Kincs Elek (Jánk, 1897. október 19.Születése bejegyezve a jánki állami születési akv. 140/1897. folyószám alatt. – Budapest, 1978. május 14.) magyar irodalomtörténész, pedagógus.
Életpályája Szülei: Kincs Elek és Csomay Ilona voltak. Középiskolai tanulmányait az esztergomi bencés gimnáziumban és Zilahon végezte el; 1918-ban érettségizett. 1923-ban a debreceni Ady Társaság alapító tagja volt. 1929-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1930-ig Marosvásárhelyen középiskolai rendes tanár volt. 1930–1936 között, valamint 1949–1953 között a szombathelyi Fiú Felsőkereskedelmi Iskola oktatója volt. 1936–1937 között az Írott Kő című folyóirat szerkesztője volt Szombathelyen. 1936–1938 között a pestszentlőrinci Fiú Felsőkereskedelmi Iskola pedagógusa volt. 1938–1944 között a budapesti Bolyai Gimnázium rendes tanára volt. 1943–1946 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban a népművelés országos felügyelőjeként tevékenykedett. 1945-ben rendes tanári állásából felfüggesztették. 1945–1946 között a körmendi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola rendes tanára volt. 1946–1949 között, valamint 1953–1958 között a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium rendes tanára és igazgatója volt. Kényszernyugdíjazták, 1957. augusztus 29-én letartóztatták; 1957–1958 között bebörtönözték. Szabadulása után Budapesten telepedett le.
A Szatmár megyei Kölcsey Társ. megalapítója volt. Titkára volt a szombathelyi Faludi Társ.-nak.
Művei Magyar bölcseleti költészet Komjáthyig (Tanári szakdolgozat; Debrecen, 1928) Debrecen szerepe a Széchenyi szövetkezésben (Tanári szakdolgozat; Debrecen, 1928) Kölcsey Ferenc a közéletben. Eredeti okmányok közlésével (Szombathely, 1931) A művészet lényege (Debreceni Szemle, 1932) Ady hatása (tanulmány, Mátészalka, 1933) A telepítés nemzeti jelentősége (tanulmány; Szombathely, 1933) Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól. – A munkaiskola pedagógiája (Protestáns Szemle, 1933) Történeti áttekintés (Általános Ismeretek Kézikönyve) (Budapest, 1934; 2. kiadás: 1939; külön: Budapest, 1934) Élet. Gondolat. Válasz (tanulmány, Szombathely, 1935) A magyarosság (Kereskedelmi Szakoktatás, 1935) Kossuth százéves Vallomása (Szombathely, 1936) Néphadsereget! (Magyar Élet, 1938 és külön: Budapest, 1938) Ige és tett (Magyar Művelődés, 1939) Kölcsey. A Himnusz költője. Tanulmány. A költő arcképével és szatmárcsekei új síremléke képével illusztrálva (Budapest, 1940) Mátyás, a nép királya (Budapest, 1940) Új magyar nevelés (Szerkesztette: Nagy Ferenccel; Budapest, 1942) Wesselényi, a helytállás hőse (Magyar Lélek, 1942) Innen hoztam… (Új Magyar Múzeum 5. Emlékezések Ady Endréről. Szerkesztette: Diószegi András; Budapest, 1970) Ady és Kincs Gyula. A költő zilahi évei és kapcsolatai (Saint Louis, 1970)Kincs Elek nem volt Kincs Gyula fia! Füzér. Visszaemlékezések (Budapest, 1975)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
További információk Szilády Zoltán: Kincs Elek: A telepítés nemzeti jelentősége. Tanulmány. (Protestáns Szemle, 1933)
Pintér Pál: „Jelet rakj az úton végig!” Tisztelgő megemlékezés Kincs Elekről. (Körmendi Figyelő, 1996) Szabó László: 100 éve született Kincs Elek (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997) Kincs Elek (Körmendi életrajzi bibliográfiák. III. Körmend, 1997)
Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar pedagógusok