A kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park (románul Parcul Etnografic Naţional „Romulus Vuia”) a város néprajzi múzeumának 1929-ben alapított szabadtéri részlege.
Fekvése
Története A romániai Kulturális Minisztérium 1920-ban kezdeményezte egy néprajzi múzeum létrehozását. 1922. május 4-én a Károly herceg Kulturális Alapítvány bizottságot hozott létre a múzeum megalapítása és megszervezése céljával. A bizottság tagjai George Vâlsan földrajztudós, etnográfus, Sextil Pușcariu, Alexandru I. Lapedatu történész, Romulus Vuia etnográfus, földrajztudós és George Oprescu történész voltak.
1923-tól az alapítvány Romulus Vuiát nevezte ki a múzeum igazgatójának. Vuia – a külföldön látott skanzenek hatására – szabadtéri részleg létrehozását kezdeményezte, amelyet kezdetben a Fellegvárra képzelt el. Amikor 1928-ban Vuia arról értesült, hogy a kormány készül kisajátítani az akkor a római katolikus egyház tulajdonát képező Hója erdőt, minden követ megmozgatott, hogy a területet a múzeum kapja meg. 1922. április 12-én a Maniu-kormány a Hója erdőből 75 hektárnyi területet átadott a néprajzi múzeumnak a szabadtéri részleg kialakításához.
A szabadtéri múzeumot 1929. június 1-jén alapította a kultusz- és művészeti minisztérium. Kezdetben a területe 75 hektár volt. A park kezdeményezője, Romulus Vuia néprajzkutató elképzelése szerint néhány gazdaságban parasztok laktak, akiknek a hagyományos gazdasági tevékenységeket kellett bemutatniuk.
1929 és 1940 között a következő építményeket állították fel a parkban: egy alsóvidrai ház (1929), egy polyáni esztena, juhásszal és 75 juhhal (1930), egy út menti kereszt Nagylupsáról (1931), egy telcsi gazdaság, egy sztánai magyar csűr (1936). A parkban egy vendéglő is nyílt, ahol hagyományos erdélyi ételeket szolgáltak fel. A második világháború alatt az építmények többsége elpusztult.
1956-ban Teodor Onișor, Valer Butură és Kós Károly tudományos szempontok szerint újratervezték a parkot, amelynek négy tematikus része lett volna: tájegységek szerinti gazdaságok és épületek, műhelyek és egyéb létesítmények, valamint egy-egy etnobotanikai és etnozoológiai rész. 1964-ben az anyagi források elégtelensége miatt az a döntés született, hogy ezek közül csak az első két részt valósítják meg.
Az 1980-as években a park elhanyagolt állapotba került, a látogatók száma csökkent.
A park 1993-ban vette fel Romulus Vuia nevét.
2006-ban a szomszédos Tetarom I ipari park létesítése során a szakszerűtlen földmunkák miatt földcsuszamlás következett be; emiatt több kiállított parasztporta megrongálódott. Ezeket lebontották, és a további földmozgások megakadályozása után tervezték visszaépíteni.
2017-ben elkezdődött egy projekt, amely a park bővítését és felújítását célozza. 2020-ban elkezdték a fák ültetését, amelyek majd elválasztják skanzent az ipari parktól. A 12 millió euró költségű beruházás során a parkot 12 hektárról 42 hektárra bővítik, kialakítanak egy szabadtéri színpadot, sétányokat, kerékpárutakat, játszótereket, szánkópályát, piknikezőhelyeket, egy üdülőfalut, látogatóközpontot és irodaépületet, valamint raktárhelyet a néprajzi múzeum gyűjteményei számára.
Leírása A szabadtéri múzeumban a következő építmények találhatóak:
Rendezvények a park területén Csalogányok Éjszakája, a Román Ornitológiai Társaság szervezésében Jazz in the Park dzsesszfesztivál a Kolozsvári Magyar Napok keretében örömfőzés, gyermekfoglalkozások és futóverseny kézműves vásár és műhelyek borkóstolás és vásár bábszínházi előadás képzőművészeti és egyéb kiállítások. könnyűzenei koncert
Jegyzetek
További információk
Kategória:Kolozsvár múzeumai Kategória:Románia parkjai Kategória:Néprajzi múzeumok