Virágh Pál István (Budapest, 1905. december 23. — Budapest, 1990. december 12.) építészmérnök, a modern magyar építészet jeles alkotója, villák, családi házak tervezője, településfejlesztési szakértő, 1929-ben a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa magyar résztvevője Frankfurtban.
Életrajzi adatok Édesapja dr. Virágh Gyula (1874–1965) ügyvéd, édesanyja Lázár Jolán volt. Virágh Gyula polgári ügyekkel foglalkozott a 20. század első felének viharos évtizedeiben, amikor a háborúk, határok átrendezése és politikai átalakulások az ügyvédi gyakorlatot is folyamatos kihívások elé állították. A Jogtudományi Közlöny 1927. január elsejei számában A trianoni békeszerződés hatásai a házassági perekre című cikke érzékelteti ezeket a nehézségeket. Virágh Gyula családjogi és vallásjogi könyvek szerzője. A Széher út 8. szám alatti villa volt otthonuk.
Gimnáziumi tanulmányait 1915/16 és 1922/1923 között a Kegyes Tanítórendiek budapesti főgimnáziumában végezte, mindvégig jeles eredménnyel, és ugyancsak jelesen tette le 1923-ban az érettségit is a 46 fős osztályban. Az itt tanító latin, német nyelv- és irodalomtanár, Neuhauser Frigyes kegyes tanítórendi áldozópapnak egyik kedves tanítványa volt, mert 1932-ben, Virágh Pál házasságkötése alkalmával az egyik tanújaként vett részt az 1929-től már a sátoraljaújhelyi kegyesrendi reálgimnázium igazgatói székét elfoglaló piarista tanár. A másik tanúja Manninger Vilmos neves sebész volt.
Virágh Pál 1932. november 5-én Várady/Váradi Juliannával a Piarista Gimnázium kápolnájában kötött házasságot.Házasságkötése Várady Juliánna Mária Klárával. Lásd Felesége anyai ágon a Nemzeti Színház színművésznőjének, Csillag Teréznek volt az unokája, apai ágon pedig a nagyapja Váradi Antal író volt. A házasságot 1949. április 23-án felbontották.
Virágh Pál építészmérnöki tanulmányokat folytatott. A Magyar Királyi József Műegyetem Építészmérnöki Karán 1929-ben, 10400. szám alatt szerzett oklevele alapján diplomaszerzése 50. évfordulója alkalmából, 1981-ben vehette át aranyoklevelét alma materétől, a Budapesti Műszaki Egyetemtől.
1930-ban a Stuttgarti Műegyetemen folytatott ösztöndíjas tanulmányokat. Fő kutatási iránya a szociális lakásépítés gazdasági és építészeti összefüggéseinek vizsgálata volt. 1946-tól, még magánépítészként a Magyar–Szovjet Olajművek megbízásával tervezett könnyűszerkezetű, előregyártott üzemi épületeket. 1949-től már állami megbízásokat teljesített, 1950−1951-ben a Szegedi Tervező irodát vezette, majd az Ipartervben szakosztályvezető volt 1955-ig. Ekkor a Miskolci Tervező Iroda főmérnökévé nevezték ki, és párhuzamosan Miskolc megyei jogú város és Borsod megye építési minisztériumi területi megbízottjaként is feladatokat látott el. 1962-től az Építési és Városfejlesztési Minisztérium Baranya és Tolna megyei területi főépítésze. 1977-ben vonult nyugállományba, de már az 1960-as évektől kezdve és nyugdíjas korában is tervezőként vett részt a magánlakásépítésben.
Virágh Pál termékeny életpálya után 1990. december 12-én 85 évesen elhunyt. A gyászolók az engesztelő szentmisét 1991. január 2-án 6.30 órakor a Mártírok útján levő ferences templomban tartották.
CIAM 1929 A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsa 1929 májusában támogatta a szigorló építészmérnöknek a Berlini Collegium Hungaricum ösztöndíjára való pályázását, aminek köszönhetően Virágh Pál 1929-ben rész vett a CIAM, a modern építészet elveinek kialakításában és elterjesztésében nagy szerepet játszó kongresszus sorozat, 1929-es rendezvényén Frankfurtban. A kor legkiválóbb építészeit tömörítő szervezet 1928 és 1959 között volt aktív. Siegfried Giedion és Le Corbusier indítványára alakult 1928-ban Svájcban, Helene de Mandrot La Sarraz-i kastélyában azzal a céllal, hogy az akadémiák merev befolyásától megszabadítva, az építészet a társadalmi és gazdasági folyamatokkal összhangban és azokat aktívan alakítva a kor igényeire válaszolni tudjon. A munka a kongresszusok szervezése mellett az eredmények összefoglalását és publikálását is magába foglalta.
Az 1929-es kongresszust Ernst May szervezte, és alelnöknek a Bauhaus Iskola alapítóját Walter Gropiust jelölték ki. A kongresszus témája a természettel kapcsolatban álló, korszerű lakás tervezésének problémája volt a társadalmi, egészségügyi és anyagi szempontok figyelembevételével. Kiemelt figyelmet szenteltek a lakás kiszolgáló egységeinek és a fényviszonyoknak.
Ezen a kongresszuson határozták el a modern építészet problémáit figyelemmel kísérő és a kongresszusokat előkészítő bizottság, a CIRPAC (Comité Internationale pour la Résolution des Problemes de l’Architecture Contemporaine) felállítását, különböző munkabizottságok és nemzeti csoportok megszervezését.
A kongresszusnak több magyar résztvevője volt. Virágh Pállal együtt jelen volt Molnár Farkas, ifj. Masirevich György, Ligeti Pál, Weiner Tibor, Rácz György, gr. Csáky István. A kongresszus után Molnár Farkas és Fischer József vezetésével megalakították a CIRPAC magyar sejtjét, és rendszeres találkozások során a kongresszuson kidolgozott elveket elkezdték átültetni a magyar építészeti gyakorlatba.
Építészmérnöki tevékenység Családi házak bélyegkép|alt=Budapest Lepke utca 3. homlokzatatervezte Virágh Pál 1940-41-ben|Budapest Lepke utca 3. homlokzatatervezte Virágh Pál 1940-41-ben bélyegkép|alt=Budapest Lepke utca 3. alaprajzatervezte Virágh Pál 1940-41-ben|Budapest Lepke utca 3. alaprajzatervezte Virágh Pál 1940-41-ben A harmincas években sok villa épült Budán a Bauhaus szellemében. A Weise Moderne legszebb gyöngyszemei Molnár Farkas, és Fischer József nevéhez fűződnek. Virágh Pál ebben az időben épült villái valamennyire eltérő utat követnek, és jobban őrzik a nemzeti formavilágot. Az alaprajzok követik a kongresszuson megfogalmazott elveket. Külön nyiló szobák vannak, mindegyikböl jól megközelíthető a fürdőszoba. Az ablakok elhelyezése modern, bőségesen ereszti be a fényt. Virágh Pál azonban nem ragaszkodik sem a tisztán fehér színhatáshoz, sem a lapos tetőhöz, ami a kor modern villáit jellemzi.
1934-ben Budapesten a Harangvirág utca 3. számú telken, lejtős terepen épült az egyemeletes családi ház, melynek földszintjén nyitott hall, dolgozószobaként is szolgáló nappali és ebédlő volt. Télikert és terasz csatlakozott a földszinti helységekhez. Az emeleten három szoba épült a kiszolgáló helységekkel. Az emeleti szobákhoz részben fedett, részben nyitott terasz csatlakozott boltíves nyilással. Ezt az épületet már teljesen lebontották.
A budapesti Harangvirág utca 7. szám alatti ház megrendelője és tulajdonosa Szendy Károly polgármester volt. Az 1934-ben épült háromemeletes fehér épületet a Győzedelmes Boldogasszony életnagyságú szobra díszíti.
Balatonrendesen a Kanyó-villa 1938-ban épült. 1940–41-ben épült Budapest II. kerületében a Lepke utca 3. szám alatti családi ház. Ennél a két épületnél a fehér fal natúr kőlábazata, az oszlopok kővel burkolása megtöri a fehér színt. Utóbbi teljes tervdokumentációját Budapest Főváros Levéltára közzétette, itt a színes tervrajzokon olvasható az „okleveles tervező építész és székesfőváros törvényszéki hites szakértő” irodájának címe: Budapest, I. Attila utca 37.
Karakteres, jin-jang szimbólumra emlékeztető, színkontrasztot mutat Kiss Elemér háza, mely Budapest XII. kerületében az Őzike út 30. szám alatt 1941-ben épült Virágh Pál tervei alapján. Az épület szemből a bejárat felé nézve optikailag két, hosszabbik alapjával egymáshoz illesztett, derékszögű trapéz alapú hasáb együttese, melyekből a nagyobbik sötét fazsindely borítású, a kisebb pedig fehér. Ebben a színkontrasztban az ablakok teremtik meg az egységet. Színük az ellentétes oldalét tükrözi vissza, mint a jin-jang szimbólum pöttyei. Összekötő szerepet játszik a fazsindelyes oldal felső emeleti teraszának különleges tartóoszlopa is, mely félig kimozdul tartószerepéből a fehér oldal felé, és így optikailag mindkét oldalhoz tartozik.
A Billitz-ház néven ismert Hegyalja út 89. alatti ingatlan tradicionalista stílusban épült 1942–1944-ben Virágh Pál tervei szerint. 2011-ben II. műemléki kategóriába került építészeti értékeinek megőrzése érdekében.
Középületek Lengyel pavilon bélyegkép|alt=Lengyel pavilon az 1930. évi Budapesti Árumintavásáron|Lengyel pavilon az 1930. éviBudapesti Árumintavásáron Fekete és fehér kontrasztjára, valamint két téglatest aranymetszésszabályai szerinti harmonikus összeillesztésére alapult az 1930. évi Budapesti Árumintavásár idejére épült lengyel pavilon terve. Hangsúlyos szerepet játszott az épület megjelenésében a Bauhausra jellemző, mérnökien tiszta betűtípus megválasztása a nagyméretű feliratoknál. A terv egyszerűsége és letisztultsága adta az épület eleganciáját.
Tihanyi Yacht Club A Tihanyi Yacht Club késő Bauhaus jegyeket mutató piarista klub- és csónakházát 1934. július 1-jén szentelte fel Sík Sándor piarista rendfőnök, akinek irodalmi tanításai generációk számára voltak meghatározóak a Szegedi Tudományegyetemen. A csónakházat a pesti piarista gimnázium 2-es számú cserkészcsapatának öregdiákjai a saját kezükkel építették Virágh Pál tervei alapján, akinek nevét a bejáratnál található tábla őrzi. A klub első elnöke gróf Teleki Pál volt. Viharos története során sokszor cserélt gazdát a jobb sorsra érdemes épület. Értékét nem sikerült megőrizni.
Royal mozi A második világháború után lebontásra került Kispesten a volt Royal színház és mozi épülete, mely 1935-ben épült Virágh Pál tervei alapján. A rendelkezésére álló kis területen sikerült a tervezőnek olyan nézőteret alkotni, amely arányaiban egy nagy és kényelmes színház benyomását keltette és ezer fő befogadását tette lehetővé. Az épület kettős feladatot látott el. A színház megfelelt a modern színpadtechnika minden követelményének, ugyanakkor moziként is működött. Az új építőstílus szép példája volt az épület formavilága. Különösen hatásos volt a szürke tónusú előcsarnokban a tartószerkezet látható, pirosra festett vasgerendázata. A projektet az 1936-ban megrendezett VI. Milánói Triennálén bemutatták. Az épület belépő csarnokának és nézőterének két-két nézetét, illetve az alaprajzát és metszetét a Tér és Forma folyóiratban közzétették 1936-ban.
A megnyitó előadáson Deák Lőrinc színtársulata Könyves Tóth Erzsinek, a Nemzeti Színház művésznőjének vendégszereplésével Herczeg Ferenc Bizánc című darabját adta elő. Molnár József, Kispest polgármestere mondott avató beszédet az előadás előtt.
Ganz Vagon- és Gépgyár igazgatósága Haba Péternek a Terc Kiadónál megjelent, Magyar Ipari Építészet 1945-1970 című könyve a 20. század második felének ipari építészetét dolgozza fel. Értékes kordokumentum a könyv, mert a kulturális örökségnek ezt a fejezetét még a modern építészetnél is mostohábban kezeli az utókor, pedig számos ipari épületben rengeteg ötlet, szellemesség és szépség testesül meg. A megvalósult, ma is álló, reprezentatív szocreál épületek közül a Ganz Vagon- és Gépgyár igazgatósága az egyik legismertebb, Józsefvárosban, a Könyves Kálmán körúton. A Palcsik Sándor és Virágh Pál által tervezett komplexum 1951–1954 között épült.
bélyegkép|alt=Ohmann Béla: Szent Ágoston, akiRerrich Béláról mintázvaVirágh Pál és kollégái hallgatják|Ohmann Béla: Szent Ágoston, aki Rerrich Béláról van mintázva,Virágh Pál és kollégái két oldalt állnak
Szegedi Béke-épület