Roermond (ejtsd rurmont [ruːrˈmɔnt], limburgi nyelven Remunj, franciául Ruremonde, németül Rurmund) település Hollandiában, Limburg tartományban, közel a német és a belga határhoz. A történelmi jelentőségű város, a Roer folyó és a Maas összefolyásának helyén fekszik. 1231-ben kapott városi rangot. Az évszázadok során a város kereskedelmi központ, és a Gelderlandi Hercegség egyik fontos városa lett. 1559-ben lett a roermondi katolikus egyházmegye székhelye. Az óváros látképét a két főtemplom, a Szent Kristóf-székesegyház és a Munsterkerk tornyai uralják. A városközpontban a templomok mellett más történelmi épületek és műemlékek is találhatók.
Név Roermond neve azt sejteti, hogy a Roer és a Maas torkolatáról kapta a nevét (mint Rijnmond), de más az eredete, már csak azért is, mert a Roer Maasba folyása 1338 előtt a várostól több kilométerrel nyugatabbra volt.
A "Roer"-t követő második szó(tag) a "mond" valószínűleg a monte szóból ered, amely magaslatot, hegyet, jelent. Roermond tehát "Roer hegyet" jelent.
Egy másik magyarázat szerint a "mond" a latin mundium, város, szóból ered. Tehát a Roermond név jelentése eredetileg "város a Roer mellett" volt.
Látnivalók balra|bélyegkép|Roermond a Roer folyó áradásakorA városközpontban számos történelmi műemlék található, többek között:
Munsterkerk, Miasszonyunk-templom, a 13. században épült román-gótikus stílusban. Városháza Szent Kristóf székesegyház, gótikus épület a 15-16. századból. Temető Kasteeltje Hattem Rattentoren A Galgeberg domb, mely egy kápolna in 't Zand területén. A neve hollandul "akasztófadombot" jelent, mivel a múltban a bűnözőket, boszorkányokat, itt akasztották fel vagy égették el. 1613-ban 64 boszorkányt égettek itt el.
Infrastruktúra és közlekedés Közúton A városhoz holland és német autópályákon lehet eljutni. Északról dél felé az A73-as autópálya (Maastricht-Nijmegen) a várostól keletre halad, részben alagutakon keresztül. Kelet felé a német A52-es autópálya Düsseldorfba vezet. Nyugat felől az N280-as út Weertbe vezet, és Eindhoven felé csatlakozik az A2-es autópályához.
Vasút Roermond vasútállomásbélyegkép|Roermond vasútállomás|balraRoermond vasútállomásáról félóránként indulnak gyorsvonatok az egész országba:
északnyugatra: Weert-Eindhoven és Amszterdam között. dél felé: Sittard-Maastricht-Heerlen
Ezen kívül félóránként járnak ingázó vonatok:
északkelet felé: Venlo-Nijmegen dél felé: Sittard-Maastricht
A swalmeni városrésznek is van egy vasútállomása, innen óránként kétszer közlekednek vonatok Roermond és Venlo között.
Kultúra Események Roermond számos fesztiválnak ad otthont, köztük a május 5-i Felszabadulás napi fesztiválnak és a Solar Weekend táncfesztiválnak.
Himnusz Roermondnak 1912 óta van saját himnusza. A szöveget A. F. van Beurden írta, a zenét H. Tijssen szerezte, aki a Limburgi himnuszt (Waar in 't bronsgroen eikenhout) is komponálta.
Limburgban, még 1900 körül is, a mindennapi életben a holland nyelvnek kisebb jelentősége volt. Minden limburgi nyelven történt. A 19. századi újságokat néha németül írták, és Limburg egyes részein a német volt az egyházi és oktatási nyelv. Ebben az időben Maastrichtnak még nagyon erős kapcsolata volt a Liège környéki francia nyelvű területekkel.
Van Beurden himnuszszövegét arra használták, hogy a limburgiakat átszoktassák a holland nyelvre. Ennek eszköze a himnusz nagyon nem limburgiakra jellemző részlete volt, a holland királyi családra való utalással. A limburgiaknak az "aanhankelijkheidsverklaring aan het Oranjehuis" sor értelmében hűséget kellett esküdniük az Oranjehuis-ház holland királyi családjára, és a limburgi helyett a holland nyelvet kellett a továbbiakban használniuk.
Designer Outlet Roermond 2001 óta Roermond ad otthont a McArthurGlen Designer Outletnek, amely Európa egyik legnagyobb és legsikeresebb designer outletjévé vált, évente átlagosan közel hatmillió vásárlóval, így Hollandia egyik legnagyobb turisztikai látványossága.
Legutóbbi bővítését követően 2017-ben elérte a 200 üzletet. A bevásárló turizmus ezen formája, a Designer Outlet sok vásárlót vonz Németországból, Belgiumból és Kínából is.
Közbiztonság 2006-ban Roermond volt Hollandia harmadik bűnözéssel legjobban fertőzött városa, megelőzve Amszterdamot. 2007-ben Roermondnak sikerült rossz hírnevén javítania, és márcsak a 9. helyen szerepeltek (bár ezt a számot már összevonták Swalmen kerületével, amelyet 2006-ban külön mértek még). Erőfeszítéseket tettek a kisebb bűntettek megfékezésére, különösen az autófeltörések és a lakásbetörések visszaszorítására. Ennek eredményeként Roermond 2013-ban a 13. helyre javult.
Nevezetes személyek Tudósok, közszolgák Bajorországi Richardis (1173-1231), német nemesasszony és apátnő, I. Ottó bajor herceg lánya és III. Gerard, Guelders grófjának anyja III. Gerard, gülderi gróf (1185-1229), gülderi és Zutphen grófja Karthágói Denis (1402-1471) római katolikus teológus és misztikus Johannes Murmellius (1480-1517 körül) tanár és humanista Jacob Chimarrhaeus (1542-1614) II. Rudolf római császár nagymestere François Vincent Henri Antoine de Stuers (1792-1881) holland tábornok, az indiai hadsereg parancsnoka Hubert Joseph Jean Lambert de Stuers (1788-1861) a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg katonája Pierre Cuypers (1827-1921) építész Eduard Cuypers (1859-1927) holland építész Amszterdamban és Holland Kelet-Indiában Richard Schoemaker (1886-1942, Sachsenhausen) holland olimpiai vívó, mérnök a Holland Királyi Kelet-indiai Hadseregben, akadémikus építész és egy kivégzett ellenállási csoport vezetője Charles Ruijs de Beerenbrouck (1873-1936) Hollandia miniszterelnöke 1918/1925-ben Louis Beel (1902-1977) Hollandia miniszterelnöke 1946/1948 és 1958/1959 Jo Cals (1914-1971) Hollandia miniszterelnöke 1965/1966-ban
Művészek bélyegkép|Roer + mond (száj, hollandul) --- Roermond, Station tér Christoffel Puytlinck (1640-1680) csendéletfestő Jan Baptist Herregouts (1640-1721) festőművész Jan Frans van Douven (1656-1727) festőművész Maximilian Herregouts (1674-ben született) festőművész Henri Linssen (1805-1869) festőművész Henry Luyten (1859-1945) holland származású belga festő Louis Raemaekers (1869-1956) festő, szerkesztő, karikaturista Jacob Hiegentlich (1907-1940) költő Leo Ketelaars (1903-1992) hegedűművész és baritonista Willem Hofhuizen (1915-1986) holland expresszionista festő Margriet Windhausen (szül. 1942) szobrász és festő Marleen Gorris (szül. 1948) író és filmrendező Claudy Jongstra (szül. 1963), képzőművész és textiltervező Erik Kessels (szül. 1966) művész, formatervező és kurátor; a KesselsKramer kreatív igazgatója Samantha van Wissen (szül. 1970) táncos Jo Luijten (szül. 1978) videóművész és videojáték-fejlesztő Stefanie Joosten (szül. 1988) japán modell, énekesnő és színésznő Timor Steffens (szül. 1987) táncos és koreográfus
Sportolók
Pierre Massy (1900-1958) holland labdarúgó Miel Campioni (1901-1962) holland labdarúgó Roger Reijners (szül. 1964) holland labdarúgóedző, korábbi játékos Anna Wood (született 1966-ban) holland származású ausztrál sprintfutó, aki négy nyári olimpián indult, az 1988-as és az 1996-os nyári olimpián bronzérmet nyert Asker Jeukendrup (szül. 1969) holland sporttáplálkozási szakember és Ironman-triatlonista Rogier Wassen (szül. 1976) teniszező Harrie Gommans (szül. 1983) labdarúgó Rico Vonck (szül. 1987) dartsjátékos
Testvérvárosok Koszalin, Lengyelország Marktredwitz, Németország Mönchengladbach, Németország Nepomuk, Cseh Köztársaság Vinkovce, Horvátország
További információk Képek, videók és hangfájlok gyűjteménye (magyar) Roermond hivatalos honlapja (holland, angol, német) Útikalauz (holland, angol, német, spanyol, lengyel) Az NS hivatalos weboldala (angolul)
Irodalom Martin Zeiller: Ruermund. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthaeus Merians Erben, Frankfurt am Main 1654, 88. o.
Jegyzetek
Kategória:Limburg tartomány Kategória:Limburg (Hollandia) települései Kategória:Limburg (Hollandia) községei