bélyegkép|Az 1950 és 2011 között végzett magyarországi abortuszok éves számának diagramja bélyegkép|A magyarországi várandósságok (születés és abortusz) statisztikája 1956-tól 2011-ig
Az alábbi szócikk az abortuszok történetét tekinti át Magyarországon a középkortól kezdve napjainkig. Mivel a művi terhességmegszakítások tömeges engedélyezése csak a 20. század közepétől terjedt el hazánkban, a cikk foglalkozik az előzményekkel, az illegális magzatelhajtásokkal is. Ez utóbbiak egyébként az abortusz törvényes engedélyezése (1956) után is előfordulnak, habár a korábbiakhoz képest feltehetően jóval alacsonyabb számban.
A várandósság megszakítása – kivételes, általában az anya életét közvetlenül életveszélyesen veszélyeztető eseteket leszámítva – a 20. század közepéig szinte mindenütt tilos volt, és súlyos bűncselekménynek számított (beleértve Magyarországot is). Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy az ókor óta nem lett volna ismert, mint egyes területeken hol jobban, hol kevésbé elterjedt gyakorlat, legyen szó akár régi kultúrnépekről, vagy természeti népekről.bővebben pl.: Platz Bonifác: Az ember eredése, faji egysége és kora, Szent-István-Társulat Kiadása, Budapest, 1905; Szécsi József: Az abortusz az ókori zsidó-, római- és a korai keresztény forrásokban, Keresztény-Zsidó Társaság, Budapest, 2004 Az 1950–1970‑es évek során a törvények szinte valamennyi iparosodott országban, valamint sok más államban lazultak és megengedőbbé váltak.https://www.guttmacher.org/gpr/2009/11/facts-and-consequences-legality-incidence-and-safety-abortion-worldwide A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő. Egyes országokban legális, más országokban minden körülmények között illegális, számos országban pedig csak speciális esetekben (a magzat vagy embrió fogyatékossága, veszélyeztetett várandósság, nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén) engedélyezett a terhességmegszakítás.
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény szabályozza.A terhesség-megszakítás hazai szabályozása, tasz.hu Magyarországon 1956 óta legális bizonyos körülmények között a művi abortusz, azelőtt az ilyen tevékenység minden formája magzatelhajtásnak számított.https://www.hetek.hu/belfold/201606/60_eve_liberalizaltak_az_abortuszt_magyarorszagon (Egyes források szerint az 1970-es évektől az Amerikai Egyesült Államok körülbelül 73 millió,https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/mar-nem-alkotmanyos-jog/ Magyarországon körülbelül 5,5–6,5 millióhttps://vasarnap.hu/2021/01/06/merjuk-vegre-kimondani-az-abortusz-a-magyarsag-tortenetenek-legnagyobb-genocidiuma/https://szabadfold.hu/csalad-otthon/7-millio-abortusz-56-ev-alatt-239927/https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/06/az-abortusz-bun-es-az-is-maradhttps://vasarnap.hu/2018/06/22/abortusz-legalizacio-magyarorszagon/https://www.parlament.hu/documents/10181/1789589/Infotablo_2019_18_terhessegmegszakitas.pdf/15c6e468-f2c0-7e5d-4146-2b7aee3f4678 legális művi abortuszt végeztek napjainkig.) 2022. szeptember 15-étől szigorodott az abortuszszabályozás, melynek értelmében minden abortusz előtt a kismamának kötelező meghallgatnia a magzat szívhangját. Más országokban is létezik olyan intézkedés, amely a legális művi abortusz keretein belül kívánja csökkenteni a terhességmegszakítások számát. Ilyen intézkedések közé tartozik, hogy a művi abortusz előtt a kismamának meg kell tekintenie a magzatról vagy embrióról készült ultrahangot,21 állam szorgalmazza az Egyesült Államokban az abortusztörvény teljes körű végrehajtását – index.hu, 2022. március 16. a kötelező gondolkodási idő előírása,Abortusz csak gondolkodási idő után! – parameter.sk, 2009. január 27. hogy az apának is hozzá kell járulnia a terhességmegszakításhoz,Az apa megakadályozhatná az abortuszt – vasarnap.hu, 2021. február 22. illetve hogy az egészségbiztosító csak speciális esetekben (fogyatékosság, veszélyeztetett terhesség, nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén) járul hozzá anyagilag a művi abortuszhoz.A KDNP nem adna pénzt abortuszra – index.hu, 2011. november 30.
Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, ami bűncselekmény.
A terhességmegszakítás megítélése vitatott:Az abortusz gyilkosság? – Szólj be a papnak blog, 2020. április 6. a legális abortusz hívei szerint a kismamák csak a saját testük felett hoznak döntést, ha a művi abortuszt választják, melyhez szerintük joguk van a várandós nőknek.Te mire alapozod az abortuszról alkotott véleményed? – azonnali.hu, 2020. november 10. Ezt a vélekedést az életpártiak nem gondolják fontosabbnak az embrió vagy magzat életre való potenciáljánál; úgy vélik, hogy az élet a fogantatással kezdődik, emiatt nem csak a saját testük felett hoznak döntést,Csókay András: "Tudományos tény, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik"Czeizel Endre: fel kell értékelődnie az apaság szerepének – csaladhalo.hu, 2012. szeptember 20. ezért szerintük az abortusz gyilkosság.Az abortusz: magzatgyilkosság – hang.hu, 2022. július 8.5. nap- 5+1 érv, amiért jó életvédőnek lenni – és amiért te is lehetsz – 777blogAz abortusz gyilkosság – Hit Gyülekezete, 2019. február 9. Úgy vélik, hogy a hippokratészi eskü tiltja a terhességmegszakítást, e részlet miatt: "...nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához.”.Egészségügyi ABC. 333. old. Ezzel ellenben a választáspártiak azzal érvelnek, hogy az eredeti görög szövegben nem szerepel sem az "abortusz", sem a "magzat" szó, valamint a hippokratészi eskü több más részét nem veszik egyáltalán figyelembe az orvosok, mint például a vágások elkerülése, vagy a díjmentes tanítás. Egyes kritikusok a legális terhességmegszakítást a rasszizmus egyik formájának tartják, mivel az etnikai kisebbségek körében gyakoribb a művi abortusz.Rasszista az abortuszpárti Planned Parenthood? – magyarkurir.hu, 2022. november 2.David Horowitz: Sötét Program – Az új Ateizmus harca a keresztény Amerika lerombolására
A terhességmegszakításra nem jellemzőek a komoly egészségügyi kockázatok, az alacsony szintű kockázatai közel sem érik el a szülését. Az olyan állításokat mint, hogy a terhességmegszakítás növeli a meddőség, vagy a mellrák esélyét nem támogatják az ezzel foglalkozó kutatások.
Az abortusz fogalma Az abortuszt általában a művi terhességmegszakításokra értik (). Megkülönböztetik ettől a spontán vetéléseket (), illetve a jogi szempontból tilalom alá eső magzatelhajtásokat. A már megszületett magzat elpusztítása a csecsemőgyilkosság fogalma alá esik.
Előzmények Középkor A középkori közgondolkodást jellemzően a római katolikus egyház megközelítése alakította, amely elítélően nyilatkozott a terhességmegszakításról. A magzatát elhajtó nőre súlyos büntetéseket mértek ki.
Ez azonban nem akadályozta meg az illegális magzatelhajtásokat – tekintettel arra, hogy a 19. századig a születésszabályozások egyéb módjait alig ismertékMagyar néprajzi lexikon, i. mTóth G., i. m., 172. o. –, amelyet népiesen angyalcsinálásnak, elcsináltatásnak,Magyar néprajzi lexikon, i. m., Magzatelhajtás gyermekvesztésnek hívták.Tóth G., i. m., 171. o. A Magyar néprajzi lexikon rámutat a témakör tanulmányozásának nehézségeire: „A magzatelhajtás gyakoriságát, a rá vonatkozó erkölcsi normák társadalmi-történeti változásait alig ismerjük: az erkölcsi töltésű szokások legtakartabb rétege, amely alatt nehéz meghatározni a tényleges gyakorlatot. A magzatelhajtásra vonatkozó tiltásokból nem következik ezek egyértelmű betartása, még akkor sem, ha a paraszti közvélemény általában bűnnek tartotta a gyermek „elcsináltatását”.”
Az 1894 és 1897 között megjelent Pallas-lexikon megemlíti, hogy „a meleg fürdőket s különösen az anyarozsot már igen régóta használja a köznép bűnös vetélések előidézésére.”Pallas, i. m., Abortiv szerek
A témakört Gémes Balázs kutatta A népi születésszabályozás (magzatelhajtás) Magyarországon a XIX–XX. században című könyvében (1987).
Koraújkortól a kiegyezésig (1526–1867) Az újkori Magyarországon nem sokat változhatott a kép a középkori állapotokhoz képest. Írásos dokumentumok elsősorban boszorkányperekkel kapcsolatban említik a magzatelhajtás vádját. Ilyenre került sor 1728-ban Bandor Borka bábanő esetében. 1760-ból,Tóth G., i. m., 353. o. majd 1790-ből is szólnak a források magzatelhajtási büntetőügyről.http://acta.bibl.u-szeged.hu/7243/1/juridpol_066_fasc_001_001-030.pdf
A magzatgyilkossággal vádolt nők perében a tortúra – több más minősített esethez hasonlóan – megengedett és elfogadott volt.
A XVIII. század végétől vannak adatok az úgynevezett „egykézésre”.http://beszelo.c3.hu/cikkek/kis-magyar-abortusztortenet A fogalom olyan (jellemzően magzatelhajtásos) születésszabályozási gyakorlatot takar, amely a parasztság körében – elsősorban gazdasági okokból – leendő testvérei kárára egy gyermek felnevelése céljából volt egyes vidékeken bevett szokás.Magyar néprajzi lexikon, i. m. egyke
A Monarchia időszaka (1867–1918) Magyarországon a modern polgári törvényalkotás 1878-ban hozta az első rendelkezéseket az abortusszal kapcsolatban (Csemegi-kódex néven ismert 1878. évi V. törvény).https://magyarnemzet.hu/velemeny/2023/06/az-abortusz-bun-es-az-is-marad#google_vignette Ez, az abortuszt lényegében emberölésnek minősítve, erkölcsi alapon tiltotta, és 2-8 évig terjedő börtönbüntetést helyezett kilátásba az elkövetőknek. A törvény, kisebb módosításokkal, 1956 júniusáig volt érvényben.https://mult-kor.hu/20120521_abortusz_a_szocializmusban A törvény rendelkezéseit így foglalja össze A Pallas nagy lexikona (1893–1897): „A magyar btkv a méhmagzat elpusztítását eszközlő cselekményt illetőleg különbséget tesz a méhmagzat megölése és szorosabb értelemben vett elhajtása között. Amaz a méhmagzatnak az anyaméhben megölését tételezi fel, emez idő előtti szülésnek előidézését, amely a magzat halálát okozza. A büntetésre nézve a két eset között nincs különbség. A büntettnek alanya lehet maga a teherben levő nő vagy egy harmadik személy. Az első esetben a nőnek büntetése 3, illetve 2 évig terjedhető börtön, aszerint, amint házasságban vagy házasságon kivül esett teherbe. A harmadik személy a büntettel a nőnek beleegyezésével vagy beleegyezése nélkül követheti el. Az első esetben a tettes büntetése a nő büntetésével egyenlő, de 5 évig terjedhető börtön a büntetés, ha a cselekményt nyereségvágyból követte el. A másik esetben a büntetés 5 évig, ha pedig a cselekmény a nőnek is halálát okozta, 10-15 évig terjedhető fegyház. A törvény nem emeli ki különösen, de önmagától értetik, hogy a magzatelhajtásnak, hogy büntethető legyen, jogtalannak kell lenni. Az anya életének megmentése végett eszközlött magzatelhajtás jogos és nem büntetendő.”Pallas, i. m., Magzatelhajtás
A kérdést orvosi oldalról „A szándékos elvetélés” címszó alatt részletesen vizsgálja Belky János nagy Törvényszéki orvostan könyve (1895),Belky János dr.: Törvényszéki orvostan, A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 72. (Budapest, 1895), 142-167. o. míg büntetőjogi oldalról Edvi Illés Károly kutatta (1894).Edvi Illés Károly: A büntetőtörvénykönyv magyarázata, II. kötet. Révai Testvérek, Budapest, 1894, 2. fűz. 379. o.