Baráth Zoltán (Ózd, 1973. június 23. –) színművész, rendező, az egri Babszem Jankó Gyermekszínházhttp://babszemjanko.hu/ művészeti vezetője.

Művészi hitvallása A 212. sz. Bornemissza Gergely Ipari Szakmunkásképző Intézetben tanult mint erősáramú készülék- és berendezésszerelő

Saját bevallása szerint mindig is színész szeretett volna lenni. Két évig színházi öltöztetőként dolgozott, majd  felvették a Kelemen László Színészképző Stúdióba. Tanulmányait a Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskolán, majd a Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, színháztörténet szakon.

A  Babszem Jankó Gyermekszínház alapító tagjaként egy olyan gyermekszínházi nyelvezet és rendszer kialakítása fűződik a nevéhez, a különböző művészeti ágak ötvözésével, ami egyedülálló kezdeményezés volt a régióban, és mára egy jellegzetesen felismerhető „babszemes” stílussá formálódott, ami legfőképpen a magyar népmese adaptációiban jut teljességre. A korszerű és konvencionális elemek sikeres egybeolvasztásával a mai ifjúsági korosztály számára örömmel fogyasztható színházi érték megteremtésére vállalkozott, amely – a nézettséget figyelembe véve – igen sikeresnek mondható.  Több felnövő generáció színházi nevelésében jelentékenyen részt vállalt, közreműködött az irodalmiság, a nemzeti kultúra, az identitástudat megalapozásában. Tudatosan törekszik arra, hogy társulatával a hátrányos helyzetű településeken élő gyermekek számára is átadja a színház élményét. Nagy hangsúlyt fektet a klasszikus zene használatára, célja az, hogy a gyerekek ezekkel a zeneművekkel más kontextusban találkozzanak, ezzel is érzékenyítve őket a műfaj felé. Így kerültek feldolgozásra a gyermekelőadásokban többek között Puccini, Csajkovszkij, Smetana, Mozart, Rossini, Rahmanyinov zenekölteményei. Színházi érdekesség, hogy Eger város gyermekközönsége a Babszem Jankó Gyermekszínházon keresztül találkozhatott először interaktív előadásokkal, abban az időben, amikor ez még egyáltalán nem volt divat. Rendezőként hozzá kötődik a Pumukli című mesejáték magyarországi ősbemutatója (levélben kérte a Németországban élő írónő, Elis Kaut beleegyezését a magyar változat elkészítéséhez). A címszerepet Klepács Andrea játszotta, marionett, pálcás és bounraku technikát használva. Magyarországon elsőként rendezte meg Fazekas Anna Öreg néne őzikéje című klasszikusát, irodalmi munkatársa, Szőke Andrea átiratában. Gyakran ötvözi az élőszínházi előadásokat bábszínházi technikákkal.

Kezdeményezésére született meg 2012-ben az Agria Nyári Játékok Kamaraszínháza, ahol minden felnőtt előadás előtt esti mese programként ma is gyermekszínházi előadásokat tartanak.

2012-től az egri Gárdonyi Géza Színház gyermekelőadásainak rendezője.

A gyermek- és ifjúsági produkciók mellett nagy figyelmet szentel a tradicionális, felnőtteknek készülő igényes szórakoztatásnak. Folyamatosan bővülő sanzon-, kuplé-, operett- és történetgyűjteménye, melyet önálló estjein láthat tőle a közönség,  egy olyan kor értékeit igyekszik felszínen tartani, mely a nagyközönség számára ma már kuriózumnak számít. Egyes dalszövegeket saját fordításában tolmácsolta.  

Baráth Zoltán értékteremtő tagja az egri kulturális életnek, és szívén viseli lakhelye, Egerszalók közösségi életének ápolását is.

Tanulmányai

Pannon Egyetem, Bölcsészettudományi Kar - színháztörténet szak Magyar Drámapedagógiai Társasághttps://drama.hu/ – drámapedagógiai tanfolyam Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskolahttps://sola.hu/ - bibliaoktató szak Kelemen László Színészképző Stúdió

Munkahelyek Babszem Jankó Gyermekszínház Gárdonyi Géza Színház (?–2025)

Művészete Fontosabb szerepek

A A. Milne: Micimackó – Címszerep Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Bóni gróf R. Queneau: Stílusgyakorlatok – Clow Gyurkovits – Aldobolyi: Kutyakomédia – Kiskutya Szigligeti – Aldobolyi: Liliomfi – Gyuri pincér Kálmán – Brammer – Grünwald: A Montmartre-i Ibolya – Rothschild báró Ismeretlen szerző: Pathlein Péter Prókátor – Juhász Ránki – Hubay: Egy szerelem három éjszakája – Boldizsár Molnár Ferenc : Az üvegcipő – Stetner B. Lindgren: Kukacmatyi – Címszerep Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember – Nigro szolga Tim Rice - A.L.Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát – Pék Wasserman: La Mancha Lovagja – Sancho (szolga) Shakespeare: Hamlet – Guildenstern Csukás István: Ágacska – Dani kacsa, Berci béka Fazekas – Szőke: Öreg néne őzikéje – Bodri Grimm – Szőke – Kalló: Holle anyó – Címszerep, Kikerí, Almafa, Kemence Magyar népmese: Nyakigláb, Csupaháj és Málészáj – Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj Szőke – Okos: Az állatok nyelvén tudó juhász – Kópé kakas; Ordas; Sanyi ló Magyar népmese: Együgyű Misó – Ördögkópé, Egérke Grimm – Szőke – Kalló: Borsószem hercegkisasszony – Meskete herceg, Cincogó E.Kastner, Aldobolyi Nagy György: Emil és a detektívek – Fiú Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása – Loby, vak Vujicsis Tihamér: Éjféli operabemutató – Színigazgató Marc Camoletti - Hamvai Kornél: Boeing Boeing (Leszállás Párisban) – Patris Bolba-Szente-Galambos: Csoportterápia – Lajos Carlo Collodi-Litvai Nelli-Székely Iván: Pinokkió – Táltos Tücsük Ray Cooney – John Chapman- Hamvai Kornél: Kölcsönlakás – Tristan Pangbourne

Rendezések

Szőke Andrea - Lukács István: A hókirálynő Hedry Mária: Tündér Míra Fésűs Éva - Szőke Andrea: A palacsintás király Szőke Andrea: Holle anyó Szőke Andrea: Mese a fiókból Anga Mária: Az aranypatájú kiscsikó Szőke Andrea: Égi mese Grimm - Szőke Andrea: Hófehérke Fazekas Anna - Szőke Andrea - Okos Tibor: Öreg néne őzikéje ősbemutató Elis Kaut: Pumukli - magyarországi ősbemutató Szőke Andrea - Okos Tibor: Az ördög három aranyhajszála Arany János - Szőke Andrea: A fülemile Móra Ferenc - Szőke Andrea: A didergő király Blaskó-Saárossy Zsófia, Nagy Zoltán: A csodatükör Andersen - Szőke Andrea: Pöttöm Panna Szőke Andrea: Az égig érő paszuly Jékely Zoltán - Kocsár Miklós: Mátyás király juhásza Csukás István - Bergendy István: Süsü, a sárkány Marsak: Tizenkét hónap Grimm - Szőke Andrea - Kalló Zsolt: Forró vizet a kopaszra! Grimm - Szőke Andrea: Rigócsőr királyfi Szőke Andrea: A rátóti csikótojás

Vendégszereplések

Többször turnézott a berlini utazó operettszínházzal Németországban, Finnországban, Svédországban, Dániában, Norvégiában mint táncos komikus. A Babszem Jankó Gyermekszínház előadásaival Romániában, Kovászna Megye településein lépett föl. Önálló estjét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban játszotta. Meghívott vendégként a tatabányai Jászai Mari Színházban és az egri Harlekin Bábszínházban dolgozott. Siófokon a Kálmán Imre Művelődési Központ nyári színházi előadásában játszott német nyelven.

Önálló estek

Szeretném, ha nevetnének Bál a fasorban Egészségükre! Van még egy sanzon Velem csak szórakoznak

Források

https://port.hu/adatlap/szemely/barath-zoltan/person-258497

http://www.tveger.hu/tag/barath-zoltan/

Katona Mária: A Gárdonyi Géza Színház 25 éve. Színházi élet. Előadások, színművészek, rendezők, díjak, fotók. (1987-2012.) Eger, 2012, Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft. Fekete-fehér és színes fotókkal illusztrált. Kiadói kartonált papírkötés, jó állapotban.

Jegyzetek

Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar színházrendezők Kategória:Bábművészek Kategória:Ózdiak Kategória:1973-ban született személyek Kategória:Élő személyek