Barsberzence (szlovákul Tekovská Breznica, németül Bresnitz an der Gran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zsarnócai járásában.
Fekvése A település a Garam folyó völgyében fekszik, annak bal partján, Garamszentbenedek és Újbánya között.
Élővilága
Barsberzencén egy gólyafészket tartanak nyilván.bociany.sk
Története 1276-ban említik először, amikor a garamszentbenedeki bencés apátság tiltakozik amiatt, hogy az esztergomi érsekség elfoglalta a berzencei határban levő birtokát.
Várát az esztergomi érsek építtette a 13. század második felében, majd Csák Mátéé lett, aki alagutat ásatva foglalta el a várat. 1321 után újra érseki birtok és a 15. században az érsek helyre is állíttatja. 1472-ben Vitéz János érsek – meghiúsult összeesküvése után – Mátyásnak kénytelen átadni, azóta sorsa ismeretlen. 1551-ben berzenczei Píry Lőrincznek Berzencen háza és szőllője, valamint szőllősi szőllője iránt is Várdai Pál érsek kiváltságlevelét I. Ferdinánd király megerősíti.Garamszentbenedeki Conv. prot. D. p. 25. 1558-ban Píry László és Mihály tanúbizonyságokkal bizonyították, hogy házuk mindig szabados volt Bars vármegyei Szőllős helységbeli szőllőjükkel együtt.Garamszentbenedeki Conv. fasc. 114. no. 2. 1563-ban egy feljegyzésben az olvasható, hogy a vár már nem áll és szükséges lenne a török elleni újbóli megerősítése.
A falu 1564-ben Revistye várának uradalmához tartozott a Dóczy család birtokaként. 1568-ban a törökök dúlták fel. 1580-ban berzencei Píry Lőrinc fia Imre, ennek gyermekei Miklós és Orsolya.Garamszentbenedeki Conv. prot. F. p. 5. 1600-ban 50 ház állt a faluban. 1647. június 6-án Aga Musztafa esztergomi bég támadta meg a falut, lakóit megölték, vagy fogságba hurcolták, végül a házakat felégették. 1701-ben Píry Györgyöt megerősítik Barsberzencén egy telek és Szőllősön két szőllő iránt hajdan Piry Lőrinc által kapott két rendbeli adományzásban.Garamszentbenedeki Conv. capsa. G. fasc. 5. nro. 11; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry 1720-ban 44 adófizető élt a faluban. 1754-ben a Píry családbeliek ellentmondtak Daxner György beiktatásának Barsberzence curialis birtokrészeibe, majd 1760-ban megegyeztek.Garamszentbenedeki Conv. H. fasc. 3. nro. 19; fasc. 155. no. 49; Nagy Iván: Magyarország családai IX. Piry 1768-ban 63 parasztház, 11 zsellérház és 2 nemesi kúria állt a településen. 1776-ban a besztercebányai püspökség volt a birtokos.
Vályi András szerint "BERZENCZE. Breznicze. Elegyes falu Bars Vármegyében, birtokosa Berthold Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban, tűzre, és épűletre való fáján kivűl, mivel saját határjában elegendő legelője van, gyümöltsös kertyei, ’s réttyei termékenyek, eladásra jó módgyok, Szent Benedeken, a’ hol három nap van héti vásár, ’s pénzt kereshetnek mind gyalog, mind szekerezéssel, malma is helyben van; második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Berzencze, (Garan), Breznicz, tót falu, Bars vgyében, a Garan bal partján: 788 kath. lak. Kath. paroch. templom. – Fája, rétje elég; földje lehetős rozsot terem; fuvarozik; vizi malma van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva."
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
Népessége
1828-ban 136 házban 788 lakos élt.
1910-ben a falunak 1177, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1253 lakosából 1164 szlovák volt.
2021-ben 1213 lakosából 3 (+1) magyar, (+1) ruszin, 1170 (+6) szlovák, 23 (+1) egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei thumb|Berzence várának rajza A falutól délkeletre, 445 m magas hegy tetején állnak Berzence várának csekély maradványai. Szűz Mária tiszteletére szentelt régi, római katolikus temploma a 14. században épült, 1647-ben ez is elpusztult. Helyette 1734-ben építettek új templomot, melyet 1777-ben barokk stílusban építettek át. Ez 1856-ban egy tűzvészben leégett. A károkat helyreállították és 1913-ban a templomot bővítették.
Jegyzetek
Források Ondrej Šaly 2018: Zemiansky rod Píry z Tekovskej Breznice. Via historiae Marek Budaj - Michal Pírek 2017: Nálezy z 14. – 15. storočia z hradu Tekovská Breznica. Zborník SNM 111 - Archeológia 27. Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075–1403). Szeged, 180. Koppány Tibor 1999: A középkori Magyarország kastélyai. Művészettörténeti füzetek 26. Budapest.
További információk Berzence vára (szlovák nyelvű leírás) Községinfó Barsberzence Szlovákia térképén Falutörténet (szlovákul) Berzence váráról a magyar Várak honlapon
Kategória:A Zsarnócai járás települései Kategória:Bars vármegye települései