bélyegkép|Rákolló Az olló egyes ízeltlábúak járólábának végén található ollószerű testrész, melyet az állatok különböző célokra használnak. A rákok közül csak a tízlábú rákoknak vannak ollóik (pár faj kivételével), a skorpióknál pedig minden fajnak van. bélyegkép|Egy skorpió ollója
Rákoknál Az olló különböző méretű és formájú lehet, de a hímeké mindig nagyobb a nőstényekénél. Nem ritka, hogy egyazon állaton a jobb és bal olló különbözik. Például az Uca nembe tartozó integető rák (Uca rapax) hímjének egyik ollója lényegesen nagyobb, mint testének többi része együttvéve, a vakondrák (Calianassa) egyik ollója pedig hatalmas ásóollóvá alakult át. Némely remeterák egyik ollója széles és lapos fedővé módosult, amellyel a rák – miután visszahúzódott a csigaházba – bezárja a csigaház bejáratát. A homár a kisebbik ollójával könnyedén feltöri a kagylóhéjat, és összeroppantja a tarisznyarák vagy a gyapjasollós rák páncélját is. A legtöbb rák ollóval kapja el, és roppantja szét a zsákmányt.
Skorpióknál A skorpióknál általában egyforma nagyságú a két olló, és nem különböznek túlságosan egymástól. A nőstények lényegesen nagyobbak a hímeknél, ezért az ollójuk mérete is különbözik a hímekétől. A skorpiók a tapogatólábukon lévő ollót az áldozat összenyomására használják, ezzel teszik védekezésképtelenné a zsákmányt. A skorpióknál a párosodásban nagy szerepe van az ollóknak, hiszen a szaporodást rendkívül jellegzetes előjáték, az úgynevezett „tánc” vezeti be. Ebben az általában 30-60 percig tartó táncban a hím az ollóival megfogja a nőstény ollóit, és így „kéz a kézben” ide-oda szaladgál a két állat.
Források
Kategória:Ízeltlábúak anatómiája