Rafo (Rafael) Bogišić (Dubravka, 1925. március 2. – Zágráb, 2010. október 4.) horvát irodalomtörténész, kritikus, regényíró, akadémikus és egyetemi tanár volt.
Élete A szülővárosában elvégzett általános iskola után a dubrovniki klasszikus gimnáziumba járt. Amikor a partizánok bevonultak Dubrovnikba, ő és középiskolás társai csatlakoztak hozzájuk és 53 prominens dubrovniki polgárt, köztük sok tanárt Daksa szigetére hurcoltak, ahol meggyilkolták őket. A fiatal katona ezután hosszú utat tett meg. A háborúban az Isztrián, Paznál esett át a tűzkeresztségen. Cresről az Isztria keleti partjára átkelve, már kora reggel meglepték a németeket, akik Triesztbe indulva éppen az Isztria elhagyására készültek. A heves harcokban sok német meghalt. Ezt követően este megérkeztek Labinba, ahol ismét meglepték a német csapatokat. Ezt követően Triesztbe, majd Szlovénián át Szlavóniába vonultak.
Érettségi után beiratkozott a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára, a horvát nyelv és irodalom, valamint az olasz nyelv és irodalom szakra. 1952-ben megszerzett diplomája után középiskolai tanár volt Dubrovnikban, ezután asszisztens az akadémia intézetében, majd a Régi Horvát Irodalom Tanszéken. 1965-ben Nikola Nalješković irodalmi munkásságáról írt disszertációjával doktorált. 1966-tól adjunktus, 1972-től egyetemi docens, 1977-től nyugdíjazásáig pedig rendes egyetemi tanár és a Régi Horvát Irodalom Tanszék vezetője volt. Két évig volt Firenzében a horvát nyelv tanára. 1977-től a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Irodalomtudományi Osztályának levelező, 1991-től pedig rendes tagja.
Munkássága A Filozófiai Karon kívül gyakran tanított posztgraduális képzésben a zágrábi szlavisztikai iskolában, Zágrábban és Dubrovnikban. A Hvari Színházi Napok egyik alapítója és házigazdája volt, ahol 1973-tól tartott rendszeresen előadásokat. Már fiatal professzorként Dubrovnikban publikált újságokban és folyóiratokban megjelent cikkeket, és nincs komoly horvát tudományos kiadvány, amelyben ne publikált volna többször is. Tudományos érdeklődése kiterjedt a dubrovniki reneszánsz irodalomtól a régi horvát irodalom egész területére, és az írott kultúrát a a középkortól napjainkig. Szinte nincs is a régi horvát irodalomnak olyan jelentős írója, akiről Rafo Bogišić ne írt volna szakmai és tudományos értekezést. Különösen azoknak az íróknak szentelte magát, akik az teljes programot képeztek a horvát irodalmi örökségben: Džore és Marin Držić, Nikola Nalješković, Marko Marulić, Ivan Gundulić.
Különösen a horvát pasztoráció kialakulását, növekedését és eredményeit kutatta, amelyet külön monográfiában tett közzé. A horvát felvilágosodás irodalmát nevezetes „Povijesti hrvatske književnosti” című horvát irodalomtörténetében dolgozta fel aprólékosan. A horvát irodalom öt évszázada című híres antológiai sorozathoz három vers- és prózagyűjtemény-könyvet készített: a 15-18. századból, valamint külön könyveket Nalješković, Benetović és Palmotić műveiből. Munkásságával Miroslav Šicel, Fran Čal, Stanko Lasić és Radoslav Katičić mellett bekerült a horvát írásos kultúra csúcsát jelentő horvát írók körébe. A régi és újabb korszakok horvát költészetnek szentelt „Leut i trublja” antológiája több alkalommal jelent meg. 1969-ben „O hrvatskim starim pjesnicima” című könyvéért megkapta az Ivan Goran Kovačić irodalmi díjat. Főbb művei O hrvatskim starim pjesnicima, Matica hrvatska, Zagreb, 1968 Pastorala u hrvatskoj književnosti (1971) Leut i trublja, Školska knjiga, Zagreb, 1971 Nikola Nalješković, Rad JAZU, br. 357., Zagreb, 1971 Na izvorima, Čakavski sabor, Split, 1976 Književne rasprave i eseji, Čakavski sabor, Split, 1979 Riječ književna stoljećima, Školska knjiga, Zagreb, 1982 Akademija „Složnih” („Dei concordi”) u Dubrovniku 16. stoljeća, Hrvatsko filološko društvo, Zagreb, 1986 Marin Držić u književnim krugovima, JAZU, Zagreb, 1986 Mladi dani Marina Držića, Mladost, Zagreb, 1987 Tragovima starih, Književni krug, Split, 1987 Humanizam u sjevernoj Hrvatskoj, JAZU, Varaždin, 1988 Hrvatska pastorala, Zagreb, 1989 Tisuću života, jedan put, Izdavački centar Rijeka, Rijeka, 1991 Dnevnik Vladike Deše, Naprijed, Zagreb, 1993 Marin Držić sam na putu, HAZU, Zagreb, 1996 Zrcalo duhovno: književne studije, Hrvatska sveučilišna naklada, Zagreb, 1997 Vila Hrvatica – antologija hrvatskoga pjesništva humanizma i renesanse, Alfa, Zagreb, 1998
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Horvát történészek Kategória:Horvát költők, írók Kategória:Horvát egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:A Horvát Akadémia tagjai Kategória:1925-ben született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek