A latin redemptio (magyaros átírásban redempció) vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.
Előzmények A török háborúk során a jászkun kerület területén jelentős népességváltozás történt. Sokan elvándoroltak, például hajdúk lettek. A török hódoltság alóli felszabadulás után idegenek költöztek a területre, hat kun szék (Halas-szék, Szentelt-szék, Kolbáz-szék, Kecskemét-szék, Kara-szék, Hantos-szék) közül kettő (Hantos- és Szentelt-szék) az Alföld lakosságát pusztító török uralom alatt teljesen el is tűnt. Mindezekre hivatkozva I. Lipót nem tekintette többé érvényesnek a korábbi jászkun kiváltságokat és 1702-ben 500 ezer rajnai aranyforintért zálogba adta a Német Lovagrendnek a Jászságot és a két Kunságot, Kiskunságot és Nagykunságot, vagyis a Hármaskerületet, a Heves, Külső-Szolnok, Pest, Csongrád, Bács-Bodrog, Bihar és Szabolcs vármegyék által határolt különálló területet.
Ez a rendelet eltörölte a jászok és kunok örökös kiváltságait és jobbágysorba süllyesztette őket. A sérelem miatt a jászok és kunok a Rákóczi-szabadságharc lelkes támogatói voltak. Mivel a Német Lovagrend nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait, 1731-ben (más források szerint 1730 illetve 1735) eladta jogát a pesti Invalidus-háznak. A Német Lovagrend nem törekedett a belső igazgatási rendszer megváltoztatására, de a Pesti Invalidus Rendház megkísérelte bevezetni a földesúri szolgáltatásokat. Mária Terézia az országos tiltakozásnak engedve 1745-ben beleegyezett a redemptióba, az önmegváltásba.
A megváltás bélyegkép|300px|balra|Mária Terézia 1745. május 6-án kelt diplomája A kerületben mozgalom alakult a jogok visszaszerzésére. Több éves gyűjtésből és kölcsönökből sikerült összeszedni a közben 575 900 forintra nőtt összeget, amely egyes források szerint az akkori Magyarország költségvetésével összemérhető nagyságú volt. Ezen összegen felül vállalták 1000 lovas felszerelését, az általános hadfelkelést, valamint a nádor és más tisztviselők fizetésének megadását.
1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a redemptióról szóló diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait, azaz a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, a pallosjogot, a révtől, vámoktól és a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet.
A jászok-kunok a redemptio során kivételt tettek, úgyhogy több, pénzzel rendelkező, betelepülő vagyonos polgár is részt vehetett a redemptióban. A betelepülők eredetileg nem voltak jászok-kunok. Akik részt vettek a megváltás összegének összegyűjtésében, „redemptusok”, akik pedig nem tudtak részt venni benne, „irredemptusok” lettek.
A redemptio megváltoztatta a községi földtulajdonok korábban egyenlő elosztási arányát, mert azt a redemptusok között, az általuk megváltott összeg nagyságának arányában osztották el. A redemptusok minden közösségi jószágból (például legelőkből) részesültek, míg az irredemptusok csak a ház körüli veteményföldekből. Végül voltak a „zsellérek”, későbbi betelepülők, akik még közmunkákkal is tartoztak a közösségnek.
A redemptusok tudatosan ápolták kun-jász származástudatukat, amiben komoly szerepe volt az iskoláknak és a helyi értelmiségnek. A földmegváltás az 1760-1770 közötti időszakban lezárult, tisztázódtak a tulajdonviszonyok. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés és erőteljes társadalmi rétegződés indult meg.
Jegyzetek
Források Kelemen Kajetán: A jász-kun redemptio története és fejlődése a jelen korig. Szeged, 1877 Online Nagy Lajos: A jászkun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja. Karcag, 1878 Online Guthy Benő: A jász-kun ős-redemptiónak 1655. évtől a jelenkorig kiterjedő történeti ismertetése; Weisz Ny., Budapest, 1898 Kele József: A Jász-Kunság megváltása; Grill, Budapest, 1903 Szabó Irén: Egy jász falu gazdasági-társadalmi képe a redemptio után; KLTE, Debrecen, 1971 [Jászkisér] Jászkun redemptio. Emlékkönyv a jászkun redemptio 250. évfordulójára / Gedenkbuch anlässlich des 250 jährigen Jubileums der Jassenkumanischen Redemptio / Memorial album on the 250th anniversary of the Jazygian-Cumanian redemption; szerk. Szakál Aurél, fotó Ferincz János, Ternyák Jenő; Önkormányzat–Thorma János Múzeum–Városi Polgári Kör, Kiskunhalas, 1995 Mária Terézia királynő kiváltságlevele a jászok és a kunok részére (Redemptio), 1745; tan. Csáky Imre; Start Nonprofit Kft., Nyíregyháza, 2014 (A magyar királyság vármegyéinek és kiváltságos kerületeinek címereslevelei a XVIII–XIX. században) A rendelkezés szabadsága. Emlékezés a kunok és a jászok betelepedésének 780. évfordulójára a jászkun redemptio ünnepén; Déryné Kulturális, Turisztikai, Sport Központ és Könyvtár, Karcag, 2019 Mihalik Béla Vilmos: A kétszer megváltott nép. Katolikus egyház a Jászkunságban, 1687–1746; BTK Történettudományi Intézet, Budapest, 2020 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
További információk A nagy per
Kategória:A magyarországi abszolutizmus kora a 18. században Kategória:Magyar történelmi államszervezet Kategória:Kunok