Beczkói Szombathy Ignác Márton (néhol helytelenül Szombathelyi; Velence, 1827. február 10. – Budapest, 1912. január 5.Gyászjelentése) pedagógus, újságíró, a legelső magyar gyorsíróújság szerkesztője, Udvarhely vármegye főjegyzője, Bars vármegye levéltárosa.pim.hu; emlekhelyek.csemadok.sk
Élete Szombathy Ferenc iskolamester, falusi jegyző és Barbay Ágnes fia. Atyja, miután elnyerte a verebi jegyzői és mesteri hivatalt, 1828. március 12-én családjával odaköltözött. Otthon kezdett tanulni, majd 1837-ben felvették a budai kegyesrendi gimnáziumba. Kucserik Sándor tanítványa volt.Pesti Hírlap 9/276, 7 (1887. október 8.) Hat osztály elvégzése után a Pesti Egyetemre vették fel, ahol két év bölcseleti tanfolyam alatt francia, olasz és görög nyelvet is tanult, ekkor már beszélte a német és latin nyelvet, de az angol, szlovák és szerb nyelvet is megtanulta. Beiratkozott a pesti királyi tanítóképzőbe. 1848 márciusa után a képzőintézetben is május közepén befejezték tanévet, atyjához ment Verebre, aki mellett segédtanító lett. Vereben júniustól nemzetőr is volt.Dakó-Vitek 2003, 219.
1850–1851 között Budán segédtanító, majd ismét Vereben, 1851 szeptemberétől Székesfehérvárott segédtanító, majd 1852 márciusától Pécsett a normáliskola reálosztályának rendes tanára lett. 1854 decemberétől a székesfehérvári reáliskola tanára, jegyzője és évkönyveinek szerkesztője, majd 1861 októberétől a budai gimnázium tanára lett. A germanizáló törekvések és betegeskedése miatt nyugdíjaztatását kérte, amit 1866. februárjával nyert el. Ekkor a gyorsírászattal foglalkozott és az egyetemi könyvtárnál díjnok lett, az egyetemen pedig 1867–1869 között jog- és államtudományokat hallgatott. 1867 októberében letette az államvizsgát jogtörténelemből. Hét félévi egyetemi tanulása után a második (bírói) és 1869-ben a harmadik (államtudományi) vizsgát is letette. A budai állami tanítóképzőhöz került ideiglenes tanárnak. A jogi doktori szigorlatok letétele után a jogi kar neki ítélte a doktori százforintos ösztöndíjat. 1871. július 28-án tartotta nyilvános vitáját a hamis váltók jogerejéről és a gyorsírászat nemzetgazdasági fontosságáról.Tételek az összes jog- és államtudományokból Innen 1871 októberében az újonnan nyílt székelyudvarhelyi állami reáliskolához helyezték át. 1874 októberében a győri állami főreáliskolához helyezték. 1885-ben nyugalomba vonult. 1895-ben Aranyosmaróton, később Budapesten élt. Megyei szinten jelentős volt 3 ezer kötetes velencei magánkönyvtára.Üvegesné Hornyák Mária 1991: Fejér megye magánkönyvtárai 1885-ben. Fejér Megyei Könyvtáros 31/2, 65, 67.
Szabadidejét a történelem és földrajz tanulmányozására fordította. Első munkája megjelenésekor annak 250 példányával a Szent István Társulat alapító tagjai közé lépett. 1863-ban Budán megindította az első magyar gyorsírási szaklapot Gyorsírászat címmel. Több tankönyvet írt. Költeményben örökítette meg a verebi posta történetét.Dakó-Vitek 2003, 69. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület (1897) és az Országos Gyorsíró-Egyesület tiszteletbeli tagja, az Országos Régészeti és Embertani Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, az 1891-ben alakuló Bars vármegyei Régészeti és Történeti Bizottság tagja,Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2018: Nécsey József postamester, a régiséggyűjtő és múzeumalapító. Honismeret 46/1, 74. a tervezett múzeum őre,Századok XXVII, 272-273; 1893 Arch. Ért. 13, 185 1873-tól a Történelmi Társulat tagja volt. A Farkasréti temetőben nyugszik.
1852-ben megnősült. Első felesége Ranolder Katalin (1831–1882), második felesége Onczay Etelka (1846–1895) volt. Gyermekei Szombathy István (1853–1921) pedagógus, tankerületi főigazgató,; Dakó Péter - Vitek Gábor 2003: Vereb története. Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. Vereb, 160. Vecsey Tivadarné Szombathy Franciska Fanny (1855–1890) és szentmihályúri Gódor Gyuláné Szombathy Terézia (1856–?).
1902-ben előnév adományozás régi magyar nemességük épségben tartása mellett.Liber Regius LXXI, 126; Magyar kir. belügyminiszter BM 86.198/1902. számon igazolta. Több festménye volt vejétől Vecsey Tivadar (1851–1890) festőtől.HU BFL - VII.6.e - 1912 - 009, 1909-es végrendelete Márki Sándorhoz írt levele az ő hagyatékában az MTA Könyvtárában található.Csapodi Csaba 1978: Történészhagyatékok az MTA Könyvtárának kézirattárában. Századok 1978, 268.
Emléke A Gyakorló Gyorsírók Társasága 1927-ben születésének 100. évfordulóján emlékülést tartottak, bemutatták arcképét, Traeger Ernő kormánybiztos (Adatok Szombathy Ignác működéséhez) és fia Szombathy István főgimnáziumi igazgató pedig (Emlékezés a hatvanas évek gyorsíróira) előadásokat tartottakMTI Napi Hírek 1927. február 9. és 14. A Gyakorló Gyorsírók Társasága 1937-es ülésén fia tartott előadást életéről (Szombathy Ignác ifjúkori évei), az ülés résztvevőinek emlékkiállítást tartottak és a társaság több alkalommal felkereste sírjátMTI Napi Hírek 1937. február 22. Szombathy Ignác jutalomdíj-alapitványa a székesfehérvári főreáliskolában (1864/1912)
Érdekesség Literáti Nemes Sámuel által hamisított „Andráskori ima”Vö. Magyar Demokrata 11/49, 48-49 (2007. december 6.) állítólagos „sumer” szavaival kapcsolatban irodalomtörténészként hivatkoznak rá.Hunnia 1991/25, 44.
Művei Beszélyeket írt a győri Hazánkba (1848), a Hölgyfutárba; cikkeket írt a Tanodai Lapokba, Sürgönybe, Magyar Ujságba, Magyar Világba (1860–1869), Udvarhelybe (1872–1873), a Győri Közlönybe és a győri Hazánkba (1875–1882). Alapította és szerkesztette a Gyorsírászati Lapot 1863. januártól, az Udvarhely hetilapot 1872. január 1-től 1873. február 13-ig Székely-Udvarhelyt, amely lapnak kiadója is volt. Szerkesztette és kiadta az Élő nemesség című nemes családok félhavi szakközlönyét. 1900. október 5-től 1902. januárig 12. számát. Álneve és jegye: Nonquis Sedquid és (sz.) a hírlapokban. (1860–1862 között). Közölte Barbay István (1764–1838) följegyzéseit (1764–1836) Szend helység történetéről és jegyzői életről a Vasárnapi Ujságban (1866/34–38).
1852/1855 Vezérfonal a magyar és ausztriai történelem tanulásához. Tanulók számára. Pécs/ Székesfehérvár 1853 Az ausztriai birodalom földrajza és történelme, a tanuló ifjúság számára. Pécs 1853/1854 Magyarország földrajza. Népiskolák számára. Pécs 1855 Ausztriai honismeret, különös tekintettel Magyarországra. «Magyarország földrajzá»-nak 3. kiad. Sz.-Fehérvár 1858 Szépirodalmi dolgozatok. Székesfehérvár 1858 Harmadik nyelvkönyv (Magyar nyelv és irálytan). Bécs 1868 A gyorsírászat rövid történelme Noe Henrik olasz gyorsírászattanából ford. Pest 1871 A római Corvin-codexek fényképi másolatának rövid ismertetése paleog. és tört. szempontból. Buda 1873 A vágvidéki székely telep. Tört. tanulmány. Székelyudvarhely (Különnyomat a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből) 1874 Udvarhelyszék és Udvarhely város rövid leírása, földrajzi, statiszt és tört. tekintetben. Székelyudvarhely (Különnyomat a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből) 1875 A metanasta jászok magyar nemzetisége. Tört. tanulmány. Győr (Különny. az áll. főreálisk. Értesítőjéből). 1875/1877 A magyarok történelme. A középtanodák alsóbb oszt. számára (1526-ig). Győr (I. 2. kiadás. Győr, 3. kiadás. A magyarok történelme előzményei, vagyis a jász-hunavar évezred. Győr). 1875 Kútfőtöredékek a magyarok történelme jász korszakához (Kr. e. 112–378. Kr. u.). Győr 1876 Történelmi nyelvészet. A Don és Tisza vidékén használt őskori szók elemzése. Irodalmi tisztázás. Győr 1877 Magyar történelmi időrend vezérfonala. Budapest 1878 A görög és góth helyes olvasás. Győr 1878 A Duna és Don vidék világtörténelme a római latin császárok korában (Kr. e. 30–476. Kr. u.). Az eredeti kútfők és újabb nyomozások alapján. Az uralkodók különféle táblázataival és egy paleographiai függelékkel. Győr 1878 Dácia meghódítása és a Traján-oszlop képei. Az 1874. bevégzett phototypographiai képgyűjtemény szerint ismertetve. Egy paleographiai függelékkel és egy gót kézirat hű másának melléklésével. Győr 1879 Győrvidék hajdankorából. Történelmi apró nyomozások. Győr (Különny. a győri főreáltanoda Értesítőjéből). 1880 Magyarország hajdankora a vízözöntől a római hódításig. A szerző életrajzával. Győr 1886 A Laszberg grófok genealogiája. Turul 1887 A Laszberg grófok genealógiájához. Turul 1888 Szapáry vagy Szápáry? Turul 1889 A vecse-böröllői-izsákfai Vecsey család. Turul 1890 A nagy-emőkei és a győri Török család. Turul 1890/2, 74-79. 1892/2012 A Tirnai és Beczkói Szombathy család - Beczkó rövid történelmével és a beczkói nemesek jegyzékével. (Turul 1892/2, 83-95) Budapest 1893 A verebélyi régészeti leletek. Barsi Ellenőr 12/ 51, 2. (december 17.) 1893 Jókai Mór ősei. Turul 1893/4 1898 Beczko 1634-iki rendtartásához. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1898/5, 360-362. 1900 Szombathy, Szombath, Szombati. In: Élő nemesség 3, 42-46.
Jegyzetek
Források
További információk
Makoldy Sándor 1940: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Budapest
Kategória:1827-ben született személyek Kategória:1912-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar levéltárosok