bélyegkép|Magyarország az EU térképén Huxit (illetve hunxit és hunexit) néven azt a feltételezett eseményt vagy folyamatot jelölik, amelynek eredményeként Magyarországnak az Európai Unióban betöltött tagsága megszűnik. A műszó a brexit mintájára az ország nevének nemzetközi rövidítéséből (hu) és az exit (angol kilépés) szó összevonásával keletkezett. A kilépés mikéntjére több lehetséges forgatókönyv is létezik. A meghatározó magyar politikai pártok támogatják az uniós tagságot, a közvélemény többsége az elmúlt évtizedekben folyamatosan a tagság pártján volt. A tagság megszüntetésére irányuló burkolt vagy nyíltabb szándék a jobboldali magyar politikai pártok irányából mutatkozik, akik ideológiájukban idővel fokozatosan szembehelyezkedtek az alapvetően liberális beállítottságú nyugati centrumországok vezetésével.
A huxit lehetséges forgatókönyvei Rendezett kilépés Az Európai Unióról szóló szerződés lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a tagságot saját alkotmányos rendjük előírásait betartva megszüntessék. A rendezett kilépésre az egyetlen példa Nagy-Britannia távozása, egy ilyen folyamat esetén Magyarország a Brexit mintáját követve lépne ki az Európai Unióból. A szerződés szerinti kilépési folyamat megkezdését bizonnyal megelőzné egy országos népszavazás megtartása, hiszen a belépésről az ország polgárai népszavazáson döntöttek. A kilépésről született pozitív döntés után Magyarország az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerint az Európai Tanács felé történő bejelentéssel megkezdené a kilépési folyamatot. Egyéb időpontban történő megállapodás híján a Szerződés szerint a bejelentés napjától számított 2 év leteltével az uniós jog már nem alkalmazható a kilépő államra, így ezt a két évet a kilépési folyamat hosszának is tekinthetjük. Ezen idő alatt az Unió és Magyarország tárgyalások megtartásával juthatna megegyezésre a kilépés feltételeit illetően, majd Magyarország az átmeneti idő elteltével rendezetten hagyná el az integrációt és alakítana ki új viszonyt az Unióval. (A tagság tárgyalásos megegyezés nélkül is megszűnik a két év leteltével. A megegyezéssel történő kilépést a brexit-tárgyalások során kilépés, a megegyezés nélkülit a „kizuhanás” szóval jelölték.) A huxit kifejezés alatt a megszólalók általában a tagság rendezett körülmények között történő megszűnését értik.
Kizárás vagy kiszorítás Bár a kizárást nem teszi lehetővé, a Szerződés mégis tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek egy ország Unióból történő kiszorulását eredményezhetik. Egy ország büntetését teszi lehetővé az Európai Unióról szóló Szerződés 7-es cikke, amely az Európai Tanács tagjainak 4/5-ének szavazatával lehetővé teszi, hogy az uniós értékeket megsértő tagállam szavazati jogát az felfüggessze. A büntetett tagállam ezek után a döntésekben nem vehet részt, a tagságból fakadó kötelességei azonban továbbra is fennállnak. A jogállamisági eljárás egy több fázisból álló folyamat. Az eljárás befejező fázisa az ún. szankciós szakasz, amelyben az Európai Tanács tagjai az eljárás alá vont tagállam pénzügyi természetű büntetéséről dönthetnek egyszerű többséggel. (Például elvonhatják a rendelkezésére bocsájtott támogatások egy részét.) Magyarország ellen 2022 áprilisában az uniós pénzek védelmére hivatkozva kezdeményezett jogállamisági eljárást az Európai Bizottság. (Ezt az EU a korrupció hazai szintjének az európai közösségen belüli legmagasabb mértékével és a demokratikus, jogállami berendezkedés magyar kormány általi szándékos leépítésével indokolta.)Márton Balázs - Most akkor mi van az uniós pénzekkel? (Telex.hu, 2023.05.15.)Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért? (Telex.hu, 2022.11.11.) A szerződésben foglalt eszközök politikai nyomásgyakorló eszközök, céljuk nem az érintett ország kiszorítása, hanem a jobb belátásra térítésük. Használatuk azonban mégis ahhoz vezethet, hogy a tagság előnyeit többé már nem élvező tagállam eltávolodik az Uniótól.
Magyarország tagsága elvileg csak önkéntes kilépéssel szüntethető meg, mivel a Szerződés nem tartalmazza az egyes tagállamok kizárásának a lehetőségét. Ennek ellenére rendszeresen felvetődik, hogy Magyarországot a többi tagállam közös fellépésével kellene eltávolítani a tagok közül. Elsőként Mark Palmer 2011-ben írta le reális veszélyként, hogy az országot a kormány keleti nyitás politikája miatt „kidobják” az Unióból. 2016-ban Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere jelentette ki, hogy Magyarországot a 2015-ös migrációs válságban tanúsított magatartása, különösen a határkerítés felépítése miatt ki kell zárni az Unióból. 2017-ben a The Times névtelen, de magas rangú forrásra hivatkozva állította azt, hogy a migránskvóta miatt az EU államai ultimátumot intéznek majd Magyarországhoz, annak elutasítása esetén pedig többségi döntéssel kizárják. A kizárás mellett foglalt állást 2020-ban a koronavírus-járvány elleni szigorú intézkedések miatt a korábbi olasz miniszterelnök Matteo Renzi, illetve 2021-ben Daron Acemoğlu amerikai közgazdász is. Róna Péter 2021-es véleménye szerint Orbán Viktor politikájának valódi célja, hogy kiprovokálja Magyarország Unióból történő kiszorítását. Róna szerint ehhez nem is szükséges a Szerződésbe foglalt kizárási folyamat, mivel egy szerződés az aláíró felek irányába követelményeket támaszt. A szerződést rendre és rosszhiszeműen megszegő államokkal a Szerződés felbontható, hiszen a Szerződés vállalásait akár politikai okokból nem teljesítő államok szerződésszegést követnek el.
Kimaradás az integráció további elmélyítéséből Az integráció egyik fejlődési útja az integráció egyre szorosabbá tétele. Ezen folyamat során az államok közös intézkedéseket eszközölnek, egységesítik berendezkedésüket és közös intézményeket hoznak létre. Ennek a folyamatnak olyan eredményei vannak, mint a közös ügyészség, az Európai Központi Bank és az euró. A "többsebességű Európa" elképzelés nem csak arra biztosít lehetőséget egyes államoknak, hogy együttműködést önkéntesen fokozzák, de a vonakodó tagállamoknak is lehetőséget ad arra, hogy az integráció számukra nem vonzó részeiből kimaradjanak. Az integráció mélyítéséből való kimaradás azzal járna, hogy Magyarország formálisan nem lépne ki az európai integrációból, de az egyre szaporodó közös intézményektől való távolmaradás miatt egyre távolabb kerülne az integrációt egymás között tovább mélyítő államoktól. Egy idő után az ország inkább számítana külsősnek, mint belsősnek.
2020-ban Mark Rutte holland miniszterelnök vetette fel, hogy mivel az egyes országok kizárására nincs lehetőség, ezért politikailag rendre más irányba induló Magyarország (és Lengyelország) nélkül kellene megalapítani egy új Európai Uniót. Az európai integráció az új szervezet kereteiben folytatódna. A jelenlegi szervezetet magára hagynák, vagy a szorosabb együttműködésre vágyó országok akár ki is léphetnének belőle. A magyar EU-tagság megmaradna, de annak gyakorlati jelentősége nem lenne. 2022-ben Ujhelyi István vélte úgy, hogy a magyar kormányok közös intézkedésekből történő folyamatos kimaradása tudatos, az integrációtól való távolodást szolgáló magatartás, következménye pedig a kilépés racionális lehetőséggé válása.
Az Európai Unió megszűnése A huxit bekövetkezhet az Európai Unió működésének megbénulásával, illetve az államszövetség feloszlásával is. Ezekre értelemszerűen nem léteznek forgatókönyvek, a történelemben azonban számos példa volt hasonló eseményekre. A történelem során többször is előfordult, hogy egy nagy állam nem volt többé képes szervező erőként fellépni, pereméről szuverén államok szakadtak le, illetve az állam teljesen meg is szűnhetett.
Az Unió megszűnése megtörténhet egy háborúban elszenvedett katonai vereség miatt, mint pl. a Nemzetiszocialista Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia esetében. Magyarország ilyen úton történő kiszakadásának feltétele az lenne, hogy az EU vagy annak tagállamainak zöme háborút folytasson egy olyan hatalom ellen, amely nem része az integrációnak és attól olyan mértékű katonai vereséget szenvedjen, amelynek eredményeképpen az Unió megbénul.
Az államot finanszírozó elitek is dönthetnek úgy, hogy már nem megtérülő számukra a nagy kiterjedésű állam perifériáinak megtartása. (Nagy-Britannia és Franciaország a XX. században emiatt építette le gyarmatbirodalmát.) Az Európai Uniót finanszírozó mechanizmusok elakadása a tagság pénzügyi előnyeit többé már nem élvező tagállamok távozásához vezethet. Az Unió központjában elhelyezkedő államok vezetői ilyen probléma esetén dönthetnek úgy, hogy az elégedetlenkedő államokat úgymond „elengedik” mielőtt a jövőbeni együttműködést is megakadályozó súlyosabb konfliktus alakulna ki közöttük. Magyarország az Unió központi területeihez közel helyezkedik el. A rendszerváltás idején lezajlott politikai és gazdasági átalakulás óta a centrumországokkal szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol, ezért valószínű, hogy Magyarország nem lenne az így kihulló országok között.
A Szovjetunió megszűnését az állam egyidejű gazdasági megingása és ideológiai kiüresedése okozta. Amennyiben az Uniót vezénylő szabadelvűség gazdasági és szociális problémák miatt az európai társadalmak egyre növekvő elégedetlenségével szembesülne, amely együtt járna az integráció elutasításával és a nacionalizmus vagy a szociális mozgalmak új hullámával, akkor az az Unió tartós megbénulásával fenyegetne. Az Unió szovjet forgatókönyv szerinti megbénulása és szétesése értelemszerűen Magyarország és a szomszédos országok kihullását is jelentené.
Orbán Viktor egy 2025 februári interjújában jelezte, hogy kormánya 2011 óta látja azokat a kedvezőtlen gazdasági, politikai és társadalmi folyamatokat, amelyek értékelésük szerint hosszabb távon az EU széteséséhez vezetnek majd. Megfogalmazása szerint az unió szétesésének várható bekövetkezte egyben fölöslegessé is tesz mindenféle kilépési próbálkozást.
A kilépés lehetséges következményei Politikai következmények