Hartmut Michel (Ludwigsburg, 1948. július 18. –) német biokémikus. 1988-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki, Johann Deisenhoferrel és Robert Huberrel megosztva, „a fotoszintetikus reakció központ 3 dimenziós felépítésének meghatározásáért”.
Életrajz A baden-württembergi Ludwigsburgban született, a Németország szövetséges megszállása alatt, 1948. július 18-án, Karl és Frieda Michel idősebbik fiaként. Felmenői generációk óta ezen a területen éltek, főként földművelőként. A kötelező katonai szolgálat után a Tübingeni Egyetemen biokémiát tanult. 1977-ben a Würzburgi Egyetemen doktorált. 1986-ban habilitált a Müncheni Egyetemen. 1987-től a frankfurti Max Planck Biofizikai Intézet (MPIBP) igazgatója.
1995-ben a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja lett.Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina – Mitglieder
Irodalom Bernhard Kupfer: Lexikon der Nobelpreisträger. Patmos-Verlag, Düsseldorf 2001, .
Jegyzetek
Kategória:1948-ban született személyek Kategória:Ludwigsburgiak Kategória:Német Nobel-díjasok Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai Kategória:Német kémikusok Kategória:Német biokémikusok Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Nobel-díjas kémikusok Kategória:Élő személyek Kategória:A Royal Society tagjai