A győzteskompenzáció az egyéni választókerület győztesét jelölő pártnak járó töredékszavazat a magyar országgyűlési választási rendszerben,. A 2011. évi CCIII. törvénnyel jóváhagyott töredékszavazati módszert egyes szerzők negatív töredékszavazati rendszer néven kategorizálták, szemben a "veszteskompenzációval". Az 1989 óta vegyes többségi magyar választási rendszerben valójában egy jelölt után csak pozitív töredékszavazatok járnak. A 2011-ben bevezetett győzteskompenzáció egy különleges negatív szavazási jelenséget (és lehetőséget) visz a rendszerbe, ugyanis a második helyezett jelöltekre leadott szavazat nemcsak pozitív töredékszavazatként érvényesül (az őket jelölő párt listájára), hanem ezen felül negatív töredékszavazatként is (az első helyezett jelölt pártja ellen).

A győzteskompenzáció ma más országokban nem létezik olyan formában, mint Magyarországon, azonban egyes nyugat-német államokban használták a 20. század közepén. Olaszországban 1993 és 2005 között létezett a magyar verzióval ellentétes előjellel. Itt nem a vesztesek és a győztesek többletszavazatait adták hozzá a listás szavazatokhoz, hanem a győztesek nem többletszavazatnak minősülő szavazatait vonták le a listás szavazatokból.

A győzteskompenzációt gyakran összekeverik a többségi bónusz, illetve többletmandátum kifejezésekkel, amik nem ugyanazok, bár a magyarországi formájában a győzteskompenzáció idáig mindig többségi bónuszként hatott (ez azonban nem szükségszerű).

A győzteskompenzáció a magyar rendszertől eltérően, egyes arányos rendszereknek szükségszerű eleme, például az egyéni átvihető szavazat esetében. Itt azonban fontos kiemelni, hogy ugyanabban a választókerületben több képviselőt választanak egyszerre, így a győztes (akinek szavazóit kompenzálják) nem nyerte meg a teljes választókerületet, csupán egy mandátumot, ami közben többletszavazatai keletkezhettek.

Kritikák A győztes töredékszavazatok hatása a 2014 és 2022 közötti mindhárom választáson figyelmet kapott, ugyanis mindhárom alkalommal a parlamenti erőviszonyok szempontjából kulcsfontosságú kétharmados határon befolyásolta a mandátumarányokat.

Kovács és Stumpf tanulmányában rámutatott, hogy az új választási rendszer nagyobb hajlandóságot mutat az aránytalanságra. Ennek egyik forrásaként azonosították (az előző rendszerhez képest) a győztes egyéni jelöltek után járó "premizációs" töredékszavazatokat.Kovács, L. I., & Stumpf, P. B. (2022). arányosságról a 2014-es parlamenti választás után.

Másoktól önmagában is kritikát kapott az, hogy az egyéni mandátumot nyert képviselőre leadott szavazatokból is képeznek az országos pártlistára beszámítandó töredékszavazatokat. A törvényalkotók erre úgy reagálnak, hogy így biztosítható, hogy ne legyen elveszett szavazat. A győzteskompenzáció ellenzői azonban arra hivatkoznak, hogy mivel ezek a szavazatok már egyéni ágon is részben érvényesültek, ráadásul nagyobb súllyal, ez így a győztesek további túlkompenzációját jelenti, még aránytalanabbá téve az eleve aránytalan rendszert. Egy újabb átfogó áttekintés szerint az a gyakori kritika, miszerint, hogy az egyéni körzetben már mandátumot szerző jelölt után is járnak töredékszavazatok önmagában szavazatduplázást jelent, szakmailag megalapozatlan, de hasonlóan megalapozatlan a kritikára adott ellenérv, hogy a konkrét magyar módszer elveszett szavazatokat kompenzál.

A győzteskompenzáció elleni érvként gyakran hozzák fel, hogy az világszinten egyedi megoldás. Ez annyiban nem igaz, hogy voltak ugyanilyen elven működő rendszerek Németországban, illetve hasonló elven működő rendszerek Olaszországban, győztes-bónusz (ami nem azonos a győzteskompenzációval, de gyakran összekeverik vele) pedig a történelmi Magyarországon is létezett és jelenleg például Görögországban is használatos. Ezen felül győztes-töredékszavatok léteztek a 2014 előtt használt választási rendszerben is, azonban csak a területi listás ágon képződtek ilyen szavazatok, egyéni ágon nem.

Egy újabb érv a győztes töredékszavazatok ellen az, hogy negatív szavazást visz a rendszerbe, így a második helyezett jelöltre leadott szavazatok többszörösen érvényesülnek. Ezt mutatja a lenti táblázat: +Egyéni ágListás ágA küszöböt elérő párt jelöltjeJelölt mandátumot szerezPozitív töredékszavazat (a jelölt pártjára)Negatív töredékszavazat1. helyezettIgenIgen ("győzteskompenzáció") -2. helyezettNemIgen ("veszteskompenzáció")Az első helyezett jelölt listájára (ha az bejut)3. helyezett és további jelöltekNemIgen ("veszteskompenzáció") -Egyéni ágListás ágFüggetlen jelöltek vagy a küszöböt el nem érő párt jelöltjeiJelölt mandátumot szerezPozitív töredékszavazat (a jelölt pártjára)Negatív töredékszavazat1. helyezettIgenNem -2. helyezettNemNemAz első helyezett jelölt listájára (ha az bejut)3. helyezett és további jelöltekNemNem -

A magyar választási rendszer

Az országgyűlési választáson mindenkinek két szavazata van:A határon túliaknak csak egy: pártlistás. egy egyéni egy listás.A belföldi állampolgárok választhatnak, hogy párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak-e. A határon túliak csak pártlistára szavazhatnak. E szócikkben csak a pártlistákról lesz szó.

A listás szavazás arányos (lásd alább), az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben.

Az egyéni rendszer aránytalan, hiszen egy jelölt nyeri el a mandátumot, a többiekre leadott szavazatok elvesznek. A magyar választási rendszer ezt az aránytalanságot a töredékszavazatokkal csökkenti.

Töredékszavazatok 2011 óta a magyar országgyűlési választásokon a töredékszavazatoknak két fajtája van, mindkettő az egyéni választáson keletkezik: az egyéni választáson mandátumot nem nyert összes szavazat a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − ezt nevezik győzteskompenzációnak.

A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán kapott szavazataihoz. Független jelölteknél, vagy ha a párt nem állíthatott listát, vagy ha a párt listája nem érte el az 5%-ot, a töredékszavazat elvész.

A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd alább). A vesztett szavazatok listára kerülése valamivel arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont általában rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum megszerzésére is.

A listás szavazatok kiosztása Az első lépés a töredékszavazatok számának a megállapítása pártlistánként. A választás hivatalos eredménye csak a pártok összes töredékszavazatát közli (lásd az alábbi táblázat fejlécében levő lábjegyzeteket), és nem választja szét a vesztes és a győzteskompenzációs töredékszavazatokat sem, az egyéni választókerületek hivatalos eredményében viszont minden adat megvan a Nemzeti Választási Bizottság által elvégzett számítások megismétléséhez.

Az E sorból a D’Hondt-módszerrel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumok számát (F sor).

+ 2022. évi országgyűlési választás DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-PárbeszédDEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 2022. április 16. Mi HazánkMI HAZÁNK MOZGALOM 2022. április 16. FIDESZ-KDNPFIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2022. április 16. Összesen Darab % Darab % Darab % Darab A Listára leadott szavazat 1 947 331 34,62 332 487 5,91 3,060,706 54,42 5 624 225 B Vesztes töredékszavazat 1 493 076 307 064 404 540 C Győztes töredékszavazat 86 073 0 925 716 D (B+C) Összes töredékszavazat 1 579 149 307 064 1 330 256 E (A+D) Összes listára kerülő szavazat 3 526 480 41,21 639 551 7,47 4 390 962 51,31 8 556 993 F Listás mandátum 38 41,30 6 6,52 48 52,17 92 G Egyéni szavazatAz összes egyéni szavazat nincs meg a hivatalos választási oldalon, az egyéni választókerületek összegzésével lehet kiszámítani. 1 983 708 36,90 307 064 5,71 2 823 419 52,52 5 375 688 H Egyéni mandátum 19 17,92 0 0,00 87 82,08 106 I (A+G) Összes szavazat 3 931 039 35,74 639 551 5,81 5 884 125 53,49 10 999 913 J (F+H) Összes mandátum 57 28,79 6 3,03 135 68,18 198A 199. mandátumon a német nemzetiségi lista kapta más szabályok alapján. A 198-as értéket tekintjük 100%-nak a mandátumarányok számításakor.

Észrevételek: I és J sor: a Fidesz-KDNP a szavazatok 53,49%-ával szerezte meg a mandátumok 68,18%-át. G és H sor: a Fidesz-KDNP az egyéni szavazatok 52,52%-ával szerezte meg az egyéni mandátumok 82,08%-át. E és F sor: a D’Hondt-módszer arányosan osztja ki a listás mandátumokat. A és F sor: a listás választási részrendszer aránytalanításával lesz az egész arányosabb.

A győzteskompenzáció hatása A győzteskompenzáció hatását úgy tudjuk felmérni, ha anélkül is végigszámoljuk a választás eredményét. Vagyis a C sor eltűnik, következésképp a B és a D azonos lesz, az E sor pedig módosul.

A győzteskompenzáció csak a listás mandátumokra van hatással, ezért az egyéni sorokat kihagyjuk a fenti táblázatból. (A sorok betűjelét meghagyjuk.)

+ 2022. évi országgyűlési választás győzteskompenzáció nélkül DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd Mi Hazánk FIDESZ-KDNP Összesen Darab % Darab % Darab % Darab A Listára leadott szavazat 1 947 331 34,62 332 487 5.91 3 060 706 54,42 5 624 225 B Vesztes töredékszavazat 1 493 076 307 064 404 540 D2 (B+C) Összes listára kerülő szavazat 3 440 407 45,60 639 551 8,48 3 465 246 45,93 7 545 204 F2 Listás mandátum győzteskompenzáció nélkül 42 45,65 7 7,61 43 46,74 92 F Listás mandátum győzteskompenzációval 38 41.30 6 6,52 48 52,17 92 I2 (A+G) Összes szavazat 3 931 039 35,74 639 551 5,81 5 884 125 53,49 10 999 913 J2 (F+H) Összes mandátum győzteskompenzáció nélkül 61 30,81 7 3,54 130 65,66 198 J (F+H) Összes mandátum győzteskompenzációval 57 28,79 6 3,03 135 68,18 198

Látható, hogy győzteskompenzáció nélkül a választási rendszer arányosabb lenne: a győzteskompenzáció nélküli J sor %-értékei közelebb vannak az I-éihez, mint győzteskompenzációval. Ennél sokkal fontosabb, hogy győzteskompenzáció nélkül nem lenne meg a Fidesz-KDNP 133 mandátuma, ami a ⅔-hoz kell.

2018-ban a győzteskompenzáció ugyancsak 5, 2014-ben 6 mandátumot hozott a Fidesz-KDNP-nek. Vagyis 2014 óta a győzteskompenzációval van a Fidesz-KDNP-nek ⅔-os parlamenti többsége. Ezt kifogásolta a magyar jogállamiságról szóló Delbos-Corfield-jelentés T. pontja.

A győzteskompenzáció hatásának vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a fenti egy egyszerűsített becslés, ami nem tudja figyelembe venni, hogy mi változott volna a szavazati oldalon, ha nem lett volna győzteskompenzáció. Egy jelentős limitációja az analízisnek, hogy amennyiben nem lett volna győzteskompenzáció a rendszerben, a Fidesz-KDNP külön lista indításával a vesztes töredékszavazatokkal tudta volna becsatornázni azoknak a szavazatoknak legalább egy részét, amelyeket a választáson győztes-töredékszavazatként megszerzett.

Jegyzetek

Forrás

Kapcsolódó lapok Többletmandátum Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek Magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között

Kategória:Választási rendszerek