Bíró Endre (1955) jogász, ügyvéd. A „Pedagógusok Jogi Értesítője” és az „Alapítványok és Egyesületek Jogi Értesítője (CIVIL KÖZLÖNY)” című jogi szakmai periodikák szerkesztője. Címzetes egyetemi tanár az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon; az egyetemi alapképzésben a "Joghasználat, jogalkalmazás a köznevelésben" kurzus (2001-2022); míg a mesterképzésben a "Jogpedagógia" kurzus (2012-2022) bevezetése és oktatása fűződik a nevéhez.
CsaládjaA családi adatok és körülmények ismertetésének forrása a http://www.jogismeret.hu/partnereink oldal életrajza dr. Bíró Endréről. Édesapja, Bíró László (1914–1970) textilmérnök, pártmunkás, korai halálakor a Magyar Pamutipar MSZMP Bizottságának titkára volt. Édesanyja, Frei Judit Eszter (1929-2011) közgazdász, középiskolai igazgatóként ment nyugdíjba. 16 éves korától nevelőapja, dr. Fenyő Imre (1913-1992) közgazdász kandidátus, nyugdíjazásáig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola (ma: BGE Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar) főigazgatója volt. Testvérei: apai ágról Bíró Mária (1945-2011) nyelvtanár, író; anyai ágról Kürti Gábor (1950) újságíró, természetgyógyász. Felesége, Bíróné Kalmár Katalin 1975 óta a társa; csoportvezető gyógytornászként ment nyugdíjba a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ állományából, ahol közel negyven évet dolgozott. Egyik lányuk Kata kommunikációs menedzser; másik lányuk Ági közgazdász, mindketten családosok. Két unokájuk született 2022-ig: Nóri és Dani.
Tanulmányok – személyi kapcsolódásokkalA "Tanulmányok - személyi kapcsolódásokkal" fejezetben írt barátságok és más személyi kapcsolatok közlésének forrása a http://www.jogismeret.hu/partnereink oldal életrajza dr. Bíró Endréről. Alapfokú tanulmányok: Ungvár Utcai Általános Iskola (ma: Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolából (1965–1969). Innen ered máig tartó barátsága Tamása Imre osztálytársával.
Középfokú tanulmányok: Landler Jenő Gép- és Híradásipari Szakközépiskola Számítástechnika Szak (ma BMSZC Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Technikum (1969–1973). Osztályfőnöke Papp Jenőné† volt, aki a középiskolai négy évben végig segítette, támogatta Endre humán irányultságú (irodalmi, történelmi, ifjúságmozgalmi, világnézeti, publicisztikai) ambícióit. Több évtizedes barátságai a középiskolából: Luczek Sándor, Csizmár Gábor, Moravcsik János, Puszta Sándor.
1973 őszétől 1974 augusztusáig 11 hónapos, „előfelvételis” sorkatonai szolgálatát töltötte Kalocsán. A katonai viszonyokhoz való sikeres alkalmazkodásban segítették akkori bajtárs barátai: Masszi Péter, Koncz Sándor†, Darabánt Gusztáv, Bakó György†.
Felsőfokú tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte 1974–1979 között. A leginkább "vizsga-stresszel terhelt" egyetemi években legközelebbi barátai voltak Kovács Ervin és Szegvári Péter.
Bírói-ügyészi szakvizsgára felkészítő képzés (Fővárosi Főügyészség, Ügyészség 1979–1981.) Ebből a korszakból ered az életpálya tekintetében meghatározó jelentőségű barátsága és jogi vállalkozói együttműködése dr. Nagy Attilával.
Életpálya – személyi kapcsolódásokkalAz "Életpálya - személyi kapcsolódásokkal" fejezetben írt barátságok és más személyi kapcsolódások közlésének forrása a http://www.jogismeret.hu/partnereink oldal életrajza dr. Bíró Endréről. 1979 és 1987 között általános felügyeleti ügyészként dolgozott a Budapesti II. és III. kerületi Ügyészségnél. Kiváló mentora és segítője volt az ügyészségi fogalmazói években dr. Engler M. Tamás †; majd az ügyészi munkában olyan nagy tudású, tekintélyes vezető ügyészek segítették a munkában, mint dr. Hajdú Mária , dr. Gáspárdy László és dr. Lévai Tibor. Közvetlen főnöke, Poós Károlyné dr. kerületi vezető ügyész megértéssel és segítő szándékkal kezelte Bíró Endre büntetőjogon kívüli (államjogi, államigazgatási jogi és munkajogi) érdeklődéséből illetve beszédakadályozottságból eredő adottságait, sajátosságait. Ez nagy mértékben megkönnyítette az ügyészi munkában történő frusztrációk és válsághelyzetek nélküli elmélyülését. Ügyészségi kollégájával, dr. Nagy Attilával 1986-ban határozták el egy „jogi információs szolgáltatás” létrehozását. Első lépésként, egy ezt megalapozó jogszabályi adatbázis megépítését kezdték el az akkori Commodore Plusz 4. típusú (64 KB operatív memóriájú) személyi számítógépen. Ez az idea és a megkezdett (Magyarországon akkor még egyedülálló) jogi adatbázis építése vezetett 1987 év végével az Ügyészségtől távozáshoz.
Az ügyészi munka mellett 1985-től 1987-ig az MTA [Soros Alapítvány] ösztöndíjának támogatásával a hatósági jogok belső jogösszehasonlítással történő kutatásával foglalkozott. Ennek eredményeként készült el a „A Hatóság” című kismonográfia, amit a [Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó] (KJK) 1990-ben „Mit tehet az állam a polgáraival?” címmel, önálló kötetben megjelentetett. Segített ebben – és később további könyvek kiadásában is – a KJK akkori főszerkesztője, dr. Szentpéteri Petronella és szerkesztője, dr. Csisnier Ildikó.
1988. január 1-től kezdődően mind a mai napig önálló jogász: a Budapesti 54. számú Jogtanácsosi Munkaközösségükben, majd ennek megszűnését követően az 54. számú Ügyvédi Irodában dolgozott társával, dr. Nagy Attilával egészen a nyugdíjba vonulásukig. 2019. évtől nyugdíjas, egyéni ügyvéd. A jogtanácsosi és ügyvédi munka tartós megbízásainak teljesítése során több cégvezetővel és intézményigazgatóval alakult ki tartós barátság: Lukács Ákossal, Rohrböck Ivánnal, Harci Tiborral †, Budai Györggyel, Nemoda Istvánnal, Kogon Mihállyal.
25 éven át társtulajdonosa és szerkesztője volt a jogi információval foglalkozó Árboc Szolgáltató Kft.-nek, amelyben 1990 és 2015 között dr. Nagy Attilával együtt készítették és forgalmazták a „ÁRBOC Számítógépes Jogalkalmazói Programot” (műfajában az első jogszabályi adatbázis és keresőprogram volt Magyarországon); az ún. „Szürke jogszabály-kiadványokat”, az „Eljárási Törvények” és az „Adókedvezmények A-tól Z-ig” című évkönyv-sorozatokat, valamint a „Jogszabályok Változásmutatója” című jogi szakmai periodikát. A számítógépes feladatok ellátásában és a felmerült informatikai problémák kezelésében Nonn László segített rendszeresen.
Az 1988 és 2000. közötti években kezdeményezője, majd egyik vezetője volt a Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma egyesületnek, a Diákjogi Charta mozgalomnak , a Gyermekjogi Műhely szakmai közösségnek és az Állampolgári Tanulmányok Központja Kht.-nak. E civil programok és mozgalmak, intézmények szervezése, működtetése körül olyan szellemi holdudvar alakult ki, amelyben kivételes egyéniségek és szakmai óriások is részt vettek és sugározták a maguk inspirációit. Ilyen volt például Loránd Ferenc ; Trencsényi László ; Mihály Ottó, Csizmár Gábor, Pál Tamás , Papp György, Sári Lajos, Friss Péter.
Civil nonprofit jogi szakértőként több törvénytervezet kidolgozásában vett részt: közhasznúsági törvény (1998); Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény (2003); közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény (2005). Elsősorban Csizmár Gábor és Kiss Péter szocialista politikusokat segítette jogi szakértői véleményekkel, tanácsokkal, jogalkotási javaslatokkal munkájuk során – baráti munkakapcsolatban. Több ciklusban is ellátott a Magyar Szocialista Párt országgyűlési frakciója, illetve a szocialista-liberális kormányok aktuális miniszterei, államtitkárai számára külső szakértői feladatokat a gyermek- és ifjúsági jogok, a közoktatási jog, munkajog és a civil nonprofit jog területein.
A társadalmi humán innovációt támogató Ashoka világszervezet dr. Bíró Endrét 2001. évben felvette tagjai közé és Ashoka-ösztöndíjjal segítette a jog megismerésében hátrányos helyzetű társadalmi rétegek számára nyújtandó jogi információs szolgáltatások kialakítását a Jogismeret Alapítvány keretei között. E projekt eredményei lettek: a JOGHÁZ – elektronikus (későbbiekben internetes) felületeken; JOGKERESŐ kiadványok és szoftverek, adatbázisok készítése; JOGHASZNÁLÓI KÉPZÉSEK közoktatási, felsőoktatási és felnőttképzési területeken. Az Ashoka-tagok közösségéből a 2001. és 2021. közötti húsz évben baráti jellegű kapcsolat alakult ki Szabó Andrással , Orbán Péterrel, Csermely Péterrel, Csató Zsuzsával.
A Jogismeret Alapítvány munkájában a megalapítástól (1998) kezdődően a mai napig folyamatosan részt vesz. A Jogismeret Alapítvány jogi ismeretterjesztő tevékenysége a jogászok által nem-jogász felhasználói rétegek számára nyújtott jogi tájékoztatásra, felvilágosításra, a mindennapi joghasználatra felkészítésre irányult. Pedagógus-továbbképzések, diákjogi- és gyermekjogi képzések szervezése; iskolajogi -, valamint civil nonprofit jogi és jogismereti kutatások folytatása valamint az ezekhez kapcsolódó kiadói tevékenységek valósították meg ezt a küldetést. A 2010-es évektől kezdve az alapítványi tevékenység fokozatosan beszűkült és a 2020-as évekre már csak a Civil Közlöny és a Pedagógusok Jogi Értesítője című közlöny-folyóiratok kiadásának feladatai maradtak. A Jogismeret Alapítvány programjaiban történő részvételek, közreműködések szakmai barátságokat hoztak: Szentirmai Judittal, Tóbiás Lászlóval , Garas Ildikóval, Virág-Karsai Orsolyával, Jásper Andrással, Kovács Ervinnel, Roth Ágnessel, Kontra Györgynével, Kristóf Józsefnével.
A 2000-es években a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanácsának Alelnöke volt az intézmény első ciklusában (2003-2006), majd a második ciklusban (2007-2010) a Tanács tagja. Az NCA-hoz kapcsolódó civil közéletben töltött 6 évben baráti együttműködésben dolgozott dr. Bódi Györggyel, Bárdos Ferenccel, dr. Nagy Ádámmal , Ferencz Klaudiával.
A Betegjogi-, Ellátottjogi-, Gyermekjogi Közalapítvány Kuratóriumának tagjaként (Csehák Judit elnöklésével és Németh László,Lévay Miklós, Somfai Balázs kuratóriumi tagtársakkal) közreműködött a gyermekjogi képviselők intézményi rendszerének felállításában, működtetésében és szakmai irányításában a 2004. évi megalakulástól kezdve a 2011. évi megszüntetéséig. Gyermekvédelmi kérdésekben ez idő alatt a szakma klasszikus nagyjai segítették: Gáspár Károly † , Herczog Mária , Katonáné Pehr Erika .
2004. évtől a "Jelen- és régmúlt-környezet geofizikai kutatásáért Alapítvány" kuratóriumi elnöke, 2021-től kurátora.
Több programban és tevékenységben is kapcsolatba került a magyarországi fogyatékos esélyegyenlőségi mozgalmakkal, szervezetekkel, intézményekkel. Ezek során közeli, baráti együttműködés alakult ki Bíró Endre és a hazai fogyatékosságügy több akkori bázis-személye között, például: Könczei György, Kálmán Zsófia , Kogon Mihály, Gombos Gábor † , Kovács Gábor, Szauer Csilla, Luczek Sándor, Tausz Katalin, Krémer Balázs, Nádas Pál.
A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán, majd az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szervezetében az 1999. évtől jogászként –, majd 2002-től 2022-ig óraadó tanárként eltöltött, több mint húsz esztendő alatt, szinte baráti viszonyban, eredményesen együtt dolgozott több főnökével és munkatársával: Mesterházi Zsuzsával, Könczei Györggyel, Deszpot Gabriellával, Zászkaliczky Péterrel , Novák Géza Mátéval , Cserti-Szauer Csillával , Tamás Katalinnal , Horváth Péterrel , Papp Gabriellával és Perlusz Andreával .
Népszabadság, Népszava Bíró Endre az 1990-es rendszerváltás óta publikál közéleti írásokat a Népszabadságban, majd annak megszüntetése után a Népszavában. Hozzávetőlegesen nyolcvan publicisztikai írása jelent meg a két újság „Fórum” és „Vélemény” rovataiban, valamint a „Visszhang” és „Szép Szó” mellékletekben a jogalkotás, jogalkalmazás és a közpolitika egyes jelenségeiről. A több mint 30 éves cikk-szerzői pályafutás szerkesztői – Bossányi Katalin, Révész Sándor) és N. Kósa Judit – gondozták e közéleti publicisztikák megjelenését. 2022-ben „Mint cseppben a tenger…” címmel (szerzői magánkiadásban) Bíró Endre megjelentette könyvként a Népszabadságban és Népszavában megjelent negyvenegy újságcikkét – valamint az „UTÓIRAT, 2022.” formájában az egyes cikkekhez illesztett mai reflexióit – az „Orbán-rendszer két évtizede” tematikában. (mobi); (epub)