Hélène "Hella" Serafia Haasse Notice of death if Hella Haasse (in Dutch) holland író, akit gyakran a holland irodalom "Grande Dame"-jeként is emlegetnek, akinek Oeroeg (1948) című regénye alapvető fontosságú volt a holland iskolások generációi számára. Nemzetközileg is elismert magnum opusa a Heren van de Thee, angol fordításban The Tea Lords.Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010) The Guardian and Observer Online Book Review 1988-ban Haasse-t választották a holland királynővel 50. születésnapja alkalmából készített interjúra, és az ünnepelt holland író, Adriaan van DisAdriaan van Dis (Bergen aan Zee, 1946. december 16.) holland író. „a szerzők királynőjének” nevezte.
Haasse rendelkezik az első holland digitális online múzeummal, amelyet egy szerző életének és munkásságának szenteltek. A múzeumot 2008-ban nyitották meg, 90. születésnapján.
Egy kisbolygót róla neveztek el.
Fiatalkora és tanulmányai Hélène Serafia Haasse 1918. február 2-án született Bataviában (ma Jakarta), a Holland Kelet-India (Indonézia) fővárosában. Willem Hendrik Haasse (1889–1955) köztisztviselő és író, valamint Katharina Diehm Winzenhöhler (1893–1983) koncertzongoraművész lánya volt.Geboorte Hella , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. Volt egy testvére, Wim, aki 1921-ben született.Geboorte broer Wim , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. A Haasse család nem volt túl vallásos.Hella naar de lagere school , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
Haasse első születésnapja előtt a család Batáviából Buitenzorgba (Bogor) költözött, mert édesanyja egészségének jót tenne az enyhébb éghajlat. 1920-ban a család a hollandiai Rotterdamba költözött, ahol apja ideiglenes munkát kapott a városházán.Van Buitenzorg naar Rotterdam , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. 1922-ben a család visszaköltözött Indiába, Soerabaja-ba (Surabaya). Haasse itt járt óvodába, majd katolikus általános iskolába, mert ez volt a legközelebbi iskola.Van Rotterdam naar Soerabaja , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. Amikor édesanyja megbetegedett, és egy davosi szanatóriumba ment, Haasset először anyai nagyszüleihez küldték Heemstede-be, majd apai nagyszüleihez Baarnba, később pedig egy baarni bentlakásos iskolában maradt. 1928-ban az anyja felépült, és az összes családtag visszaköltözött Indiába Bandoengbe (Bandung).Van Baarn naar Bandoeng , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
1930-ban a Haasse család ismét Buitenzorgba költözött,Van Bandoeng naar Buitenzorg , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. majd egy évvel később ismét Bataviába. Itt a Bataviaas Lyceum középiskolába járt, ahol Haasse az Elcee irodalmi klub aktív tagja lett.Naar het lyceum in Batavia , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. 1935-ben a család Hollandiába látogatott, ahol tudomást szerzett a holland és a kelet-indiai társadalom közötti különbségekről.Met verlof naar Nederland , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. Haasse 1938-ban végzett a Líceumban.Hella doet eindexamen , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
Haasse ezután Hollandiába költözött, hogy hollandul tanuljon. Ezt a tervét gyorsan feladta, és skandináv nyelvet és irodalmat tanult az Amszterdami Egyetemen.Overtocht naar Nederland , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014. Amszterdamban csatlakozott egy diákszínjátszó csoporthoz, és megismerkedett leendő férjével, Jan van Lelyvelddel, aki 1940-ben meghívta a Propria CuresA Propria Cures (latinul „Vigyázz a saját dolgodra”) egy holland szatirikus diákújság, amely kéthetente jelenik meg Amszterdamban. 1890-ben alapították, és az egyik legrégebbi diákújság Hollandiában. Elsősorban a holland irodalommal, médiával és politikával foglalkozik. A Propria Cures megalakulása óta a szabadgondolkodók, a bohémek és a feltörekvő tehetségek fóruma. szatirikus magazin szerkesztőjének.Hella leert Jan van Lelyveld kennen , Hella Haasse Museum. Retrieved on 26 January 2014.
Holland kelet-indiai irodalom
Irodalmi munkásságának fontos szegmense a holland indiai irodalom. Debütáló regénye, az Oeroeg (1948) Holland Kelet-Indiában játszódik, ahol Haasse született és élt élete első 20 évének nagy részében. Még több önéletrajzi szöveg és könyv a kelet-indiai életéről továbbra is fontos szerepet játszottak munkásságában: Krassen op een rots (1970) és utolsó regénye, a Sleuteloog (2002), amelyben ugyanaz a téma, mint az Oeroeg-ban: lehetséges-e barátság egy holland gyarmati és egy indonéz gyerek között, és valóban megértik-e egymást?
Az Oeroeg-et jól fogadták, és gyakran újranyomták, de tapasztalt némi vitát a régebbi szerző, Tjalie RobinsonAz indo (eurázsiai) értelmiségi és író, Jan Boon (Nijmegen, 1911. január 10. – Hága, 1974. április 22.) fő álneve Tjalie Robinson, más néven Vincent Mahieu. kritikai fogadtatása miatt. Az indo (eurázsiai) Tjalie Robinson rámutatott, miért nem találta hitelesnek a történet szereplőit. Sőt, mivel maga Tjalie Robinson akkoriban még a Holland Kelet-Indiában élt, és a hollandok és indonézek közötti testvériség reményében és azon munkálkodott, éles kritikája a könyv defetista jellege ellen irányult. Tong Tong Foundation memorial 2011 Siem Boon website.
A könyv alapján készült Oeroeg című filmetOeroeg (film) 1993-ban mutatták be.
Nemzetközileg elismert Heren van de Thee című műve egy gyarmati történelmi regény, amely a 19. és 20. századi Holland Kelet-Indiában játszódik, a könyvben szereplő teaültetvény-tulajdonosok örököseinek és rokoni kapcsolatainak családi archívuma alapján.Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review (The Guardian, Saturday 4 December 2010) See: The Guardian and Observer Online Book Review.
Díjai Nagy kereskedelmi sikerét és kritikai elismerését tükrözi az évek során kiosztott számos díj. Első regényéért 1948-ban, valamint utolsó regényéért 2003-ban díjat nyert. Egész addigi életművéért rangos díjak közé tartozik a Constantijn Huygens-díj 1981-ben és a P. C. Hooft-díj 1984-ben. "Annie Romein-díj" és a "Dirk Martens-díj". Kétszer elnyerte az NS Közönségdíját is, és ő az egyetlen szerző, aki háromszor írta meg a tekintélyes "Boekenweekgeschenk" című kiadványt, 1948-ban, 1959-ben és 1994-ben.Hollandiában a Boekenweek (angolul: Book Week) egy tíznapos évenkénti "hét", amelyet a holland irodalomnak szentelnek. 1932 óta minden évben márciusban tartják. Minden Boekenweek-nek van egy témája, kezdetét a Boekenbal (könyvbál) jelzi, amelyen írók és kiadók vesznek részt. A Boekenweek ideje alatt országszerte rendezvényeket tartanak, például könyvdedikálásokat, irodalmi fesztiválokat és vitákat.
Nemzetközi elismerése
Haasse sok évig élt Franciaországban (1981–1990), és munkáinak nagy részét lefordították franciára. Az „Académie Française” 1984-ben Haasse-t a Diplôme de médaille Argent oklevéllel tüntette ki. A következő évben előadást tartott a gyarmati irodalomról a Dakari Egyetemen. 2000-ben megkapta az Officier dans l’Ordre de la Légion d'Honneur kitüntetést.
Haasse 1988-ban az Utrechti Egyetemen, 1995-ben pedig a Belga Leuveni Katolikus Egyetemen szerzett tiszteletbeli irodalmi doktori címet. 1987-ben már tiszteletbeli tagságot kapott a Belga Királyi Irodalmi Akadémián (Belgische Koninklijke Academie voor Nederlandse Taal- en Letterkunde) Gentben.
A chilei oktatási minisztérium („El Ministerio de Education de Chile”) 1996-ban „a kultúrához való egyetemes hozzájárulásáért” díjjal tüntette ki.
1989-ben Boston városa „Bostoni Elismerési Oklevelet” (Boston Certificate of Recognition) adományozott neki az In a Dark Wood Wandering című könyvéért: „A Boston városának és lakóinak nyújtott kiemelkedő hozzájárulása elismeréseként és elismeréseként.”
1992-ben Haasse részt vett az IKAPI „Nemzetközi Könyvvásár” megnyitóján Jakartában. Ez volt az utolsó alkalom, amikor meglátogatta szülőhelyét, Jávát, és abban az évben, amikor megjelent a holland indiai irodalmi remekmű, a Heren van de Thee.
Művei Oeroeg – 1948 (translated into English as The Black Lake, 2013) Het woud der verwachting – 1949 (translated into English as In a dark wood wandering, 1989) De verborgen bron – The hidden source (1950) De scharlaken stad – 1952 (translated into English as The scarlet city. A novel of 16th-century Italy, 1952) De ingewijden – The incrowd (1957) Cider voor arme mensen – Cider for poor people (1960) Een nieuwer testament – A newer testament (1966, translated as Threshold of fire. A novel of fifth century Rome, 1993) De tuinen van Bomarzo – The gardens of Bomarzo (1968) Huurders en onderhuurders – Tenants and Undertenants (1971) De Meester van de Neerdaling – The Master of Descent (1973) Een gevaarlijke verhouding of Daal-en-Bergse brieven – A dangerous affair or Daal-en-Bergish letters (1976) Mevrouw Bentinck – Mrs. Bentinck (1978, 1982 and 1990) Charlotte Sophie Bentinck (1978 and 1996) De wegen der verbeelding – The roads of imagination (1983) Een vreemdelinge in Den Haag – 1984 (translated into English as A stranger in The Hague. The letters of Queen Sophie of the Netherlands to Lady Malet, 1842–1877, 1989) Berichten van het Blauwe Huis – Messages from the blue house (1986) Schaduwbeeld of Het geheim van Appeltern (1989) – Shadow picture or the Secret of Appeltern Heren van de thee – The Lords of Tea (1992) (translated into English by Ina Rilke as The Tea Lords, 2010. ) Een handvol achtergrond, 'Parang Sawat''' – A handful of background, 'Parang Sawat' (1993, translated into English as Forever a stranger and other stories, including Oeroeg, 1996) Transit (1994) 1995 – Overeenkomstig en onvergelijkbaar 1996 – Toen ik schoolging 1996 – Ogenblikken in Valois (essays) 1996 – Uitgesproken opgeschreven. Essays over achttiende-eeuwse vrouwen, een bosgezicht, verlichte geesten, vorstenlot, satire, de pers en Vestdijks avondrood 1997 – Zwanen schieten 2000 – Lezen achter de letters (essays) 2000 – Fenrir: een lang weekend in de Ardennen 2002 – Sleuteloog, (won Dutch prize: NS-Publieksprijs 2003) 2003 – Het dieptelood van de herinnering (autobiographical) 2004 – Oeroeg – een begin (facsimile-edition on the occasion of Dutch prize: Prijs der Nederlandse Letteren) 2005 – Over en weer (stories) 2006 – Het tuinhuis (stories) 2006 – Een kruik uit Arelate (available as podcastDownload on Radioboek ) 2007 – Sterrenjacht (1950 Het Parool publication) 2007 – De handboog der verbeelding (Interviews) 2008 – Uitzicht 2011 – Lidah boeaja (reeks Literaire Juweeltjes) 2012 – Maanlicht 2016 – Irundina (posztumusz kiadás, Sylvia Weve illusztrációival; 1984-ben már megjelent gyűjteményben)
Magyarul megjelent Urug (Oeroeg) – Magvető, Budapest, 1994 (Rakéta regénytár) · · Fordította: Gera Judit Átutazóban. Regény (Transit) – Pont, Budapest, 1987 (Conflux) · · Fordította: Csikós-Vargha Hedvig, utószó Polcz Alaine
További információk
A virtual museum dedicated to Hella Haasse in 2007 by her publisher, Querido The Guardian and Observer Online Book Review Evans, Julian The Tea Lords by Hella S Haasse – review'' (The Guardian, Saturday 4 December 2010)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1918-ban született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:Holland költők, írók