Nedjeljko Fabrio (Split, 1937. november 14. – Fiume, 2018. augusztus 4.)www.novilist.hr – Poznati hrvatski književnik i akademik Nedjeljko Fabrio preminuo jutros u Rijeci u 81. godini, hozzáférés: 2018. augusztus 4.) horvát író és akadémikus.
Élete és pályafutása Splitben született, de családja később Fiumébe költözött.Ivica Župan: Slikovnice pune legendi, Slobodna Dalmacija, prilog Forum, 2001. március 13., 4. o. Iskoláit Fiumében végezte, ahol nyolc évfolyamos általános iskolába (1947-1955) és az I. számú gimnáziumba járt. A Zágrábi Egyetem Filozófiai Karán 1961-ben szlavisztikából és olasz nyelvből szerzett diplomát. Egyetemi oktató, a fiumei "Ivana Zajc" Nemzeti Színház színműírója, a Zágrábi és Rádió és Televízió irodalmi műsorának szerkesztője, valamint a zágrábi Színművészeti Akadémia tanára volt. Emellett mesemondó, drámaíró és műfordító is volt. Zágrábban élt és dolgozott. 1997-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia (HAZU) rendes tagja és a Matica hrvatska zágrábi alelnöke, 1989 és 1995 között a Horvát Írószövetség (DHK) elnöke, tagja volt a Horvát Műfordítók, Színházkritikusok és Teatrológusok Társaságának. Zenei témájú cikkeket és kritikákat is írt és publikált. Nevezetes díjak nyertese, az Adriai Irodalmi Találkozók résztvevője volt.
Irodalmi tevékenysége Előbb költőként és regényíróként, majd drámaíróként, a nyolcvanas évek közepén pedig regényíróként tűnt fel. Irodalmi munkássága fiumei témákhoz és a horvát-olasz kapcsolatok problémáihoz kapcsolódik. Szüleivel Fiuméba érkezve követhette azokat a nagy történelmi változásokat, amelyeket Olaszország 1943-as kapitulációja és a második világháború vége idézett elő. A főként olasz nemzetiségű lakosság (esodo) második világháború utáni elvándorlásának nagy témájával foglalkozott a „Vježbanje života” (A élet gyakorlata) című regényében. Darko Gašparović dramaturgiai feldolgozása után a mű több mint nyolcvan alkalommal szerepelt sikerrel a Fiumei Színház színpadán.
Rijeka múltjának témáiból írt nagyszabású prózai műveket. Munkáját gyakran kísérték különféle viták, az írószövetségi tagságról való drámai lemondása például messze földön visszhangra talált. Aztán a Nobel-díj botránya, amit Fabrio a következő szavakkal kommentált: „Valaki külföldről jelölt, és ennyi.” „Smrt Vronskog” (Vronski halála) címmel megírta az első, a horvátországi háborúról szóló regényét is, amelyet egyesek, mint az író Miljenko Jergović, ellenségesen fogadtak, míg mások nagy műnek minősítették.
Főbb művei Kiadott művei Odora Talije, Rijeka, 1963. Partite za prozu, Rijeka, 1966. Apeninski eseji, Zagreb, 1969. Labilni položaji, Zagreb, 1969. Reformatori, 1968.; Admiral Kristof Kolumbo, 1969. Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, 1969. Meštar, 1970.; Kralj je pospan, 1971. Drame, Zagreb, 1976.; Magnificat, 1976. Štavljenje štiva, Zagreb, 1977. Lavlja usta, Zagreb, 1978. Vježbanje života, Zagreb, 1985., 1986, 1990., 1996., Pécs, 1994.Zrinka Trusić, Nedjeljko Fabrio, Vježbanje života: kronisterija, Rostra 7/2016. Kazalištarije, Zagreb, 1987. Berenikina kosa, Zagreb, 1989., 1990., Klagenfurt, 1992., Milano, 1995. Izabrane pripovijetke, Zagreb, 1990. Smrt Vronskog, Zagreb, 1994., i 1998. Koncert za pero i život, Zagreb, 1997. Maestro i njegov šegrt, Zagreb, 1997. Triemeron (2002.),Nedjeljko Fabrio, Triemeron : Roman einer kroatischen Passion : treći dio Jadranske duologije, Nakladni zavod Matice hrvatske, Zagreb, 2002. (359 str.), ; II. izdanje: Profil international, 2005. (377 str.), Vlatko Perković, Čovjek sučeljen s poviješću , Kolo 2/2002.Dijana Mikšić, Lik slikara u Krležinu romanu "Povratak Filipa Latinovicza" i Fabrijevu romanu "Triemeron": odnos umjetnika prema povijesnom i nacionalnom, Fluminensia 2/2012. (HAW) Ruža vjetrova: sjeverojadranski i drugi eseji (2003.) Orfejeva djeca (2008).
Alkalmazott művei Reformatori, NK "Ivan Zajc", Rijeka, 1968. Čujete li svinje kako rokću u ljetnikovcu naših gospara?, HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1970., ZKM, Zagreb, 1977. Meštar, SEK, Zagreb, 1971.; Vježbanje života (színpadra alkalmazta: Darko Gašparović), HNK Ivana pl. Zajca, Rijeka, 1989. Berenikina kosa, HNK u Zagrebu
Díjai 1993.: Bethlen Gábor-díj 2002.: Herder-díj 2003.: Ivan Goran Kovačić-díj, a Triemeronért 2007.: Vladimir Nazor-díj életművéért 2013.: Crikveničko sunce-díj
Emlékezete Fabrio (2012), Bernardin Modrić dokumentumfilmje Nedjeljko Fabrio emlékszobája, amelyet 2019-ben nyitottak meg a Novi Vinodolski Nemzeti Olvasóteremben és Könyvtárban
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek Kategória:Horvát költők, írók Kategória:A Horvát Akadémia tagjai Kategória:Splitiek