A Linia Hutnicza Szerokotorowa (LHS), a 65-ös számú vasútvonal a leghosszabb széles nyomtávú (1520 mm) vasútvonal Lengyelországban. Hossza a Lengyel-Ukrán államhatártól a Sławkówi Teherpályaudvarig 394,65 kilométer. Ez a széles nyomtávú vasút-hálózat legnyugatibb eleme. Az 1970-es években építették, hogy az akkori szovjet Krivoj Rogból (ma: Ukrajna, Krivij Rih) vasércet szállítsanak, visszafelé pedig ként és szenet vittek a szerelvények. A vonal neve kezdetben Linia Hutniczo-Siarkowa (Kohászat-Kén vonal) volt, az LHS rövidítést azóta használják.

Története A Łazy –Kiwerce vonal megépítésének koncepciója az 1920-as években született meg. Célja az volt, hogy a Lengyel Köztársaság területén belül – Felső-Sziléziától Wołyńig – kőszenet szállítsanak. A beruházás azonban nem valósult meg.

Az 1970-es években az új, óriási Katowicei Acélművek legvirágzóbb időszakát élte, nagy mennyiségű vasércet igényelt. A fő forrás a Krivij Rih-i bányák voltak, ahonnan vasúton szállították Medykán, Przemyślen és Tarnówon keresztül Jaworzno Szczakowába a nyersanyagot. Ez a vasútvonal nem volt képes kiszolgálni az igényeket.

A Lengyel Államvasutak (PKP) két lehetőséget mérlegelt. Az egyik lehetőség a határon meglévő átrakó létesítmények és a meglévő vasútvonal három- vagy akár négyvágányossá bővítése lett volna. A másik egy új, széles nyomtávú vasútvonal építse volt. Az utóbbira esett a választás. Előnyként említették, hogy az újonnan tervezett vonal a nehezebb vonatok fogadására alkalmas, nem lesz szükség fagymentesítő berendezésre a határon (télen az érc fagyott szilárd formában érkezett, amely kihívást jelent az átrakodó létesítményben), és a PKP-nak nem kell saját vagonokat használnia az áruk lengyel hálózaton történő szállításához (a teljes szállításhoz a szovjet kocsikat használnak). Stratégiai jelentőségű volt a szovjet vasúthálózattal közvetlen összeköttetést biztosító széles nyomtávú vonal, amely lehetővé tette a szovjet csapatok gyors szállítását is. Az új vonalat a varsói CBSiPBK (Central Bureau for Railway Construction Designs and Studies) tervezte, Józef Skorupski volt a főtervező, huszonegy másik tervezőiroda, nyolc geológiai cég és három műszaki egyetem vett részt a projektben.

A vonal részben a meglévő normál nyomtávú vonalak mellé épült, ami megkönnyítette az építési munkákat. A költségek megtakarítása érdekében a vonalat a Roztocze Nemzeti ParkonRoztocze Nemzeti Park vezették át a park vezetőségének intenzív lobbizása ellenére. A vasútvonalat 1979. november 30-án helyezték üzembe.

A vasútvonal 1970-es évekbeli elnevezése a Linia Hutniczo-Siarkowa (kohászat-kén vonal), rövidítve LHS, volt. Amikor az 1990-es években megszűnt a kén-szállítás, a név Linia Hutnicza Szerokotorowa-ra (Széles nyomtávú kohászati vonal) változott, megtartva a jól bevált LHS mozaikszót.

A PKP Linie Hutnicza Szerokotorowa 2017–2019 között megvizsgálta a vasútvonal teljes hosszában egyen- vagy váltóárammal történő villamosításának lehetőségét. 2017 áprilisában a PKP LHS és az ukrán vasutak szándéknyilatkozatot írt alá a Kovel–Izom–Hrubieszów szakasz váltóáramú villamosításáról. 2021 májusának elején megkezdődtek az előkészítő munkálatok, és augusztusban megkezdődött az első oszlopok felállítása. A PKP LHS azonban feladta ezeket a terveket. A vállalatnál folyamatban van a figyelmeztető lámpák, egyes helyeken sorompók felszerelése a vasúti átjárókba, a Hrubieszów Teherpályaudvar bővítése és a vonatirányító rendszerek korszerűsítése. A munkálatok befejezését 2025 végére tervezik.

Teherforgalom Megnyitását követően, a terveknek megfelelően, a vasútvonalon nyersanyag szállító szerelvények jártak. Lengyelországból leginkább ként vittek a teherkocsik, a Szovjetunió felől pedig vasérc érkezett. Az 1989-es politikai és gazdasági átalakulások, valamint a Szovjetunió összeomlása után a vonal kihasználtsága drasztikusan visszaesett. Azóta több terv is született a vasútvonal rendbetételére, fejlesztésére, gazdaságossá tételére.

2001 óta az LHS vasútvonal kizárólag teherszállítás, és csak nemzetközi fuvarozást szolgál ki. A vonal végén és annak pályáján átrakodó terminálok találhatók, melyeket Ukrajnából, a volt Szovjetunió más országaiból, valamint Kínából Lengyelországba importált különféle áruk kirakodására használnak.

Több éve tervezik a vonal szélesebb körű használatát a leendő Európa-Ázsia vasúti összeköttetésen. 2017-ben Jerzy Polaczek, infrastrukturális miniszter, kezdeményezte az LHS-vonalnak a Gliwice és Kędzierzyn-Koźle folyami kikötőihez kapcsolását, ami megkönnyítené az Ázsiából szállított áruk kezelését és növelné az LHS vonzerejét.

Az első Kínából érkező intermodális konténervonat 2020. január 5-én érkezett meg a sławkówi terminálhoz, miután 12 napon alatt 9 477 km-es utat tett meg Hszianból Kazahsztánon, Oroszországon és Ukrajnán keresztül. A vonalat üzemeltető cég azt reméli, hogy rendszeres összeköttetések jönnek létre Kínával, kihasználva azt, hogy széles nyomtáv lehetővé teszi a lengyel-ukrajnai határon a gyors átkelését.

Utasforgalom 1990-2000 között az LHS vonalat személyszállításra is használták. Távolsági vonatok közlekedtek Oroszországba és Ukrajnába. 1990-től két naponta egy pár gyorsvonat járt Moszkva és Olkusz között. 1993-ban újabb vonatpár járt Lviv–Zamość és Moszkva–Zamość között. A kezdeti siker után visszaesett a forgalom, 1994-ben az LHS vonalon csak hetente egyszer közlekedtek személyvonatok az Olkusz és Harkiv között. A 90-es éveinek közepétől személyszállító vonat csak különmegrendelésre indult. A 65-ös vasútvonal személyszállításának lebonyolítására peronok épültek a Hrubieszów és Olkusz állomásokon, valamint utasmegállók: Zamość, Wola Baranowska és Sędziszów megállókban. Az utasok vám- és útlevélkezelésére a hrubieszówi határállomáson került sor.

A 2022-es orosz invázió Ukrajna ellen feltámasztotta a vasútvonalat, 2022. február 28-át követően több menekülteket szállító különleges személyvonat érkezett Ukrajnából Olkuszba, ahol sátorvárost alakítottak ki, hogy elszállásolják őket.

Állomás lista

+Állomás lista Állomás Szabványos nyomtávú iparvágány Vám Konténer létesítmény Raktár Egyéb szolgáltatások / megjegyzések Elhelyezkedés Hrubieszów Vasúti határállomás, növény- és állategészségügyi ellenőrző pont Zamość Majdan Építés alatt Zamość Bortatycze SUW 2000 nyomtávváltó létesítmény, mozdony remiz Szczebrzeszyn Minden típusú rakomány kezelése, kivéve a folyékony üzemanyagokat és a veszélyes árukat Biłgoraj Minden típusú rakomány kezelése, kivéve a veszélyes, gyúlékony és mérgező árukat Wola Baranowska Vámraktár Staszów Grzybów A bezárt siarkopoli kénbányához tartozott, nincs más létesítmény Gołuchów Cseppfolyósított gázok kezelésére szolgáló létesítmény Sędziszów Forgóvázcsere lehetőség, kocsiraktár, nincs más létesítmény Olkusz építés alatt Sławków Vámraktárak, cseppfolyósított gázok, folyékony üzemanyagok kezelésére szolgáló létesítmények, félpótkocsik és RoLa rakodó Euroterminal Sławków Vámraktár, folyékony vegyi anyagok, kohászati termékek, nyersvas, üveg, félpótkocsik rakodása Minden állomás képes ömlesztett áru és faanyag kezelésére, kivéve a „nincs más létesítmény” helyeket.

Jegyzetek

Források

Kategória:Lengyelország vasútvonalai