A Közlekedési Múzeum Magyarország egyik legrégibb alapítású, műszaki jellegű múzeuma volt, mely országos gyűjtőkörrel, állami fenntartásban működő létesítmény volt, Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A városligeti épületet 2017-ben lebontották, 2021-től Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum néven az Északi Járműjavítóba kerül át. Az MKM több más budapesti és vidéki kiállítóhellyel is rendelkezett. 2008 novemberében a Közlekedési Múzeumot összevonták az Országos Műszaki Múzeummal. Az új intézmény neve Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum lett.
Az Északi Járműjavító helyén felépülő új létesítmény tervezésével a világhírű Diller Scofidio + Renfro építészirodát bízták meg. Az új intézmény várhatóan 2026-ban nyit meg, addig is 2021 júliusától a Közlekedési Múzeum időszaki kiállítással jelentkezik az egykori Északi Járműjavítóban.
A kormány február 8-i határozata szerint a Közlekedési Múzeum Kelenföld vasútállomás 137 éves indóházában rendezheti be legújabb, vasúttörténeti tematikájú kiállítóhelyét. A tárlat legfőbb attrakciója egy több száz négyzetméter alapterületű terepasztal lesz.
2022 őszén ugyanakkor az egész múzeum vidékre költöztetésének gondolata is felmerült.https://nepszava.hu/3176248_budapest-videk-koltozes-kozlekedesi-muzeum-lazar-janos Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024 májusában bejelentette, hogy Debrecenben építik meg a múzeumot. A döntést kérdésre annyival indokolta, hogy „A Közlekedési Múzeum nem Budapesté vagy Vitézy Dávidé, hanem Magyarországé. [...] Az nem budapesti ügy, hanem az ország gazdasági érdeke”. Vitézy Dávid (akkor főpolgármester-jelölt) Lázár bejelentése után posztolt arról, hogy a miniszter ezzel újabb hadüzenetet küldött Budapestnek azzal, hogy Debrecenbe költöztetné a Közlekedési Múzeumot, ráadásul a BMW-gyár, egy „csak autóval megközelíthető, világvégi autópálya-csomópont mellé”. Karácsony Gergely főpolgármester szerint mindenképpen Budapesten kellene felépíteni a múzeumot, amelynek tervezésére már 16 milliárd forintot elköltöttek. Már a tervezőket is kiválasztották egy nemzetközi építészeti tervpályázat keretében, és már az építési engedély is megvolt, de Lázár János sok más állami projekttel együtt ennek kivitelezését is leállította. 2024 októberében Lázár bejelentette, hogy lezárult a debreceni múzeum ötletpályázata.
Vitézy Dávid immár közlekedési és beruházási miniszterként bejelentette, hogy nem költözik Debrecenbe a Közlekedés Múzeum.Nem költözik Debrecenbe az új Közlekedés Múzeum (Hvg.hu, 2026-06-20. Hozzáférés: 2026-07-12)
A múzeum története
A kezdetektől a második világháborúig
1896-ban, a millennium évében nagyszabású kiállítást rendeztek Budapesten, a Városligetben. A parkban felállított pavilonokban Magyarországnak lehetősége nyílt, hogy bemutatkozzon a világnak: a 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. Teljes képet igyekeztek adni a múltról és a jelenről összegyűjtve a magyarság hagyományait, a kultúra és a tudomány területén elért eredményeit.
E bemutatók sorába tartozott a közlekedésügy, a millenniumi kiállítás X. csoportjaként. A gondos munkával összegyűjtött tárgyaknak óriási figyelmet szentelt a századvég közönsége. A szervezők ezért elhatározták, hogy nem hagyják elkallódni az értékes gyűjteményt, hanem egy állandó múzeum létrehozásával megtartják és bővítik azt.
A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő tervezete, és hasonlóan a többi pavilonhoz, ideiglenesnek épült, a múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabbnak számító csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült; a kupola átmérője 26 m, magassága 67 m volt. 3100 négyzetméteres kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak, valamint számos modell mellett fényképek, térképek, rajzok, menetjegyek mutatták be a magyar közlekedés fejlődését, nemzetközi anyaggal kiegészítve.
A Közlekedési Múzeum létrehozásának fő szószólója Banovits Kajetán volt. Kitartó munkájának köszönhetően báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a múzeum alapítását, mely 1899. május 1-jén nyílt meg a látogatók előtt. A gyűjteményt fokozatosan gyarapították, időközben a repülés hazai és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. A helyhiány azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, és több terv is született a múzeum bővítésére, valamint arra vonatkozóan, hogy az épületet a Műegyetem mellé telepítsék. A pénzhiány és a két világháború azonban meghiúsította ezen elképzeléseket.
A második világháborútól a városligeti épület bontásáig
A második világháború vége felé közeledve, 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a gyűjteményben. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, noha a lelkes munkatársak mindent megtettek a fennmaradásért. Csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. A kupolát - ugyan statikailag nem volt indokolt - lebontották, a múzeumot szerényebb kivitelben, a kor puritán ízlésének megfelelően építették át. Az új Közlekedési Múzeum végül 1966. április 2-án nyitotta meg kapuit. A Hermina út és az Ajtósi Dürer sor sarka felüli végén, az Orient expressz hajdani étkezőkocsijában a MÁV Utasellátó Vállalata nyitott presszót. (A rendszerváltást követően a vendéglátóhely számos névváltoztatáson átesett, végül 2016-ban a múzeummal együtt számolták fel.)"Forgalomból kivonva" - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény Facebook oldal, 2025.11.21.Elvitték a vasúti kocsit a Városligetből, végleg bezárt a Waggon büfé - HVG, 2016.03.02.
1971-ben a Közlekedési Múzeum országos múzeumi státuszt kapott, az 1970-es évektől pedig újabb és újabb tagintézményekkel gyarapodott. 1987-ben a Hermina út és a Zichy Mihály út sarkánál új épületszárnnyal bővült és három évtizeden keresztül, a 2016–2017 között történt lebontásáig abban az állapotban maradt.
2009-ben született meg a döntés, amely alapján a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum összekapcsolódott, így a magyar ipari és műszaki örökség több jelentős kiállítóhelye egy intézmény szárnyai alá került, létrehozva a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot, melynek égisze alatt a múzeum tagintézményei (a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, az Elektrotechnikai Gyűjtemény, a Műszaki Tanulmánytár, a miskolci Kohászati Gyűjtemény, a várpalotai Vegyészeti Múzeum, valamint a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeum) jelenleg is működnek.
A közkedvelt Közlekedési Múzeum városligeti kiállítóhelye régóta helyhiánnyal küzdött, ami miatt a múzeum kiterjedt gyűjteményét nem tudta már teljeskörűen bemutatni a látogatóknak. Az eredeti tervek szerint a Közlekedési Múzeum eredeti századfordulós épületét, a Pfaff Ferenc-féle csarnokot építették volna vissza. Az épületet a térszint alatt jelentősen bővítették volna, de a gyűjtemény teljes körű bemutatását ez sem tette volna lehetővé.
Költözés az Északi Járműjavítóba
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Közlekedési Múzeum közös javaslatára 2017. május 17-én döntött a kormány az addigi koncepció felülvizsgálatáról: eszerint a Pfaff Ferenc-féle eredeti épületet visszaépítik, de a Magyar Innováció Háza kap benne helyet, amelyben a magyar innováció történetét, a világhírű magyar műszaki találmányokat és feltalálókat bemutató interaktív kiállítás jön létre.Látványtervek: ,
A Közlekedési Múzeum új otthonául pedig egy új, a korábbinál jóval tágasabb kiállítóteret biztosító helyszínt kerestek. 2017 decemberében született meg a kormánydöntés arról, hogy az egykori Északi Járműjavító területén, barnamezős beruházás keretében épüljön fel az Új Közlekedési Múzeum. Az új helyszínen a korábbinál lényegesen nagyobb állandó, időszaki és szabadtéri kiállítóhelyeknek nyílik lehetőség.
Az Új Közlekedési Múzeum helyszínéül az intézmény olyan barnamezős területet keresett, amely kötődik a járművek múltjához, és közlekedési csomóponton, jól megközelíthető helyen fekszik. Az Északi Járműjavító az 1-es, a 28-as, 28A és 62-es villamossal, valamint a 9-es autóbusszal is megközelíthető.
A Közlekedési Múzeum városligeti épülete 2015. április 14-ig fogadta a látogatókat. Az épületet a Liget-projekt részeként hét hónap alatt, 2017 februárjára elbontották.
Az Új Közlekedési Múzeum
Az egykori Északi Járműjavító Az Új Közlekedési Múzeumnak otthont adó Északi Járműjavító területén 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa működött. Az üressé vált egykori üzem mintegy 150 éves ipari örökségi értékeit is figyelembe véve választották ki az Új Közlekedési Múzeum otthonának, az Operaház mellette található Eiffel Műhelyházával együtt új kulturális negyedet fog alkotni Kőbányán.
Az Új Közlekedési Múzeum tervei bélyegkép|216x216px|Az Új Közlekedési Múzeum látványterve (Forrás: Diller Scofidio + Renfro) bélyegkép|Az Új Közlekedési Múzeum látványterve (Forrás: Diller Scofidio + Renfro) A Közlekedési Múzeum 2018-ban meghívásos nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki új épületének tervezésére. A tervpályázaton 2019. február 28-án hirdettek eredményt, a győztes a világhírű Diller Scofidio + Renfro építésziroda és magyar partnere, Noll Tamás Ybl-díjas építész és csapata, az M-Teampannon építésziroda lett. A tervek kidolgozásában alvállalkozóként több helyi építésziroda is részt vett, szoros együttműködésben az amerikai tervezőkkel. A generáltervezői koordináción túl az Új csarnokrész helyi építész tervezését a Teampannon Kft. a Dízelcsarnok terveit a Nautes Építészműterem Kft., az Igazgatósági fejépület terveit az MCXVI Építészműterem Kft. végezte. A különálló Törekvés művelődési ház, a bunker és a kerti épületek terveinek kidolgozásában a Kollektív Építészműterem Kft. vett részt.https://epiteszforum.hu/ugy-maradt
A Közlekedési Múzeum célja, hogy a műemléki védettség alatt álló Dízelcsarnokot és az igazgatósági fejépületet teljes egészében megőrizze, ugyanakkor kortárs elemekkel is kiegészítse az épületet.
A New York-i Diller Scofidio+Renfro iroda egyik legismertebb munkája a hajdani New York-i magasvasúti hálózat megújításával kialakított városi közpark, a High Line, amely a teljes környék rehabilitációjának elindítójává és világszerte ismert rozsdaövezet-megújítási mintaberuházássá vált. Ugyanakkor nevükhöz több múzeumi projekt is kötődik, így a Los Angeles-i The Broad kortárs művészeti múzeum tervezése, a New York-i Museum of Modern Art megújítása, vagy a bostoni Institute of Contemporary Art kialakítása.
A múzeum mintegy hetvenezres műtárgy-gyűjteményéből várhatóan 3000 műtárgy kerül be a leendő múzeumkomplexumba, összesen 619 nagyjármű lesz itt látható.
A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a beruházást.
Új kulturális negyed Kőbányán Az Új Közlekedési Múzeum építéséhez kapcsolódóan a környék is megújul, az Opera már elkészült Eiffel Műhelyházához kapcsolódóan új kulturális negyed jön létre. A tervezési munka része a múzeum környezetében egy park kialakítása, amely szabadtéri kiállítóhelynek is alkalmas, de direkt gyalogos kapcsolatot is kialakítanak a múzeum és a Népliget között, illetve a Törekvés Művelődési Központ is megújul. Sőt, a jelenlegi tervek szerint a volt Józsefvárosi pályaudvar rehabilitáció alatt álló területével is kapcsolata lesz a környéknek, valamint a Népliget megújítására is készülnek tervek.
Műszaki kutatóközpont Az Északi Járműjavítóban felépülő Új Közlekedési Múzeumban az intézmény valamennyi funkciója helyet kap, a kiállítások mellett több ezer műtárgynak helyet biztosító, részben látogatható műtárgyraktár is helyet kap itt, valamint az Európa legnagyobbjai közé tartozó, közel negyedmillió kötetes közlekedési-műszaki szakkönyvtár a magyar tudósok hagyatékát és a magyar gyárak iratanyagát őrző archívum, kutatószobák, konferenciatermek is kiépülnek.