Izsold vagy Isold család egy Bars vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. Egyes vitatható vélemények szerint a név a zsold szóból származtatható.Laco Zrubec 1979: Z ohlasov na Malú encyklopédiu priezvísk. Sloboda 34/33, 5
Címeres nemeslevelet 1685. november 1-én I. Lipóttól István kapott.LR. XVIII/249; 1685. Libri Reg. Arm. I. pag. 88; Collect. Herald. No. 785; Tagányi Károly 1886: Jegyzéke az Országos Levéltárban található nemesi okleveleknek. Budapest, 32; Tagányi Károly: Az országos levéltárban örzött vagy följegyzett nemesi okleveleknek jegyzéke (VI.). Turul 1884, 159. Isold Istvánnak felesége Katalin, Nagy Mihálynak Soós Borbálától született leánya volt. Gyermekeik Isold István, Mária, Mihály és János voltak.
1711-ben Garamszőlősön Isold István özvegyét és Isold Balázst említik birtokosként.Családban marad 2011/1, 131. Az 1715-ös országos összeíráson Garamszőlősön 4,adatbazisokonline.mnl.gov.hu 1715 Garamszőlős Perneken pedig Isóld Miklóst,adatbazisokonline.mnl.gov.hu 1715 Pernek az 1720-as országos összeírás során Garamszőlősön több férfi családtagot,adatbazisokonline.mnl.gov.hu 1720 Garamszőlős Németgurabon Ferencet írták össze.adatbazisokonline.mnl.gov.hu 1720 Németgurab János 1722-ben Garamszőlősön élt. Az 1754-55. évi országos nemesi összeiráskor Nyitra vármegyében István igazolt nemes. A 18. században a verebélyi szék néveri járásához tartozó Csejkőszőllősön többek mellett Izsold Mihályt, Mártont és Istvánt is összeírták.ŠA Nitra, SAP, kr. 53. 1797-ben Garamszőlősön Isold István, Imre, János és András árvái voltak birtokosok.Családban marad 2011/1, 144. 1828-ban Izsold Józsefet,1828 Garam-Szőllős, p. 4 Jánost és ifj. Mihályt,1828 Garam-Szőllős, p. 6 Györgyöt,1828 Garam-Szőllős, p. 8 és Imrét írták össze Garamszőllősön.1828 Garam-Szőllős, p. 14
Az első világháborúban 5 garamszőllősi családtagjuk is elesett (Antal, János, Máté, Mihály és Rezső),vets.cz Pomník Obetiam 1. a 2. svetovej vojny László (1883) és Mátyás (1895) megsebesült, András (1883), János (1878) és Lőrinc (1885) pedig orosz hadifogságba esett.VL 424/23; VL 363/20; VL 191/18; VL 192/22; VL 218/19; VL 645/18 A tiszaderzsi Izsold József (1880) 1916-ban hunyt el.VL 577/23 A második világháborúban Izsold László (1905), János (1906), István (1917), József (1920) és István (1922) honvédek, István (1911) őrvezető és Sándor (1914) őrmester szovjet fogságba estek. A második világháborúban, István őrvezető a hadifogságban elhunyt.180/6. hdf. táb. temetője, Kistim 1945 februárjában a Garamszőllősnél történt hadi tevékenység során Csejkőnél Pavel Ižold sebesült meg.
Címerpecsétjük Nógrád vármegye levéltárában is előfordult. Címerükben a pajzs kék udvarában hátsó két lábán álló arany griff, melső jobb lábával négy darab vassarkantyú-pengét, bal lábával pedig zöld koszorút tart. Sisakdíszben növekvőn. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Neves családtagok
Isold János (18. század) Szerém vármegye fiskálisaUdvari István 1991: A Mária Terézia-féle úrbérrendezés szlovák nyelvű dokumentumai. Nyíregyháza, 351 Izsold György (18. század) eperjesi festőPavel Horváth 1978: Výtvarní umelci a stavební remeselníci na Slovensku v posledných storočiach feudalizmu 3. Vlastivedný časopis 27/3, 141 Jozef Ižold (1964–2020) a szlovák szalézi rendtartomány provinciálisa
Jegyzetek
Források Nagy Iván: Magyarország családai V, 255 Kempelen Béla: Magyar nemes családok V, Isold, Izsold Orosz, 125 Siebmacher, 42, 260 Petrovay Resko Sándor 2003: Felvidéki kastélyok lexikona II. Révkomárom, 73
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi széki családok