Goldberger Márk (Bátorkeszi, 1879. október 31. – 1948 után) orvos, ideggyógyász. Bátyja Goldberger Izidor (1876–1944) rabbi.
Életpályája Goldberger Benő és Grosz Fanni fiaként született. A Pozsonyi Evangélikus Líceumban végezte középiskolai tanulmányait (1891–1899), majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett (1899–1904). Pályáját a Budapesti Tudományegyetem Elme- és Idegkórtani Klinikájának díjazott gyakornokaként kezdte. 1907 áprilisától ugyanott tanársegédként működött. 1910 márciusában kinevezték a Lipótmezei Állami Elmegyógyító Intézet másod-főorvosává.Budapesti Orvosi Újság, 1910. március 31. (8. évfolyam, 13. szám) Az első világháború idején egy tábori kórháznál beosztott népfölkelő főorvos volt. A háborút követően a Bíró Dániel Kórház rendelő idegorvosa, s a Pesti Izraelita Hitközség Bródy Zsigmond és Adél Gyermekkórházának ideggyógyász főorvosa volt. Az ideg- és elmegyógyászat témakörébe vágó cikkeivel gyakran jelent meg szaklapok hasábjain.
Felesége Tauber Gizella (1897–?) volt, akivel 1921. március 29-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.
Művei A zsidók ideges hajlamossága. (Egyenlőség, 1912, 15–22.) A «pihenésre vágyás» szerepe a functionális idegbajok előidézésében. (Gyógyászat, 1913, 2.) Hanyatló (visszafejlődő) korúak kriminalitása. (Gyógyászat, 1923, 33–35.) Encephalitis epidemica chronikus formái a gyermek- és fiatalkorban. Grósz Gyulával. (Gyógyászat, 1923, 48–50.) Gyermekkori fejfájások. (Gyógyászat, 1925, 26.) Tonsillitishez kapcsolódott myelitis két gyógyult esete. (Gyógyászat, 1926, 1.) A liquorvizsgálatok jelentősége az agyhártyagyulladások kórismézésében. Berger Gizellával. (Gyógyászat, 1927, 34.) A mellőzött gyermek. (Gyógyászat, 1929, 3–4.) Vallásos kényszerneurosis sajátos formája. (Gyógyászat, 1932, 9.) A mellőzés szerepe az ideg-, elmebajokban. (Gyógyászat, 1932, 28–29.) A gyermekkori alvászavarok. (Gyógyászat, 1932, 46–47.) Laurence–Riedl betegség. (Gyógyászat, 1933, 40–41.) Freud hívői és tagadói. (Libanon, 1936, 3.) A gyermekkori epilepszia. (Orvosok Lapja, 1947, 14.) 230 gyermek és fiatal (fejlődő) korú neorolueses esetéből levonható tanulságok. (Orvosok Lapja, 1947, 26.) Ügyetlenkezűségből fakadó lelkitusák. (Orvosok Lapja, 1948, 50.)
Díjai, elismerései Koronás arany érdemkereszt a vitézségi érem szalagján (1916)
Jegyzetek
Források Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
Kategória:Magyar ideggyógyászok Kategória:1879-ben született személyek Kategória:A 20. században elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Bátorkesziek