Az alábbi családfa a Jeruzsálemi Királyság és a Ciprusi Királyság uralkodóinak a leszármazását együttesen mutatja be, a közöttük fennállt dinasztikus összefüggésekre tekintettel (gyakran ugyanaz az uralkodó viselte mindkét királyi címet); kitérve az elengedhetetlen családi kapcsolódásokra. A családfákban azok az uralkodók vannak számozva, akik ugyanazt a keresztnevet viselték.

A Jeruzsálemi Királyságról és a Ciprusi Királyságról

A Jeruzsálemi Királyság 1099-ben azzal jött létre, hogy az első keresztes hadjárat résztvevői elfoglalták az ekkor a Fátimida Kalifátushoz tartozó Jeruzsálemet; igaz, az első uralkodó, Bouillon Gottfried, a keresztes had vezére, még a „Szent Sír védelmezője”, és nem a király címet viselte. A királyság fővárosát, Jeruzsálemet, 1187-ben, Szaladin egyiptomi ajjúbida szultán visszafoglalta a keresztesektől. Ekkor Türosz, majd – 1191-ben történt meghódítását követően –, Akko lett a királyság székhelye, és az is maradt 1229-ig, majd 1244-től 1291-ig. 1229-1244 között ugyanis, ismét Jeruzsálem volt a királyság fővárosa: II. Frigyes császár – Frigyes, Jeruzsálem királya, társuralkodóként, majd a királyság régense – Al-Kámil egyiptomi szultánnal, 1229-ben kötött megállapodás alapján, visszaszerezte Jeruzsálemet. 1244-ben azonban, az Asz-Szálih Ajjúb egyiptomi szultán szolgálatában álló, Barka kán vezérelte, hwárezmi/tatár sereg elfoglalta Jeruzsálemet, és a város végleg elveszett a keresztesek számára.Lásd: Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014. 323-325. oldalak. – Barka kán neve Baraka, illetve Barakat formában is előfordul. Lásd: és – hozzáférés: 2023. április 27.

1291-ben Al-Asraf Halíl egyiptomi mamlúk szultán elfoglalta Akkót. Ezzel a Jeruzsálemi Királyságot – de facto – megszűntnek tekintjük; II. Henrik jeruzsálemi király Ciprus szigetére vonult vissza (amelynek egyébként már a királya volt); ezzel címzetes uralkodói címmé vált a "jeruzsálemi király (királynő)" cím. E szócikk forrásai, ezért a címzetes jeruzsálemi királyokat (királynőket) nem számozzák; kivéve II. (Poitiers-i) Mária, címzetes jeruzsálemi királynőt.

1192-ben, Guidó jeruzsálemi király, Ciprus urává vált, bár a Ciprus királya címet ő még nem viselte, de az uralkodásával – gyakorlatilag – létrejött a Ciprusi Királyság. (A szigetet korábban meghódító, I. (Oroszlánszívű) Richárd angol király adta át Guidónak a Ciprus feletti uralmat.) A királyság 1489-ig állt fenn, ekkor a szigetország közvetlenül Velence uralma alá került.

A családfa

Jegyzetek

Források – hozzáférés: 2023. április 27. – hozzáférés: 2023. április 27. – hozzáférés: 2023. április 27. – hozzáférés: 2023. április 27. – hozzáférés: 2023. április 27. Simon Sebag Montefiore: Jeruzsálem. Egy város életrajza. Alexandra Kiadó, Pécs, 2014 John E. Morby: A világ királyai és királynői, Maecenas Kiadó, Budapest, 1991 Steven Runciman: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002

Kategória:Uralkodói családfák

Kategória:Ázsia történelme Kategória:Levantei uralkodók listái Kategória:Ázsia történelmi államai Kategória:Keresztes háborúk Kategória:Jeruzsálem történelme Kategória:Ciprus történelme Kategória:Európa történelmi államai

Kategória:Európai uralkodók listái