A National Currency National Bank Note pénzjegytípusban 1863 decembere és 1935 májusa között összesen egyesült államokbeli kereskedelmi bank, úgynevezett „nemzeti bank” (National Bank) bocsátott ki amerikai dollár bankjegyeket, mintegy dollár névértékben, a szövetségi kormány szigorú ellenőrzése és felügyelete mellett. Napjainkra mintegy dollár értékű National Currency National Bank Note bankjegy nem került visszaváltásra, ezek egy része gyűjtők és múzeumok tulajdonában van, más részük elveszett, megsemmisült. Párhuzamosan voltak forgalomban az Egyesült Államok kormánya által kibocsátott, különféle típusú állami pénzjegyekkel (Demand Note, United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, Treasury Note), azaz államjegyekkel, illetve 1914-től a Federal Reserve Note, majd 1915-től Federal Reserve Bank Note típusú bankjegyekkel.Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of United States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 317-318. o.

A korszak amerikai papírpénzei Az 1928 előtti korszak nagy méretű amerikai papírpénztípusai, a Treasury Note, a United States Note, a Gold Certificate, a Silver Certificate, a Demand Note államjegyek és a Federal Reserve Note, a Federal Reserve Bank Note, és a National Currency National Bank Note bankjegyek típusonként eltérő dizájnnal és általában címletenként eltérő portrékkal voltak nyomtatva.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA.htm

Története 1863. február 25-én pedig Abraham Lincoln elnök aláírta a National Currency Act törvényt, melynek kettős célja volt, egyrészt hogy stabil piacot teremtsen az a polgárháború költségeinek finanszírozás érdekében a szövetségi kormány által kibocsátott államkötvényeknek, másrészt hogy felváltsa az egyes szövetségi államok kereskedelmi bankjainak szórványos, jellemzően csak az adott szövetségi államon belül elfogadott papírpénzeit egy országosan egységes, országszerte elfogadott, a szövetségi kormány által garantált és szigorúan ellenőrzött kereskedelmi banki papírpénz kibocsátással. A törvény felhatalmazta a több, mint 50 000 dollár tőkével rendelkező bankokat, hogy papírpénz kibocsátási joggal felruházott „nemzeti bankokká” (National Banks) szervezzék át magukat, azzal a feltétellel, hogy törzstőkéjük egyharmadának megfelelő összegű amerikai szövetségi államkötvényt (US Bonds) helyeznek letétbe az Egyesült Államok Kincstárnokánál (Treasurer of the United States), ezért cserébe a bankok engedélyt kaptak, hogy az államkötvényekben letétbe helyezett összeg 90 %-ának megfelelő értékű papírpénzt bocsássanak ki. A leltébe helyezett államkötvényekért az illetékes szövetségi hivatalnok (Comptroller of the Currency) kiadta az illető bank működési engedélyét (Certificate of Authority to Commence Business), azaz kartáját (Charter). A törvény 20 évben szabta meg az ilyen nemzeti bankok működési idejét.https://govtrackus.s3.amazonaws.com/legislink/pdf/stat/12/STATUTE-12-Pg665.pdfCuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 322. o.

Az egyes nemzeti bankok 1, 2, 3, 5, 10, 20, 50, 100, 500, 1000 és dolláros címletű bankjegyek kibocsátására lettek felhatalmazva, azonban 3 és dollárost egyetlen bank sem hozott végül forgalomba. A címletek magán (American Bank Note Company – ABNC), vagy állami nyomdában (Bureau of Engraving and Printing – BEP) készültek, egységes dizájn alapján, a nagy méretű (Large Size) típusban négy kibocsátásban (1.) First Charter, Original Series, 2.) First Charter, Series of 1875, 3.) Second Charter, 4.) Third Charter) összesen nyolc dizájn változatban, az 1929-től bevezetett kis méretű (Small Size) típusban pedig két kissé eltérő változatban. A legkorábbi kiadásoktól eltekintve a kibocsátó bank neve mellett az azonosító kartaszám (Charter number) is szerepelt a bankjegyeken. 1929 előtt piros, barna, vagy kék sorozatszámokat, karatszámokat, illetve az Egyesült Államok Kincstárának többféle alakú, szintén piros, barna, vagy kék színű címerét (US Treasury Seal) használták. További jellegzetesség, hogy 1929 előtt a bankok vágatlan nyomdai ívekben kapták meg a bankjegyeiket, amelyeket aztán jellemzően ollóval vágtak ki, emiatt az egyes bankjegyek általában szabálytalan alakúak.Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 320. o.

A nemzeti bankok National Currency National Bank Note típusú bankjegy kibocsátásának a nagy gazdasági világválság és következményei vetettek véget 1935-ben. Franklin D. Roosevelt elnök kormányának döntése értelmében két addigi amerikai pénzjegytípus kibocsátása megszűntː 1933-tól az aranyérmékre váltható Gold Certificate típusú államjegyeké, majd 1935-től a National Currency National Bank Note típusú bankjegyeké. Pótlásukra Federal Reserve Note típusú bankjegyek, valamint United States Note és ezüstérmékre váltható Silver Certificate típusú államjegyek kerültek növelt mennyiségben forgalomba.

A National Currency National Bank Note bankjegyek a gyűjtők körében nagyon kedveltek, egyes kisebb bankok kibocsátásai különleges ritkaságoknak számítanak, például egy első karta (First Charter) 1875-ös sorozatú (Series of 1875) 5 dolláros, melyet a First National Bank of Walla Walla, Washington Territory (Charter 2380) adott ki, 2010-ben 161 000 dolláros rekordáron kelt el egy aukción.https://currency.ha.com/itm/national-bank-notes/washington/walla-walla-washington-territory-5-1875-fr-403-the-first-nb-ch-2380/a/3510-14010.s A leggyakoribb változatok, azaz a nagyobb nemzeti bankok esetenként több százezer, vagy több millió példányban forgalomba került címletei is minimum a névértékük többszörösét érik napjainkra.

A National Currency National Bank Note típusú bankjegyek a mai napig törvényes és érvényes fizetőeszköznek minősülnek az Amerikai Egyesült Államokban.

Nagy méret (Large size) 1863–1929 Az 1863 és 1929 között kibocsátott nagy méretű (Large Size) bankjegyek 187 mm × 79 mm méretűek. Négy hitelesítő aláírás látható rajtuk, kettő a szövetségi kormány illetékes tisztviselőié (Register of the Treasury és Treasurer of the U.S.), ezek metszet-mélynyomtatással készültek, még kettő a kibocsátó nemzeti bank tisztviselőié, a főpénztárosé (Cashier), és az elnöké vagy alelnöké (President, Vice President), ezek leggyakrabban kézzel aláírtak, néha gumibélyegzős aláírások, még ritkábban metszet-mélynyomtatottak.Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 319. o. Első karta (First Charter) A papírpénz-kibocsátás az első karta alapján 1863-ban indult, a karta 1882. július 11-én járt le, de egy 1882. július 12-én hozott törvény 20 évvel meghosszabbította azt 1902-ig. Az első karta időszakában két bankjegysorozatot bocsátottak ki, az eredeti sorozatot (Original Series) és az 1875-ös sorozatot (Series of 1875), csak ezekben szerepeltek 1, 2, 500 és 1000 dolláros címletek. Érdekesség, hogy a kibocsátásukkor óriási értékű 500 dollárosból 3 fennmaradt példány mellett 170 soha nem került visszaváltásra, elveszett, vagy megsemmisült, illetve 21 db 1000 dolláros szintén soha nem került visszaváltásra, elveszett, vagy megsemmisült, utóbbi címletből csak kiadatlan, sorszám, aláírás és kincstári címer nélküli mintapéldányok maradtak fenn.

Az eredeti sorozatot (Original Series) és az 1875-ös sorozatot (Series of 1875) bankjegyeinek dizájnja megegyezett. Előoldalukon történelmi jelenetek, és/vagy allegorikus alakok, hátoldalukon középen nagyméretű történelmi jelenetek szerepeltek. Hátoldalukon továbbá a dekoratív keret baloldalán általában annak a szövetségi államnak, vagy szövetségi területnek a címere, vagy jelvénye látható, amelyben a kibocsátó nemzeti bank székelt, a keret jobboldalán az Egyesült Államok címermadara, a fehérfejű rétisas az amerikai zászlóval, ritkán előfordul, hogy a keret jobb- és baloldalán is a címermadár szerepel.

+ Dizájn (eredeti és 1875-ös sorozat) Címlet Előoldal Hátoldal 1$ "Concordia" az egyetértés allegóriája, két nőalak egy oltár előtt. A zarándokatyák partraszállása. 2$ Nőalak az amerikai zászlóval. Walter Raleigh Amerikából származó dohányt és kukoricát mutat be Angliában. 5$ Balra Kolumbusz megpillantja az amerikai szárazföldet, jobbra indián hercegnő bemutatása. Kolumbusz és legénysége partraszállása. 10$ Balra Benjamin Franklin elektromossági kísérlete, jobbra nőalak sasháton. Hernando de Soto felfedezi a Mississippi vidékét, William H. Powell festménye alapján. 20$ Balra a lexingtoni csata (1775), jobbra nőalak ("Columbia") Pocahontas megkeresztelése, John C. Chapman festménye alapján. 50$ Balra Washington átkel a Delaware folyón, jobbra Washington imája. A zarándokatyák hajóra szállása Angliában. 100$ Oliver H. Perry és hajója, a USS Lawrence az 1813-as Erie-tavi csatában, jobbra nőalak és fasces. A függetlenségi nyilatkozat bemutatása John Trumbull festménye alapján. 500$ Balra nőalak hajóágyúval, jobbra az SS Sirius brit gőzhajó megérkezése Amerikába, 1838-ban. Burgoyne brit tábornok 1777-es kapitulációja Saratogánál, Washington előtt. 1000$ Balra amerikai csapatok 1841-ben, jobbra a Capitolium. Washington lemondása a Kontinentális Hadsereg parancsnokságáról.

Eredeti sorozat (Original Series) Az első karta eredeti sorozatában (First Charter, Original Series) az egyes nemzeti bankok 1$, 2$, 5$, 10$, 20$, 50$, 100$, 500$ és 1000$ címletű bankjegyeket bocsátottak ki, nem minden egyes nemzeti bank hozta forgalomba a teljes címletsort, a nagyobb címleteket jellemzően csak kevés bank részére nyomtatták. Az eredeti sorozatban a bankjegyek többsége nem viselte az adott nemzeti bank azonosító kartaszámát (Charter Number), ez csak a kibocsátott bankjegyek egy kis részén jelent meg, miután nyilvánvalóvá vált, hogy túl bonyolult a több ezer nemzeti bank elhasznált, megrongálódott, ezért forgalomból kivonásra kerülő bankjegyeinek szétválogatása a gyakorlatban.http://banknote.ws/COLLECTION/countries/AME/USA/USA-NATIONAL/USA-NATBANK.htm#FIRST

1875-ös sorozat (Series of 1875) 1875-1902 Az első karta 1875-ös sorozata (First Charter, Series of 1875) megegyezett az eredeti sorozat bankjegyeivel, annyi eltéréssel, hogy viselték az adott nemzeti bank általában vörös, ritkábban fekete színű azonosító kartaszámát (Charter Number).

Második karta (Second Charter) A második karta (Second Carther) bankjegyei eredetileg 1882. július 12. és 1902. április 11. között kerültek volna kibocsátásra, de 1902-ben 20 évvel, 1922-ig meghosszabbították ezt az időszakot. A második karta bankjegyeit párhuzamosan bocsátották ki 1882 és 1902 között az első karta 1863 és 1902 között kibocsátott bankjegyeivel. A második karta 5, 10, 20, 50 és 100 dolláros címleteket tartalmazott. Még a többi címlet előoldala változatlan maradt az első karta (First Charter) bankjegyeihez képest, addig az 5 dolláros címlet teljesen új előoldalt kapott, a merénylet áldozatául esett James A. Garfield (1831-1881) elnök portréjával. Hátoldaluknak három változata ismert: barna hátoldal (Brown Back), évszámos hátoldal (Date Back), értékjelzéses hátoldal (Value Back)Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 322-323. o.