Dudás Gyula (Muhoray) (Zenta, 1861. november 19. − Homonna, 1911. január 19.) kereskedelmi iskolai tanár, tanfelügyelő, helytörténész. Dudás Andor bátyja.

Életpályája Dudás Endre rendőrkapitány és Lőrinczy Aloizia fia. Iskoláit Szabadkán végezte. 1881–1885 között a budapesti egyetemen volt bölcselethallgató. 1886–1887 között a zentai gimnáziumban volt próbaéves tanár. 1887–1889 között a szegedi tankerület királyi főigazgatóságánál volt hivatalnok. 1889-től a zombori középkereskedelmi iskola tanára volt.

1890-től a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat másodtitkára, 1895–1899 között titkára volt. 1898–1899 között Budapesten segéd-tanfelügyelő volt. 1899–1905 között Bács-Bodrog vármegyében segéd-tanfelügyelőként tevékenykedett.

1902-től a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság levelező tagja volt. 1905–1911 között tankerületi felügyelő volt Homonnán.

Álnevei és jegyei: Muhoray, Philos, D. Gy.

Művei Történeti és vegyes cikkeket irt a Századokba (1871. Három eltünt Bodrogvármegyei hely, Bács- és Bodrogvármegyei főispánok. és 1886 óta is több cikk), a Szabadkai Ellenőrbe (1880), az Alsó-Tiszavidékbe (1882), a Bácskába (1884. A megyei történet érdekében, Megyénk földje, Bács-Bodrog vármegyei hiteles helyek), Szegedi Hiradóba (1883. A Tisza-Dunaköz története, Bertrandon de la Brocquiere, 1884. Szerbjeink a XVI. században, 1885. A tiszai határőrvidék községei, 1886. A szegedi kőbárány), Zentai Hiradóba (1883. A zentai csata; 1884. Zenta mint szab. kir. város, A zentai curialisták, Zenta mint határőrvidék), Pesti Hirlapba (1884. 312. sz., Az ó-budai káptalan multjából), Fővárosi Lapokba (1884. Egy szerb népének 1885-88. Szegedi irók és tárczák ugy 1889 óta is), Ujvidékbe (1885. A magyarországi szerbek története a XVII. században), a Bács-Bodrog-megyei tört. társ. Évkönyvébe (1885. A római sánczok és 1888 óta), Hazánkba (1885. A pandurok, Történetirásunk a XVIII. században 1886. Szerb és német iratok 1848-ból, 1887-88. Történetirásunk a jelen században) 1872 A Mélykút községi pecsétről. Századok 1872 Péter kalocsai érsek. Századok 1882 A megyei régészet érdekében. Bácska 1884 II. Lajos király halála. Zombor és Vidéke 1884 Rákóczy bácskai hadjárata 1704-ben. Telecska 1885 A Turul. Pesti Napló 1885/195 1885 A zentai csata. Előszóval bevezette Szilágyi Sándor. Zenta 1885 A zentai kishalomról. Archaeologiai Értesítő 1886 Bács-B. vármegye régészeti emlékei. Zenta 1886 A zentai ütközet és Szeged visszavétele 1686-ban. Zenta 1887 A szabad hajdúk története. Szeged 1886 Szerémi György emlékirata. Budapest 1887 A szeged-alsóvárosi templom műrégészeti szempontból. Szeged 1888 A zentai régi romokról. Archaeologiai Értesítő 1888 A csókai bronzleletről. Archaeologiai Értesítő 1889 A szegedi Szent-Döme templomról. Archaeologiai Értesítő 1889 Onagrinum, római erőd a bácskai területen. Bácska 1889 A délvidék bronzkoráról. Hazánk 1890 Kritikai jegyzetek Szeged történetéhez. Zombor 1890 Ujabb csókai leletekről. Archaeologiai Értesítő 1893 A bácskai nemes családok. Zombor 1896 Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája (szerk.)

Kéziratban Zenta város monographiája, melynek megirásával 1889-ben a város közönsége bizta meg.

Emlékezete 1961-től a nevét viseli a zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levélbarátok Köre. 2018 szobra a zentai Városi Múzeum előtt. Alkotója Dudás Sándor

Jegyzetek

Források

Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 vamadia.rs Horváth Ignác Könyvészete 1885-1888. Századok 1887, 782, 877

További információk Bárdi Nándor–Tóth Ágnes 2012 (szerk.): Egyén és közösség. Tanulmányok. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta Pejin Attila 2011: Dudás Gyula. (1861–1911). Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta Katona Pál (összeáll.) 1961: Dudás Gyula élete és munkássága. 1861–1961. Népmúzeum, Zenta

Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Homonnaiak Kategória:Zentaiak