VI. Henrik, 3. rész (Shakespeare)

A VI. Henrik, 3. rész William Shakespeare háromrészes királydrámájának befejező része. Cselekménye VI. Henrik életének és a Rózsák háborújának a végét mutatja be. A mű valószínűleg 1590 és 1591 között keletkezett.

Történelmi háttér bélyegkép|VI. Henrik angol király|balra|192x192pxVI. Henrik harmadik részének a Rózsák háborújának vége szolgált alapul és VI. Henrik végső küzdelmeit, valamint a trónért való harcot mutatja be. A Rózsák háborúja a Lancaster és York házak között dúlt, hiszen mindkét család III. Eduárd leszármazottja volt, így magának követelte a trónt. A Rózsák háborúja az első Saint Albans-i csatával kezdődött 1455-ben, majd a tewkesburyi csatával és VI. Henrik halálával ért véget 1471-ben. A háború kiváltó indoka az volt, hogy bár hosszú évek óta a Lancaster-ház uralkodott, 1422-ben meghalt V. Henrik király és fia, VI. Henrik ekkor még csak pár hónapos volt, így helyette a királyi tanács vezette az országot, ami nem tetszett a York-háznak. Henrik felnőtt korára sem vált jó uralkodóvá, sokan gyengének tartották és azt sem nézték jó szemmel, hogy felesége, Anjou Margit, milyen szintű befolyással bírt a királyra. A lázadó York ház élén Plantagenet Richárd állt, akit Warwick grófja támogatott.

Shakespeare VI. Henrik trilógiája a király életét mutatja be, az első két rész V. Henrik halálától az első Saint Albans-i csatáig mutatja be az eseményeket, a trilógia harmadik része pedig a Saint Albans-i csata után kezdődik és a Rózsák háborújának fordulatait és végét mutatja be, egészen VI. Henrik haláláig és IV. Eduárd trónra kerüléséig. Eredet Sokan megkérdőjelezik a mű keletkezésének idejét, illetve, hogy valóban Shakespeare írta-e őket. Kevés dokumentum maradt fenn és azok is megtévesztőek lehetnek.

1593-ban jelent meg egy oktávó alakú könyvecske Richárd yorki herceg igaz tragédiája címmel, amelyben a VI. Henrik trilógia befejező részére lehet ismerni. Egy évvel korábban ugyanennél a kiadónál jelent meg kvartó formátumban egy történelmi színmű, A híres York és Lancaster házak viszálykodásának első része, ami a trilógia középső darabjára emlékeztet. Mindkét kiadványból utánnyomás készült 1600-ban, 1619-ben pedig egy másik kiadónál A híres York és Lancaster házak viszálykodásának teljes története címmel egybekötve is megjelenik a kettő, most már Shakespeare nevének feltüntetésével.

Ezenkívül egy olyan naplóbejegyzés is fennmaradt Philip Henslowe színházi vállalkozótól, miszerint 1592 márciusától valamiféle „új” VI. Henrik-játékot vittek színre. Szintén 1592-ből származik az a Shakespeare-t támadó pamflet, amelyben Robert Greene főliterátor a VI. Henrik harmadik részének szállóigéjét ("Ó, tigris szív, te, asszonybőrbe burkolt!") forgatja ki és "színészbőrbe bújt tigris"-nek nevezve teszi nevetségessé a drámaírót. Sokan azt is megkérdőjelezik, valóban Shakespeare tollából származik-e a trilógia, vagy kortársai műveit használta forrásműként, amit Greene joggal hánytorgatott fel. Ez az elmélet azonban később megdőlt.

Az sem tisztázott, hogy az egyes darabok milyen sorrendben íródtak. Fennmaradt dokumentumok alapján az a felfogás alakult ki, hogy a második és harmadik rész 1590-1591-re készült el, a trilógia első része azonban csak 1592-re.

Szereplők Eredeti név Lőrinczy (Lehr) Zsigmond fordítása Németh László fordítása King Henry the SixthHatodik Henrik királyVI. Henrik KirályEdward, Prince of Wales, his sonEdvárd, Wales herczege, fiaEdwárd walesi herceg, a fiaLewis The Eleventh, King of FranceXI. Lajos, franczia királyXI Lajos, Franciaország királyaDuke of SomersetSomerset herczegSomerset hercegeDuke of ExeterExeter herczegExeter hercegeEarl of OxfordOxford grófOxford grófjaEarl of NorthumberlandNorthumberland grófNorthumberland grófjaEarl of WestmorelandWestmoreland gróf– (Westmoreland) Lord CliffordClifford lord, Henrik király pártjánLord CliffordRichard Plantagenet, Duke of YorkPlantagenet Richárd, York herczegRichárd Plantagenet, York hercegeEdward, Earl of March, afterwards King Edward The FourthEdvárd, March gróf, később IV. Edvárd királyEdwárd, March grófja, később IV. Edwárd királyGeorge, afterwards Duke of ClarenceGeorge, később Clarence herczegGeorge, később Clarence hercegeRichard, afterwards Duke of GloucesterRichárd, később Glocester herczegRichárd, később Gloster hercegeEdmund, Earl of RutlandEdmund, Rutland grófEdmund, Rutland grófjaDuke of NorfolkNorfolk herczegNorfolk hercegeMarquess of MontagueMontague őrgrófMontague MárkiEarl of WarwickWarwick grófWarwick grófjaEarl of PrembokePembroke grófPembroke grófjaLord Falconbridge ––Lord HastingsHastings lordLord HastingsLord StaffordStafford lord, York herczeg pártjánLords StaffordSir John MortimerSir John MortimerSir John MortimerSir Hugh MortimerSir Hugh MortimerSir Hugh MortimerHenry, Earl of Richmond, a YouthHenrik, Richmond gróf, fiúHenrik, Richmond grófjaLord Rivers, brother to Lady GreyRivers lord, Grey lady fivéreLord Rivers, Lady Grey fivéreSir William StanleySir William StanleySir William StanleySir John Montgomery– (Montgomery) Sir John MontgomerySir John SomervilleSir John SomervilleSir John SomervilleTutor to RutlandRutland nevelőjeRutland nevelőjeMayor of YorkYork városnagyaYork polgármestereLieutenant of the TowerA Tower parancsnokaA Tower várnagyaA NoblemanEgy nemesNemesemberTwo KeepersKét erdészKét erdőőrA HuntsmanEgy vadászVadászA Son that has killed his fatherEgy fiú, ki atyját megölteEgy fiú, aki megölte az apjátA Father that has killed his sonEgy atya, ki fiát megölteEgy apa, aki megölte a fiátQueen MargaretMargit, királynéMargit királynéLady Elizabeth Grey, afterwards Queen to Edward the FourthGrey lady, később IV. Edvárd király nejeLady Grey, később IV. Edwárd feleségeBona, Sister to the French QueenBona, a franczia királyné hugaBona, a francia királyné húgaSoldiers, Attendants, Messengers, Watchmen etc.Katonák, és Henrik és Edvárd királyok egyéb kisérői; hírnökök; őrök, stb.Katonák, kíséretbeliek, hírnökök, őrök stb.

Cselekmény A cselekmény ott folytatódik, ahol VI. Henrik második része véget ér, az első Saint Albains-i csata után, ahol a Yorkok győzedelmeskedtek. A cselekmény leírásának az alapját Németh László fordítása képezi.

Első felvonás Első jelenet

Richárd, York hercege érkezik a parlament épületébe fiaival és párthíveivel, ahol elfoglalja a trónt. Megérkezik Henrik király is párhíveivel, majd vita alakul ki arról, hogy kit illet meg jogosan a trón. Katonák hatására végül Henrik York hercegét és leszármazottjait nevezi meg utódaiul, azzal a feltétellel, hogy amíg él, békében uralkodhat. Ennek se Henrik támogatói, se a királyné nem örül. Margit királyné felháborodik, hogy Henrik ezzel fiukat, Edwárdot megtagadta, mint utódot és fiával együtt távozik.

Második jelenet

York herceget fiai, Edward és Richárd Montague segítségével meggyőzik, hogy szegje meg esküjét és támadja meg Henriket a trónért. Közben egy hírnök érkezik és közli, hogy a királyné serege közelít.

Harmadik jelenet

Lord Clifford apja haláláért bosszúból megöli York legkisebb fiát, Rutland grófját.

Negyedik jelenet

A wakefieldi csatában York serege áll vesztésre. Margit királyné, Clifford és Northumberland elfogja York hercegét, gúnyolják és hergelik. Papírkoronát tesznek a fejére és kendőt nyújtanak neki, amit Rutland vérében itattak. Northumberland meghatódik York fájdalmát látva, de Clifford és a királyné megölik Yorkot, lefejezik és a fejét York kapujára tűzik.

Második felvonás Első jelenet

Edwárd és Richárd még nem tudják mi történt apjukkal, amikor három napot látnak meg az égen és magukhoz, a három Plantagenet fiúhoz hasonlítják őket. Hírnök jön és közli velük apjuk halálhírét. Megérkezik Warwick is, aki szintén rossz hírekkel szolgál a Saint Albans-i csatáról. A lelkesedésük mégsem lankad, újra támadást szervezne és Warwick kikiáltja Edwardot Anglia következő királyává.

Második jelenet

Yorkba érkezik Henrik és elkeseredve látja, amit a királyné serege tett, de ennek ellenére Margit és Clifford győzködésére lovaggá üti fiát. Megérkezik Edwárd, Richárd, George és Warwick is. Edward magának követeli a koronát, Yorkék és Lancasterék konfliktusba keverednek, csatára készülnek.

Harmadik jelenet

Warwick érkezik a csatából, pihennie kell. Jön Edward, George és Richárd. Mind fáradtak és reményvesztettek, de új erőt vesznek magukon és visszatérnek a csatába.

Negyedik jelenet

Richárd és Clifford találkozik a csatában. Richárd meg akarja bosszulni öccse és apja halálát, de amikor Warwick megjelenik, Clifford elmenekül.

Ötödik jelenet

Henrik király érkezik a csatából, azon gondolkodik, hogy mennyivel könnyebb lenne egyszerűbb életet élni, akár egy juhász. Eközben szemtanúja annak, ahogy egy fiú rájön, hogy saját apját ölte meg a csatában, és ahogy egy apa rájön, hogy saját fiát ölte meg. Henrik ezen is elszomorodik, úgy érzi, hogy neki, mint királynak, még nagyobb a bánata. Margit királyné, a herceg és Exeter érkezik, menekülésre buzdítják Henriket.

Hatodik jelenet

Clifford érkezik, súlyosan megsérült. Edward, Richard, George és Warwick jön. Clifford meghal. Edward először nem ismeri fel a halottat és kegyesen akar bánni vele, de amikor felismerik Cliffordot, gúnyolódni kezdenek vele, fejét York helyére akarják tűzni. Warwick azt tervezi, hogy a koronázás után Franciaországba megy Lady Bonát Edward nevében nőül kérni. Edward kinevezi George-ot Clarence, Richárdot pedig Gloster hercegévé.

Harmadik felvonás Első jelenet

Két erdőőr találkozik Henrikkel. Felismerik, hogy ő a volt király, és mivel Edwardnak fogadtak hűséget, elfogják Henriket és elvezetik.

Második jelenet

Lady Grey Edward királyhoz fordul, hogy elhunyt férje elvesztett földjét visszaszerezze. Edwardnak megtetszik az özvegy, és csak azzal a feltétellel teljesítené ezt a kérést, ha Lady Grey az ágyasa lesz. Ezt az özvegy elutasítja, ekkor Edward megkéri a kezét. Hír érkezik Henrik elfogásáról, Gloster kivételével mindenki elmegy. Gloster arról beszél, hogy szeretne uralkodó lenni, bár sokan állnak előtte az utódlási sorban. Arról is beszél, hogy nem számíthat szerelemre sem, mert előnytelen kinézettel született, így ismét megerősödik benne a gondolat, hogy a koronát szeretné megszerezni.

Harmadik jelenet

Margit királyné a francia királyi udvarban Lajostól kér segítséget, aki hajlandó is lenne segíteni. Ekkor megérkezik Warwick, aki Edward király szerelméről biztosítja Lady Bonát és a nevében megkéri a kezét. Lajos, meggyőződve, hogy Edward jogosan király, elfogadja az ajánlatot, de megígéri Margitnak, hogy ha a trónt visszaszerezni nem is segít, de minden másban támogatja. Ekkor egy hírnök érkezik levelekkel, amelyekből kiderül, hogy Edward király Lady Greyt vette el feleségül. Warwick felindultságában, hogy Edward így megalázta a francia király előtt, megtagadja őt, átáll Henrik oldalára és idősebb lánya kezét Margit királyné fiának, Edward Hercegnek ígéri. Lajos király ötezer emberrel csatába küldi Warwickot Edward ellen és azt ígéri, hogy később Margit segélyhaddal követi.

Negyedik felvonás Első jelenet

Edward király kikéri öccsei véleményét a Lady Grey-jel kötött házasságáról. Clarence herceg nem nézi jó szemmel, mert ezzel Lajos király ellenfelévé tette. A hírnök meghozza a levelekre a választ, miszerint Warwick és Margit királyné Edward ellen indul, Lajos pedig katonákat küld. Clarence elhatározza, hogy elveszi Warwick kisebbik lányát és átszegődik az ő pártjára. Gloster marad, bár nem a király miatt, inkább saját céljai vezérlik.

Második jelenet

Clarence csatlakozik Warwickhoz, aki neki ígéri lánya kezét és eltervezik, hogy Edwardon rajtaütnek, amíg csak óvatlan őrök őrzik. Mind Henriket éltetik hangos szóval.

Harmadik jelenet

Három strázsa őrködik Edward király sátra előtt. Megérkezik Warwick és társai, akik könnyen legyőzik az őrséget. Gloster és Hastings elmenekül. Warwick újra hercegnek hívja Edwardot, leveszi a koronáját és Somersettel York érsekéhez küldi, majd Londonba indulnak kiszabadítani Henriket és újra trónra ültetni.

Negyedik jelenet