Pascal Bruckner (Párizs, 1948. december 15. –) francia író, az „új filozófusok” egyike.Az új filozófusok (franciául: nouveaux philosophes) a francia filozófusok azon nemzedéke, akiket az 1970-es évek elején a marxizmustól való szakítás egyesített. Bírálták a nagy hatású gondolkodót, Jean-Paul Sartre-t és a posztstrukturalizmus koncepcióját, valamint Friedrich Nietzsche és Martin Heidegger filozófiáját is. Köztük Alain Finkielkraut, André Glucksmann, Bernard-Henri Lévy, Jean-Marie Benoist, Christian Jambet, Guy Lardreau, Claude Gandelman, Jean-Paul Dollé és Gilles Susong. Munkásságának nagy részét a francia társadalom és kultúra kritikájának szentelte.
Életrajza Bruckner fiatal korában jezsuita iskolákba járt.Bruckner, Pascal (2013). Against Environmental Panic," The Chronicle of Higher Education, 17 June 2013, accessed 29 June 2013
A Paris I.Paris 1 Panthéon-Sorbonne (franciául: Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne), más néven Paris 1 vagy Panthéon-Sorbonne Egyetem, egy nyilvános kutatóegyetem Párizsban, Franciaországban. és a Paris VII Diderot Egyetemen,A Paris Diderot University, más néven Paris 7 (franciául: Université Paris Diderot), egy francia egyetem Párizsban, Franciaországban. A történelmi Párizsi Egyetem egyik örököse volt, amelyet 1970-ben 13 egyetemre osztottak. Paris Diderot 2019-ben egyesült a Paris Descartes Egyetemmel, és megalakult a Paris Cité Egyetem. majd az École pratique des hautes études-en végzett tanulmányait követően Bruckner az Institut d'Études Politiques de Paris konferenciavezetője és a Nouvel ObservateurA L'Obs, korábban Le Nouvel Observateur (1964–2014) néven egy heti rendszerességű francia hírmagazin. Székhelye Párizs 2. kerületében található, a közönség és a példányszám tekintetében a legjelentősebb francia általános információs magazin. munkatársa lett.
Bruckner a Nouveaux philosophes (Új filozófusok) jegyében kezdett írni. Megjelent a Parias (Páriák), a Lunes de fiel (Gonosz angyalok; Roman Polanski Keserű méz címmel filmre vitte) és a Les voleurs de beauté ("Szépségrablók", Renaudot-díj 1997-ben). Esszéi közé tartozik a La tentation de l'innocence ("Az ártatlanság kísértése", Prix Médicis 1995) és a híres Le Sanglot de l'Homme blanc (A fehér ember könnyei), amely a nárcisztikus és destruktív, a harmadik világ javát szolgáló politika elleni támadás, és újabban a La tyrannie de la pénitence (2006), a Nyugat végtelen önkritikájáról szóló könyv, amelyet "A bűntudat zsarnoksága"-nak fordítanak (2010).Le Sanglot de l'homme blanc. Tiers-Monde, culpabilité, haine de soi Pascal Bruckner francia filozófus 1983-ban megjelent könyve. Leírja, hogy a nyugati világ politikai baloldala milyen szentimentálisan tekint a harmadik világra. Bruckner bírálja ezt és azt, hogy miként használják fel az öngyűlölet és a vélt bűntudat keltésére.
1992-től 1999-ig Bruckner a horvát, boszniai és koszovói ügyek támogatója volt a jugoszláv háborúkban, és támogatta Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázását. 2003-ban támogatta Szaddám Husszein megdöntését, de később bírálta az amerikai hadsereg hibáit és a kínzások alkalmazását Abu GhraibbanAz Abu Ghraib (arabul: سجن أبو غريب) egy börtönkomplexum az iraki Abu Ghraibban, Bagdadtól 32 kilométerre nyugatra. Az Abu Ghraib börtönt az 1950-es években nyitották meg és szigorúan biztonságos börtönként szolgált kínzással, heti kivégzésekkel és rossz életkörülményekkel. Az 1970-es évektől a börtönt Szaddám Huszein, majd az Egyesült Államok használta politikai foglyok fogvatartására. Kínzásról és bírósági ítélet nélküli gyilkolásról lett hírhedt, 2014-ben bezárták. és Guantánamóban.A guantánamói fogolytábor (spanyolul: Centro de detención de la bahía de Guantánamo) az Egyesült Államok katonai börtöne a guantanamo-öböli haditengerészeti támaszponton belül, Kubában.
2009-ben Roman Polanskit támogató petíciót írt alá, szabadon bocsátását követelve, miután Polanskit Svájcban letartóztatták egy 13 éves lány kábítószerezése és megerőszakolása miatt 1977-ben felhozott vádjával kapcsolatban.
Le Sanglot de l'Homme blanc A Le Sanglot de l'Homme blanc (A fehér ember könnyei), amelyet az Éditions le Seuil adott ki 1983 májusában, vitatott opusz volt. A szerző azt írja le, amit a nyugati baloldal egy részének Nyugat-ellenes és a harmadik világ-barát szentimentalizmusnak lát. Az esszé egy egész gondolkodási irányzatra hatással volt, különösen Maurice DantecreMaurice Georges Dantec (Grenoble, 1959. június 13. – 2016. június 25.) francia származású kanadai sci-fi író és zenész. és Michel Houellebecqre. A cím Kipling "White Man's Burden" (A fehér ember terhe) című verse címének egy variációja.Rudyard Kipling The White Man's Burden (1899) a Fülöp-szigeteki–amerikai háborúról (1899–1902) szóló költemény, amely arra buzdítja az Egyesült Államokat, hogy vegye át a filippínók és országuk gyarmati uralmát. Eredetileg Viktória királynő gyémánt-jubileumának (1897. június 22.) megünneplésére írták, a dzsingoisztikus (a dzsingoizmus a nacionalizmus szélsőséges típusa) költeményt a komor "Recessional" (1897) váltotta fel, amely szintén egy Kipling-vers a birodalomról.
La tyrannie de la penitence 2006-os La Tyrannie de la Pénitence: Essai sur le Masochisme Occidental (A bűntudat zsarnoksága: Esszé a nyugati mazochizmusról) című munkája a nyugati bűntudat kortárs politikai kultúrájának eredetére és politikai hatására fókuszál.
A multikulturális etnocentrizmus kritikájaA multikulturalizmus kritikája megkérdőjelezi a különálló etnikai kultúrák országon belüli fenntartásának eszményét. A multikulturalizmus vita tárgyát képezi azon országokban, amelyek kapcsolatban állnak a nemzetállam eszméjével. Brucknernek a multikulturalizmus egyes diskurzusainak etnocentrikus természetével szembeni polémikus álláspontja nemzetközi vitát váltott ki.Pascal Bruckner, Enlightenment Fundamentalism or Racism of the Anti-Racists?, appeared originally in German in the online magazine Perlentaucher on 24 January 2007. A „Felvilágosodás fundamentalizmusa vagy az antirasszisták rasszizmusa?” című cikkében megvédte Ayaan Hirsi Alit, különösen Ian BurumaIan Buruma (1951. december 28-án született) holland író és szerkesztő, az Egyesült Államokban él és dolgozik. 2017-ben a The New York Review of Books szerkesztője lett, de 2018 szeptemberében távozott. és Timothy Garton AshTimothy Garton Ash (London, 1955. július 12.) brit történész, író és kommentátor. Az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora. Munkáinak nagy része Közép- és Kelet-Európa késő újkori és jelenkori történelmével foglalkozott. bírálataival szemben. Bruckner szerint a modern filozófusok Heideggertől Gadamerig, Derridáig, Max Horkheimerig és Theodor Adornóig széleskörű támadást intéztek a felvilágosodás ellen, azt állítva, hogy "korszakunk minden rosszát ez a filozófiai és irodalmi epizód szülte: kapitalizmus, gyarmatosítás, totalitarizmus. Bruckner egyetért azzal, hogy a huszadik század története igazolja a modernitásban rejlő lehetőségeket a fanatizmusban, de úgy érvel, hogy a felvilágosodás korából kiinduló modern gondolkodás képesnek bizonyult saját tévedései bírálatára, és hogy a felvilágosodás túlzásainak elítélése az általa kidolgozott fogalmakban azt jelenti, hogy hűek vagyunk annak szelleméhez.
Un bon fils Bruckner Un bon fils című könyvét 2016-ban fordították le és adták ki angolul A Dutiful Son címmel. Először 2014-ben adták ki Franciaországban.
A memoár "a jámbor katolikus gyermekből a francia kultúra vezető filozófusává és írójává vált életútját mutatja be. Bruckner életének kulcsfigurája édesapja, egy virulens antiszemita, aki a második világháború idején önként ment Németországba dolgozni. egy erőszakos férfi, aki veri a feleségét. A fiatal Bruckner hamarosan apja ellen reagál, és bosszúja az, hogy annak szöges ellentéte lesz, sőt, még annak is örül, hogy „zsidó gondolkodónak” nevezik, pedig nem az. „Apám segített jobban gondolkodni azáltal, hogy ellene gondolkodtam. Én vagyok az ő veresége.” Ennek az ellenkezésnek ellenére mindvégig kötődik apjához. Vannak más „apái”, olyan férfiak, mint Sartre, Vladimir Jankélévitch és Roland Barthes, akik nevelték filozófiai fejlődését, és leírja barátságát „filozófiai ikertestvérével”, Alain Finkielkrauttal.”
Könyvei Allez jouer ailleurs, Paris, Le Sagittaire, 1976. Parias, Seuil, 1985, Lunes de fiel, Seuil, 1981, Keserű méz – Ferenczy, Budapest, 1995 · · Fordította: Sarkadi Ilona Evil angels, Grove Press, 1987, Qui de nous deux inventa l'autre ?, Paris, Gallimard, 1988. Les Voleurs de beauté, B. Grasset, 1997. Szépségrablók – Európa, Budapest, 1999 · · Fordította: Kamocsay Ildikó Le divin enfant, Seuil, 1992, Les Voleurs de beauté, Paris, Grasset, 1997. Les Ogres anonymes, Paris, Grasset, 1998. The Divine Child, Rupa & Co., 2005, La tentation de l'innocence, Grasset, 1995,
Le Sanglot de l'Homme blanc, Éditions du Seuil, 1983; Simon & Schuster, 1986, The Tears of the White Man: Compassion As Contempt, The Free Press, 1986, La Tyrannie de la Pénitence: Essai sur le Masochisme Occidental (The Tyranny of Guilt: An Essay on Westerm Masochism), Grasset, 2006,
Mon petit mari, Paris, Grasset, 2007.
The Fanaticism of the Apocalypse: Save the Earth, Punish Human Beings, translator Steven Rendall =PolityBooks.com The Paradox of Love, translator Steven Rendall, Princeton University Press, 2012, Has Marriage for Love Failed?, translators Steven Rendall and Lisa Neal, Polity Books, 2013, La Maison des anges, Paris, Grasset, 2013. Un bon fils, Paris, Grasset, 2014. Un racisme imaginaire : la querelle de l’islamophobie, Paris, Grasset-Fasquelle, 2017, Képzelt rasszizmus. Iszlamofóbia és bűntudat – Századvég, Budapest, 2019 · · Fordította: Görgényi Adél (Egy elképzelt rasszizmus címen is) An Imaginary Racism: Islamophobia and Guilt, translator Steven Rendall, Cambridge, UK, Medford, MA, Polity Books, 2018. Un an et un jour, Paris, Grasset, 2018. They Stole our Beauty, translator Stuart Bell, The 87 Press, 2019. Un coupable presque parfait : la construction du bouc-émissaire blanc, Grasset, 2020 Csaknem tökéletes bűnös. A fehér bűnbak – Századvég, 2021 · · Fordította: Kisari Miklós (Furor politicus sorozat) Dans l'amitié d'une montagne : petit traité d'élévation, Paris, Grasset, 2022 Le sacre des pantoufles : Du renoncement au monde, Grasset, 2022
Jegyzetek
Fordítás
További információk The Asterix complex, interview with Pascal Bruckner at signandsight.com
Kategória:1948-ban született személyek Kategória:Francia írók Kategória:Élő személyek Kategória:Párizsiak Kategória:Agnosztikusok