Pintér Sándor (Etes, 1841. március 17. – Szécsény, 1915. január 17.Gyászjelentése) régész, ügyvéd-jogász, néprajzi író, palóckutató, országgyűlési képviselő.
Élete
A gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön, Selmecbányán, Egerben, Esztergomban és Szegeden végezte. Jogi tanulmányait a Budapesti Egyetemen folytatta, majd ügyvédi pályára lépett. 1867-től mint ügyvéd működött Szécsényben és vezette a Szécsényi Takarékpénztár jogi ügyeit, melynek elnöke is lett. 1901-től a Szécsényi kerület országgyűlési képviselője lett szabadelvű programmal. Elnöke volt a naplóbíráló bizottságnak.
A balassagyarmati ügyvédi kamara alapító-, választó tagja, a Zichy család divényi senioralis hitbizományi uradalmának ügyvédje volt. Alapító vagy rendes tagja volt az archaeologiai, ethnographiai, természettudományi és történelmi társulatnak. Alapító tagja volt a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. A palócok múltjával és jelenével foglalkozott. Eredetüket a kunok között kereste. Nógrád vármegye számos helyén önálló kutatásokat végzett, illetve tekintélyes régészeti gyűjteményt hozott létre. Részt vett az 1875-ös gráci kiállításon, valamint az 1876-os budapesti anthropologiai és régészeti kongresszuson.
Házát és nagyértékű könyvtárát Szécsény városának, régészeti gyűjteményét pedig nagyobbrészt a Magyar Nemzeti Múzeumnak, illetve a Nógrádmegyei Múzeumnak adományozta. A szécsényi köztemetőben nyugszik.
Emlékezete
Emléktáblája Szécsényben a Haynald Lajos utcában található
Művei Toldi Miklósról írt nagyobbszabású tanulmányát a Kisfaludy-társaságban olvasták fel. Losoncz az Árpád-házból származó királyaink idejében. Losoncz és Vidéke XV 1880 A palóczokról. Népismertető tanulmány. Budapest 1887 Nógrádvidéki régészeti kutatások. Archaeologiai Értesítő 1891 A népmesékről. XIII eredeti palócz mesével. Losonc 1891 Egy dolyányi bronzleletről. Archaeologiai Értesítő 1891 A palócz születése, házassága és halálozása. Ethnographia 1891 Régi palócz táncznóták. Ethnographia 1891 A kimuzsikálás. Ethnographia 1897 Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban. Losonc 1898 A vén Mátra titka. Balassa-Gyarmat 1899 Az ecsegi, nógrádm. bronzleletről. Archaeologiai Értesítő 1903 Nyilt levél Katona Lajos úrhoz. Ethnographia 1907 A szeretet
Jegyzetek
Források
Baros Gyula 1915 (szerk.): Irodalomtörténet 4, 83-84 Archaeologiai Értesítő 1915, 163 Az Ujság 13/21, 10 (1915. január 21.) Vasárnapi Ujság 1901/49, 788, 790 arcképe
Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek Kategória:Szécsényiek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar régészek Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905)