Dauphin écrit des poèmes comme on élève des barricades, pour défendre contre les envahisseurs barbares la cité des rêves. Il frappe fort, en tordant le cou au lyrisme afin d’obtenir des effets plus grands. » Sarane Alexandrian előszava Christophe Dauphin Totemek borotvaszemekkel (2010) című kötetéhez.
1997 óta igazgatója a Les Hommes sans Épaules című folyóiratnak, amely a kortárs költészetnek szentelt egyik fő francia költészeti folyóirat. Alkotói munkája mellett számos kritikai és elméleti cikket, valamint a kortárs költészetnek és a modern művészetnek szentelt esszét írt. Esszéiben mindig igyekszik túllépni a szigorú életrajzi kereteken, hogy elérje és kiemelje az élet és a munka minden legendától mentes lényegét az anekdotákon túllépő igazság érdekében. Két antológia szerzője: a Les Riverains du feu (A tűz szomszédai), amely a kortárs francia nyelvű érzékeny költészet antológiája, és a Riverains descliffs (A sziklák lakói), amely Normandia, azaz normandiai költők antológiája a 11. századtól napjainkig.
Kapcsolata Magyarországgal és művészeivel hosszú múltra tekint vissza, 1996 óta több mint tízszer járt az országban. Virginia Tentindo szobrászművész mutatta be neki Rozsda Endre magyar szürrealista festőt, illetve Jean Rousselot költő vezette be a magyar kultúrába, aki nagyon közel állt Illyés Gyulához és számos magyar költőhöz. Christophe Dauphin azt vallja: „Minden, amit tudok a magyar kultúráról, történelemről és irodalomról, sőt még a magyar utazásaimról is Jean Rousselot-nak köszönhetem, és rajta keresztül áttételesen Illyés Gyulának és Gara Lászlónak."« Tout ce que je sais de la culture, de l’histoire et de la littérature hongroise et jusqu’à mes voyages en terre magyare ; c’est à Jean Rousselot, qui m’a initié en quelque sorte, que je le dois et aussi par procuration à Gyula Illyés et à Ladislas Gara. »
Christophe Dauphin a szerzője a „József Attila és a magyar költészet” című bőséges tematikus számnak a Les Hommes sans Epaules folyóiratban (2009, n°27). Szerzője Tüskés Annával együtt a Les Orphées du Danube, Jean Rousselot, Illyés Gyula és Ladislas Gara című könyvnek (Rafael de Surtis/Editinter, 2015). Jean Rousselot Gara Lászlóval és Illyés Gyulával kivételes triót alkotott az 1950-es évek második felében és az 1960-as évek elején: közös céljuk a magyar költészet franciaországi megismertetése volt. Ennek eredményeként jelent meg többek között Gara László szerkesztésében 1962-ben az Anthologie de la poésie hongroise du XIIe siècle à nos jours, amihez hasonló korábban soha nem csináltak. A könyv műfordításainak elkészítéséhez Gara mintegy ötven francia költőt és írót mozgósított, akik közül Jean Rousselot dolgozott a legtöbbet. Életének és munkásságának ezen aspektusával korábban nem foglalkoztak, az Orphées du Danube című könyv ezt a hiányosságot hivatott pótolni. Nemcsak irodalomtörténeti kézikönyv, hanem verseskötet, amely a magyar történelmet is bemutatja dióhéjban. Dauphin legkedvesebb magyar költői Petőfitől József Attilán keresztül Illyésig nemcsak tanúi voltak koruknak, hanem alakítói, részesei is, hangjuk a 21. század elején is fontos.
Verseskötetei
Horizons de notre temps, Le Milieu du Jour, 1990 La Nuit en équilibre, Le Milieu du Jour, 1993 Lieu-dit de l’amour, Le Milieu du Jour, 1993 Les Vignes de l’ombre, préface d’Henri Rode, La Bartavelle éditeur, 1996 Kakos, Les Dits du Pont, 1997 Le Cinquième Soleil, La Bartavelle éditeur, 1999 Désert de proie, La Lucarne ovale éditeur, 1999 L’Abattoir des étoiles, postface de Jean Rousselot, éd. Librairie-Galerie Racine, 2002 La Banquette arrière des vagues, dessins d’Alain Breton, éd. Librairie-Galerie Racine, 2003 René Iché, l'ultime décade, Librairie-Galerie Racine, 2006 Le Gant perdu de l’imaginaire, Poèmes choisis 1985-2006, Le Nouvel Athanor, 2006 Thérèse, postface de Sarane Alexandrian, Rafael de Surtis, 2006 Totem normand, Maison de la Poésie de Haute Normandie, 2009 Totems aux yeux de rasoir, poèmes 2001-2008, préface de Sarane Alexandrian, éd. Librairie-Galerie Racine, 2010 L'Homme est une île ancrée dans ses émotions, récits et poèmes, illustration de Jacques Hérold, éd. Librairie-Galerie Racine, 2010. L'ombre que les loups emportent, Poèmes 1985-2000, préface de Jean Breton (mars 2000), dessins de Lionel Lathuille, Les Hommes sans Épaules éditions, 2012 Un fanal pour le vivant, Poèmes décantés, Les Hommes sans Épaules éditions, 2015, Prix ROGER-KOWALSKI des lycéens 2015, prix de poésie de la Ville de Lyon. Totem normand pour un soleil noir, orné par Alain Breton, Les Hommes sans Épaules éditions, 2020
Esszékötetei
James Douglas Morrison ou la nuit du lézard, collection l’or du temps, éd. de l’Acanthe, 2001 Jacques Simonomis, l’imaginaire comme une plaie à vif, éd. Librairie-Galerie Racine, 2001 Jean Breton ou la Poésie pour vivre, éditions Librairie-Galerie Racine, 2003 Verlaine ou les bas-fonds du sublime, éditions de Saint-Mont, 2006 Sarane Alexandrian ou le grand défi de l’imaginaire, Collection Bibliothèque Mélusine, L’Âge d’Homme, 2006 Marc Patin, le surréalisme donne toujours raison à l’Amour, éd. Librairie-Galerie Racine, 2006 Jean Breton ou le soleil à hauteur d’homme, Les Hommes sans Épaules, 2007 Lucien Coutaud, le peintre de l’Éroticomagie, préface de Georges-Emmanuel Clancier, éditions Rafael de Surtis, 2009 Jacques Hérold et le surréalisme, coécrit avec Rose-Hélène Iché, Ville de Marseille, Musée Cantini, Silvana éditoriale, 2010 Henri Rode, l'émotivisme à la bouche d'orties, dessins de Lionel Lathuille, Les Hommes sans Épaules, 2010 Ilarie Voronca, le poète intégral, éditions Rafael de Surtis/Editinter, 2011 Jacques Hérold, de la suprarealism la abstractionismul liric, Colors Art Gallery, Bucarest, 2011 Jean Rousselot, le poète qui n'a pas oublié d'être, éditions Rafael de Surtis, 2013 Comme un cri d'os, Jacques Simonomis, Les Hommes sans Épaules éditions, 2015 Lucie Delarue-Mardrus, la princesse amande, livre numérique, Collection Essais, Recours au poème éditeurs, 2015 Les Orphées du Danube, Jean Rousselot, Gyula Illyés et Ladislas Gara, suivi de Lettres à Gyula Illyés, par Jean Rousselot, avec Anna Tüskés, éditions Rafael de Surtis/Editinter, 2015 Patrice Cauda, je suis un cri qui marche, Les Hommes sans Épaules éditions, 2018 Virginia Tentindo, les mains du Feu sous la cendre, avec Odile-Cohen-Abbas, Les Hommes sans Épaules/Rafael de Surtis, 2021 Surréalisme et littérature, 21bis Mirabeau, Département des Bouches du Rhône, 2021 Derrière mes doubles (Jean-Pierre Duprey & Jacques Prevel), Chronique des poètes de l'émotion 1, préface de Gérard Mordillat, Les Hommes sans Épaules éditions, 2021
Antológiái
Les Riverains du feu, une anthologie émotiviste de la poésie francophone contemporaine, Le Nouvel Athanor, 2009 Riverains des falaises, une anthologie des poètes en Normandie du XIe siècle à nos jours, éditions clarisse, 2010 Appel aux riverains, anthologie 1953-2013 des Hommes sans Épaules, Les Hommes sans Épaules éditions, 2013
CD-k
Lucas Escriva, Le Droit de vivre, texte de Christophe Dauphin, Expand Music/Djanik Music, Charles Aznavour, 1998 Sébastien Colmagro, Autour de Jean Cocteau, textes et témoignages de Jean Breton, Henri Rode et Christophe Dauphin. Poèmes de Jean Cocteau dits par Yves Gasc, éditions du Vertige, 2003 Sébastien Colmagro, Poèmes pour demain, anthologie, livre + CD, éditions du Vertige, 2004 Jean Breton, , Entretien avec Christophe Dauphin, livre + CD, éditions Librairie-Galerie Racine / éditions du Vertige, 2011
Dokumentumfilm
Jean-Claude Poirel & Christophe Dauphin, Jean Rousselot. Film tourné à l’occasion de l’inauguration de la médiathèque Jean Rousselot, à Guyancourt, le 14 février 2002. Production : SAN de Saint-Quentin-en-Yvelines.
Források A Les Orphées du Danube, Jean Rousselot, Gyula Illyés et Ladislas Gara című könyv bemutatója a párizsi Magyar Intézetben 2016 januárjában A Riverains des falaises című antológia kapcsán 2014-ben készült interjú
Jegyzetek
Kategória:Francia költők Kategória:1968-ban született személyek Kategória:Francia irodalomkritikusok Kategória:Francia esszéírók Kategória:Élő személyek