Az első szovjet gyártmányú páncélautó, amit a rendelkezésre álló, 4x2-es kerékképletű, Fiat F-15 (később a saját gyártmányú AMO–F–15) tehergépjármű alvázára építettek.
Története Az első világháború és az oroszországi polgárháború tanulságait figyelembe véve, a Szovjetunió vezetői élénk érdeklődést mutattak a páncélozott autók alkalmazása és fejlesztése iránt. Hozzájárult mindehhez, a járművek gyorsasága és olcsósága a lánctalpas harckocsikkal szemben, illetve az ország területének nagysága, és útjainak állapota is. A kezdetben rendelkezésre álló külföldi járművek már elavultak, illetve leharcoltak voltak az 1920-as évek közepére, ezért a katonai tanácsban úgy döntöttek, hogy saját fejlesztésű és építésű harceszközöket rendszeresítenek. Kellett egy jármű, amit felderítő és támogató feladatkörre lehetett bevetni.
A tervezés és gyártás A szovjet páncélautó gyártás korai szakaszának a fellegvára a Leningrád (ma Szentpétervár) elővárosának számító kolpinói Izsorszkije Zavodi (Izsora-menti Üzemek) gyár volt. A meglévő tudás felhasználásával, a tapasztalatok és az előállítási lehetőségek figyelembe vételével a tervrajz és a prototípus elkészült 1927-ben, majd át lett adva a katonai tesztelő bizottságnak. Az alvázra szerkesztett páncéltest tetejére egy saját gyártású harckocsi, a T–18-as tornyát helyezték, amit egy francia, Hotchkiss típusú löveggel és egy szovjet DT géppuskával láttak el. A döntés értelmében a sorozatgyártás elkezdődhetett 1928-ban.
Az elnevezés Az ilyen típusú szovjet katonai járművek nagy részének elnevezésekor a Бронеавтомобиль (Bronyeavtomobil), azaz a páncélozott autó megjelölést alkalmazták. A nyugati írásmód ennek a rövidítését alkalmazza, a BA-t.
Katonai besorolás A szovjet katonai doktrína két csoportra osztotta a haditechnikát. Könnyű kategóriába a csak géppuskával ellátott páncélautókat sorolták, míg a nehéz kategóriát a különféle lövegekkel és géppuskákkal felfegyverzett járművek alkották. A kategóriák elnevezésének semmi köze sem volt a gépek össztömegéhez.
Harci alkalmazás A BA–27 bevetésre került a Távol-Keleten a japánok ellen 1938-ban, Lengyelország keleti részének megszállásakor 1939-ben, a finnek ellen a téli háború alatt, és kevés példánya még jelen volt a Barbarossa hadművelet alatt is. A zsákmányolt példányokat a finn és a német hadsereg is felhasználta, legfőképpen második vonalbeli feladatokra.
Típusváltozatok BA–27 – Alapváltozat BA–27 Modell 1928 – Ford AA teherautó alvázára épített változat, Ford motorral. Súlya valamivel csökkent, teljesítménye pedig minimálisan nőt. A kezelőszemélyzetet három főre csökkentették.
BA–27M – 1931-ben modernizálási szándékkal átalakított (nagyjából 20 db) páncélautó. A felépítményt és a tornyot a hatkerekű Ford-Timken alvázra építették, ami miatt javult a terepjáró képesség, a végsebesség, a hatótávolság és a manőverezőképesség, de nagyobb lett a tömege is, és újra visszatértek a négyfős személyzet alkalmazására.
Források
További információk
Kategória:Gumikerekes harci járművek Kategória:Szovjet harci járművek