A Sváb Gyula-féle iskolaépítési program egy 1910-es évekbeli nagyarányú magyar vidéki iskolaépítési akció volt.
Története Sváb Gyula korábban a magyar parasztházak építészetét tanulmányozta. Ezt követően nevezték ki a vallás- és közoktatásügyi minisztérium újonnan felállított műszaki ügyosztálya élére Kertész K. Róberttel, hogy vezessék a vidéki iskolák építésének új programját.
Irányítása alatt 1908 és 1914 közöttGerle, i. m., 185. o. 139 vidéki iskola épült fel, amelyek közül többet ő maga tervezett. A költségek 4 millió koronát tettek ki. Az építkezés során elvárt volt, hogy a telket az adott község biztosítsa, illetve, hogy a tervezett épületben a tantermen kívül előtér, és tanítói lakás (2 szoba, konyha) legyen. (Ugyanakkor épültek külön tanítói lakások is.) Az építkezésekhez számos korabeli ismert építészt sikerült megnyerni (ld. alább).
Munkájáról Újabb állami népiskolák címen a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében számolt be. A cikket számos rajz és fénykép illusztrálta.Dénes Eszter: Téglával és malterral tudásberuházás – Iskolaépítési kampányok a 20. század első felében Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám Az iskolák magyar népies stílusban épültek fel.
Sváb így hangsúlyozta az iskolaépítészet fontosságát:
„Én nem azt mondom, hogy így kell építenünk, inkább azt, hogy valahogy így. Nem tudok szebb feladatot, szívet betöltőbbet egy ilyen kis népiskolai építkezésnél. Elismerem, hogy a nagy bérház nagyobb feladat. De száz ember is elfut mellette, míg egy is megtekinti. A népiskola a népnek büszkesége és gyönyörűsége. A falu dísze. És a népiskola építkezése nem is olyan könnyű feladat. Itt nem lehet nagyokat mondani. Itt nincsenek nagy dölyfös tornyok, puffogó frázisok, — az egyszerű, mint a jóreggelt. – Minden alkotórésze gondot kíván, mert minden része érvényesül. A népiskola tervezésével is úgy van az ember, mint a tudós a tudományával. Mennél többet tud, annál inkább látja, mennyit kellene még tudnia. Mennél több iskolát tervezek, annál inkább látom, mennyivel jobban lehetne azt még megcsinálni. Csak sablont ne csináljunk.”
A program a Bárczy István-féle budapesti kislakás- és iskolaépítési programmal párhuzamosan zajlott. Az első világháborút követően bizonyos tekintetben folytatása volt Klebelsberg Kunó népiskola-építési programja.
Elkészült iskolaépületek Sváb Gyula által tervezett épületek A Sváb Gyula által tervezett számos iskolaépületet a róla szóló szócikk sorolja fel.
Egyéb építészek által tervezett épületek Sváb Gyulán kívül a következő építészek terveztek még a program keretében épületeket (ahol ismert, a tervezett épület települése is szerepel):Gerle, i. m., 184-185. o.
Jegyzetek
Források Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. Lechner Loránd: Sváb Gyula In: Technika, 1938, 1938. febr. 1. (19. évfolyam 2. szám) Az új „magyar“ népiskolák In: Épitő Ipar – Építő Művészet, 1914. jan. 18. 3. szám (38. évfolyam 3. szám) Magyar népiskolák In: Magyar Építőművészet 1914. 12. évf. 1. szám
Egyéb irodalom Kotsis Iván és a szecessziós falusi iskolák Hogyan került egy szecessziós iskola Nagymarosra?
Kategória:Magyarországi oktatásügy Kategória:Magyarországi építészeti topográfiák