A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet 1883-ban Budapest tejellátásának mennyiségi és minőségi megjavítása érdekében jött létre. 1916-tól részvénytársaságként működött 1942-es megszűnéséig.

Története

Az 1880-as évek elején az Országos Magyar Gazdasági Egyesület szövetkezeti szakosztálya (azon belül Lónyay Gábor, Korizmics László és Dömötör László indítványára) vetette fel egy-egy az erkölcsi alapot növelő borászati, illetve tejtermelő és elárusító szövetkezet létrehozását.Az országos gazdasági egylet szövetkezeti szakosztálya, Ellenőr 13. évfolyam 578. szám, 1881. november 17. (arcanum.com) Az országos magyar gazdasági egyesület által készített szövetkezeti mintaalapszabályok alapján az országban az első tejszövetkezet Szombathelyen alakult még 1882 januárjában, ám ez rövid életű volt.Szombathelyi tejszövetkezet. A Hon 20. évfolyam 13. szám, 1882. január 13. (arcanum.com)Kápolnár Mária: V. Tejüzemek Dombóváron, A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (szerk. Gaál Attila) - 1998. A tejszövetkezetek fejlődése csak a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet beindulását követően indult meg lassan, számuk 1894-ben 17 volt.Adonyi (Apjok) Miklós: A Magyar Tejszövetkezeti rendszer. Magyar Gazdák Szemléje 43. évfolyam 7-8. szám, 1938. július ("Andrássy%20Aladár"%20tejcsarnok&pg=314&layout=s arcanum.com) Az országos gazdasági egyesület első titkára, Ordódy Lajos és 1882 szeptemberétől Egán Ede folytatott tanulmányokat és tárgyalásokat egy fővárosi központi tejcsarnok felállításáról.Az orsz. magy. gazdasági egyesületből. A tejszövetkezetről. Földmivelési Érdekeink 10. évfolyam 51. szám, 1882. december 18. (arcanum.com) Utóbbit, mint a kezdeményezés előadóját 1883 januárjában a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Széchényi Pál tejgazdasági felügyelővé nevezte ki. Feladata volt, hogy a gazdáknak tejgazdaságok berendezése és tejszövetkezetek alakítása körül a szükséges útmutatásokat megadja, s őket a tejgazdaság felkarolására és szövetkezetek alakítására buzdítsa.Tejgazdasági felügyelő. Nemzet 2. évfolyam 46. szám, 1883. február 16. (arcanum.com)

A szövetkezet működése

A Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet alakuló közgyűléseit 1883 július 8-án, augusztus 5-én és 28-án tartották, ezeken fogadták el az alapszabályait, ami alapján a szövetkezetet október 15-én jegyezték be.Budapest, január 8. A fővárosi központi tejcsarnok. Nemzet 2. évfolyam 8. szám, 1883. január 9. (arcanum.com)A fővárosi központi tejcsarnok, Budapesti Hírlap, 3. évfolyam 188. szám, 1883. július 9. (arcanum.com)A központi tejcsarnok szövetkezete, Nemzet 2. évfolyam 215. szám, 1883. augusztus 6. (arcanum.com)Központi Értesítő 8. évfolyam 85. szám, 1883. október 25. (arcanum.com) Gróf Andrássy Aladár és Beniczky Gábor létesítette és a földmivelési minisztérium országos tejgazdasági felügyelőségének égisze alatt működött.Sterbán János: A „Budapesti Központi Tejcsarnok-Szövetkezet“ újjáalakított telepe; Magyar Géniusz 10. évfolyam 52. szám, 1901. december 22. (arcanum.com)

Az igazgatóság öt tagból állt: gróf Andrássy Aladár, Kovács János (ki rövid idő múlva, 1885 májusában visszalépett, helyét Karsai Ignác töltötte be1885. máj. 29. 1391/3 Központi Értesítő 10. évfolyam 48. szám, 1885. június 18. (arcanum.com)), Tannert Ingolf, Szeniczey Ödön és Beniczky Gábor. A vállalt feladata a szövetkezet tagjai által az alapszabályok értelmében beszolgáltatott tejnek és ebből közös üzletkezelés mellett közös számadásra készített termékeknek eladása volt, részint azért, hogy a termelőnek alkalmas mód nyújtassák arra, hogy tejét teljesen biztosan értékesíthesse, részint pedig azért, hogy a fogyasztó közönség a szövetkezet jótállása mellett tökéletesen egészséges, hamisítatlan és minden ártalmas alkatrésztől mentes, és csecsemők táplálására is alkalmas tejjel és egészséges tejből készített termékekkel mindenkor bizton elláttathassák.A budapesti központi tejcsarnok szövetkezet. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium földmivelési közegeinek és intézeteinek az 1883. évben kifejtett működésükről szóló jelentése. A tejgazdaság terén az 1883. évben tett intézkedésekről. Jelentése Egán Ede országos tejgazdasági felügyelőnek Gróf Széchényi Pál földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minister Úri Excellentiájához., Közgazdasági Értesítő 3. évfolyam 23. szám, 1884. június 5. (arcanum.com)

Az első ügyvezető igazgató Block Lajos volt. A szállításhoz szükséges kocsikat Porst Ferenc budapesti kocsi gyáros készítette. A gépeket és edényeket külföldről szerezték be, mivel ezen ipar még teljesen fejletlen volt Magyarországon.A fővárosi tej csarnok szövetkezet., Gazdasági Mérnök 7. évfolyam 32. szám, 1883. augusztus 9. (arcanum.com)

1883. október 20-án kezdte meg működését a fővárosi központi tejcsarnok szövetkezet, mely keretében kaphatók voltak: tej (1 litertől fölfelé), és más tejtermékek, mint habtejszín, vaj, stb. A szövetkezet központi épülete ekkor a VIII. kerületi Karpfenstein utca (Karácsony Sándor utca) 6525/18—6526/20 sz. telken volt, amit Pucher József épített. Az első fióküzletek a következők voltak (korabeli kerület és utca nevekkel): V. kerület Bálvány utca és Erzsébet tér sarkán; VI. kerület Sugár út és Váczi körút sarkán; IV. kerület Kecskeméti utca és Múzeum körút sarkán (Geist-ház); VIII. kerület külső Stáczió utca 26. sz. ; IX. kerület Malom utcza 17. sz. ; illetve Kőbányán Salkház Gyula kereskedéséből, Budán pedig külön e célra készített kocsiról árulták a tejet. 1884. január 1 -től kezdve már a házhozszállítás is megrendelhető volt a fővárosban, továbbá a következő helyekkel bővült az árusító (és rendelésfelvevő) helyek sora: I. kerület vár Úri utca (Keiler úr kereskedése), II. kerület Fő utca és Fazekas tér sarkán, IV. kerület Koronaherceg utca Zsibárus utca sarkán (Emmerling és Rabsch urak kereskedésében); Régi posta utca (Márton úr) kereskedésében ; Mária Valéria utca 3. sz. ; Lipót utca (Váci utca) és Kalap utca (Irányi Dániel utcaTomsics Emőke: Belvárosi emlék, Budapest 31. évfolyam 10. szám, 2008. október (arcanum.com)) sarkán, a kávémérésben. V. kerület Nádor utca és Fő út sarkán ; Váci körút 44. sz. (Guttmann úr kereskedése); VI. kerület Sugár út 49. sz. (Kreutil sütöde); VII. kerület Dohány utca 42. sz. ; Kerepesi út és Akácfa utca sarkán, VIII. kerület Karpfenstein utca 20 ; Vas utca és Kőfaragó utca sarkán ; Stáció utca és Ősz utca sarkán (Takács úr kereskedése) ; Kerepesi út (Spuir úr kereskedése) ; IX. kerület Soroksári és Pipa utca sarkán (Czetter úr kereskedése) ; X. kerület Jászberényi út (Scheckház úr kereskedése).A budapesti központi tejcsarnok. Gazdasági Mérnök 7. évfolyam 40. szám, 1883. október 4. arcanum.com)Az Épitési Ipar 7. évfolyam 32. (345.) szám, 1883. augusztus 12. (arcanum.com)Központi tejcsarnok. Pesti Hírlap 5. évfolyam 358. szám, 1883. december 30. (arcanum.com)

A tagok mind nagybirtokosok voltak. A megalakulás 33 taggal történt. Az üzletrészek kétfélék: a) törzsüzletrész, mely után a tagok 100 koronával járultak az alaptőkéhez és b) szállítóüzletrész, melynek egysége 15 tehénben állapíttatott meg. A szövetkezet szigorúan ellenőrizte a tej fejését, kezelését, az istállók tisztántartását és erre a célra egy utazói ügyelőt alkalmazott.

+ 1884. március 1-én már 50 tagja volt a szövetkezetnek Tag neve pusztája vasútállomás üzletrész tehénállomány Gróf Andrássy Aladár Vecsés Vecsés 6 61 Koppély Géza Ugra Ludas 5 — Szilágyi Virgil Pécel Pécel 1 — Karsai Albert Telek Hatvan 3 40 Reusz Henrik Tápió-Sáp Sülysáp 5 14 Gróf Károlyi L. P.-Gyál Vecsés 7 76 Brüll Mór P.-F.-Vány Taksony 4 30 Forster Géza Ács Ács 2 — Tannert Ingolf Szt.-Király Laczháza 5 56 Kovács János Szt.-Iván Dömsöd 4 20 Kégl Sándor Szt.-Király Lacháza 3 42 Kégl István Szt.-Király Lacháza 2 28 Gergelyi Kálmán Leányfalva Pócsmegyer 2 — Schosberger Henrik Kartal Aszód 2 — Friedmann M. Üllő Üllő 3 — Vértessy Lajos Nyék Nyék 5 — Balányi Dávid Puszta-Fáy Pécel 2 — Szabó Albert Hidegkút 2 24 Wodianer B. Maglód Maglód 1 14 Csányi Ágost Sashalom Hatvan 2 26 Stern Arthur » » 22 Füged Ludas 2 — Id. Deutsch József Hatvan Hatvan 1 — Ifj. Deutsch József N.-Surány N.-Surány 2 — Párvy Iván Hidegkút Hidegkút 1 10 Baumgarten L. Szt.-István Monde 4 36 Kerstinger Gy. Rákosfalva 2 10 Lipcsey Mór Tass Tass 3 36 Ifj. Végh Gy. Tass Tass 4 28 Végh Béla Tass Tass 2 22 Beniczky Gábor Cinkota Rákospalota 6 70 Bereczky Endre Ócsa Soroksár 4 45 Karsai Ignác Jakabszállás Sárosd 2 29 Gróf Pejacsevich Irén-Puszta Rákospalota 3 23 Kenessey Lajos Pettend Nyék 3 36 Farkas Károly Latyak-Major Adony, Szabolcs 3 28 Dreher Antal Vaál Martonvásár 5 70 Gottschlig József Kőbánya Kőbánya 3 30 Szeniczey Ödön Taksony Taksony 5 70 Báró Podmaniczky Fenyőharaszt Aszód 1 14 Báró Földváry S. Nyék Nyék 3 44 Schlichter Adolf Gy.-Halász Gyöngyös 2 26 Spiczer Mór Aranyos Apcz-Szántó 2 28 Gróf Zichy Jánosné Újfalu Velence 1 14 Schmidlinger J. P.-A.-Vány Taksony 2 28 Braun Mór Heréd Hatvan 1 14 Ehrlich Samu Fegyvernek Fegyvernek 4 39 Zboray Bertalan Ó-Buda 3 29 Weiner Antal Nyék Nyék 1 22 Lauber Lajos Kökényes 2 — Dr. Kremniczky Nyék Nyék 1 10

1885 elejétől Kunkel Imre a szövetkezet üzletvezetője egészen 1893 novemberéig.A budapesti központi tejcsarnok-szövetkezet ma délelőtt tartotta a »Hungária« egyik termében évi rendes közgyűlését, Nemzet 4. évfolyam 1158. szám, 1885. november 22. (online: adtplus.arcanum.hu)Személyi hírek, Köztelek III. évfolyam 89. szám, 1893. november 8. (online: adtplus.arcanum.hu)

A Karpfenstein utca 18–20-ban folytatott vállalkozásnak főleg a pesti vasúthálózat közelsége, és a Józsefvárosban tartott sok tehén adott létjogosultságot.Egán Ede: A tej a fővárosban. Orvosi Hetilap 34. évfolyam 3. szám, 1890. január 19. (arcanum.com)

A vasútról először az előcsarnokba hordták be az érkező tejmennyiséget, ahol a vegyész minőség szerint osztályozta a fehér nedvet, s az iroda ablakán bekiáltotta a mennyiség és minőség adatait. Ha a tej silány vagy romlott volt, kiöntötték, nem bocsátják áruba. Ez alapján határozták meg, a részvényes mennyit kap. Ezt követően a közvetlen az igazgató felügyelete alatt álló húsz-harminc ember a tejet nagy kádba öntötték, melyben naponkint 10— liter tej fordult meg. A gépezetet gőz segítségével felnyomta a folyadékot a padlásra, honnan vékony hűtőkészülék (apró csövek, amelyekbe másfél fokra lehűtött vizet vezettek) külső felületén omlott alá nagy kádakba és ömlőcsöveken át apró literes és félliteres palackokba. Ezeket gumidugóval és bélyegzett ólompecséttel látták el. A tejszínt, duplatejszínt és tejhabot a centrifugális erő törvényein alapuló készülék segítségével választották ki a tejmennyiségből, egy gőz által hajtott motollaszerű készülék gyorsabb vagy lassúbb forgása által. Az ily módon elkészített kész termékeket palackokat reggel az intézet körülbelül 30 kocsijával kihordják a megrendelők lakásaira és a fióküzletekbe. A harmadik helyiségben vajat készítettek, szintén a centrifugális erő törvényein alapuló gép motollájának gyors forgása következtében, majd a friss vajat egy kör alakú gyúró deszkára tették, ahol rovátkos hengerkészülékkel távolították el a maradék savót, végül famintákba szorítva, kelettel ellátott cégjeggyel látták el, pirosba göngyölték, és áruba bocsátották. A pincehelyiségben (ementáli, grófi, stracchino és egyéb) sajtot gyártottak az el nem adott tejmennyiségből. Ezeken kívül még egy mosókamara helyiség volt, ahol mosták és tisztították a kannákat, a palackokat és a dugókat gőzáramlattal, majd meleg vízben öblítették ki azokat. Csak a teljesen megtisztított eszközök kerülhettek ismét forgalomba.Látogatás a tejcsarnokban. Fővárosi Lapok 23. évfolyam 77. szám, 1886. március 18. ("Központi%20tejcsarnok"%20pecsét&pg=126&layout=s arcanum.com)