A 2024-es európai parlamenti választást 2024. június 6. és 9. között tartották. Az Európai Parlament 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon 2024. június 9-én vasárnap tartották.

Szabályok Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják” A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.

A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.

Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.

Írországban és Máltán az egyszeri átruházható szavazatok módszerét alkalmazzák.

Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából egy választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés. de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.

Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kellett elfogadnia.

A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.

A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% a 2024-es választásoktól kezdve.

A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.

Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.

Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok logóinak használatát a szavazólapokon.

A parlament összetétele A Brexit következtében 2020 januárjában a brit delegáció 27 mandátumát szétosztották más országok között (ezeket a helyeket a 2019-ben megválasztott, de mandátumukat addig át nem vevő képviselők foglalták el), a többi 46 mandátumot megszüntették, így a parlamenti képviselők száma megváltozott, 751-ről 705-re csökkent.

2023 júliusában az EU-nagykövetek megállapodtak abban, hogy 705-ről 720-ra emelik a képviselői helyek számát, hogy kompenzálják a tagállamok lakosságszámának változását. Az Európai Parlament és az Európa Tanács megállapodott a helyek számának 2023 szeptemberében 720-ra növeléséről. A 27 országos választás időpontját négy napon belül határozzák meg, figyelembe véve a nemzeti szavazási szokásokat.

+ EP képviselői helyek országonkénti megoszlása

Ország

2007

2009

2011Amendments to the protocol on transitional provisions annexed to the EU treaties ratified on 1st December 2011, according to the European Parliament Press release on the ratification of Parliament's 18 additional MEPs, 1st December 2011 december 2013 július 2014 2019 2024

99 99 99 99 96 96 96

78 72 74 74 74 79 81 2

78 72 73 73 – – –

78 72 73 73 73 76 76

54 50 54 54 54 59 61 2

54 50 51 51 51 52 53 1

35 33 33 33 32 33 33

27 25 26 26 26 29 31 2

24 22 22 22 21 21 22 1

24 22 22 22 21 21 21

24 22 22 22 21 21 21

24 22 22 22 21 21 21

24 22 22 22 21 21 21

19 18 20 20 20 21 21

18 17 19 19 18 19 20 1

18 17 18 18 17 17 17

14 13 13 13 13 14 15 1

14 13 13 13 13 14 15 1

14 13 13 13 13 14 15 1

13 12 12 12 11 13 14 1

– – – 12 11 12 12

13 12 12 12 11 11 11

9 8 9 9 8 8 9 1

7 7 8 8 8 8 9 1

6 6 6 6 6 7 7

6 6 6 6 6 6 6

6 6 6 6 6 6 6

6 6 6 6 6 6 6

Teljes 785 736 754 766 639 705 720 15

A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.

Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 23 parlamenti képviselő szükséges.

+ Az Európai Parlament frakciói és frakció vezetőiManfred WeberIratxe García PérezValérie HayerTerry ReintkePhilippe LambertsRyszard LegutkoRaffaele FittoMarco ZanniManon AubryMartin Schirdewan Európai Néppárt(EPP) Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége(S&D) Újítsuk meg Európát(RE)Zöldek/Európai Szabad Szövetség(G/EFA)Európai Konzervatívok és Reformisták(ECR) Identitás és Demokrácia(ID)Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal(GUE/NGL)

Pártcsaládok listavezetői

A 2014-es európai parlamenti választások előtt új nem kötelezőérvényű rendszert vezettek be az Európai Bizottság elnökének kiválasztására, e szerint amelyik pártcsoport szerezi meg a legtöbb mandátumot, annak vezető jelöltje lesz a Bizottság elnöke. Ennek eredménye alapján 2014-ben végül a legnagyobb csoport jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölték és választották meg a Bizottság elnökének. Az európai pártok vezetőinek célja a rendszer 2019-ben történő ismételt alkalmazása volt, a pártcsoportok kiválasztották a vezető jelöltjeiket, és televíziós vitát szerveztek a jelöltek között. Azonban a választásokat követően mégis Ursula von der Leyen német védelmi minisztert választották a Bizottság elnökének, aki a választások előtt nem volt jelölt. Manfred Webert, a legtöbb mandátumot szerzett EPP vezető jelöltjét nem jelölték a Bizottság elnökének. Bár a rendszert 2019-ben nem alkalmazták, egyesek a rendszer újjáélesztését szorgalmazták a közelgő választásokon.

Az EPP, PES, EGP, és PEL bejelentette, hogy 2024-ben fő jelöltet kíván állítani, míg az ECR és az ID ezt elutasította.

+Európai politikai pártok EP-csoport Listavezető jelölt EPP Európai Néppárt EPP képviselőcsoport Ursula von der Leyen PES Európai Szocialisták Pártja SD Nicolas Schmit ALDE Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt Megújítás Marie-Agnes Strack-Zimmermann EDP Európai Demokrata Párt Sandro Gozi EGP Európai Zöld Párt Zöldek/EFA Bas Eickhout, Terry Reintke EFA Európai Szabad Szövetség Maylis Roßberg, Raül Romeva ID Identitás és Demokrácia Párt ID Nincs listavezető jelölt ECR Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja ECR Nincs listavezető jelölt PEL Az Európai Baloldal Pártja A bal Walter Baier Az EU által el nem ismert európai politikai pártok EP-csoport Listavezető jelölt PPEU Európai Kalózpárt Zöldek/EFA Marcel Kolaja, Anja Hirschel Volt Volt Europa Damian Boeselager, Sophie in 't Veld

Előrejelzések

Az európai választásokhoz hagyományosan nem készítenek európai szintű felméréseket. A 2024-es választások utáni várható mandátumelosztásról országos felmérések alapján különböző intézetek készítenek előrejelzést. Az előrejelzések általában a meglévő képviselőcsoportokra vonatkoznak, és még nem veszik figyelembe az esetleges feloszlásokat vagy új képviselőcsoportok megalakulását. Így a 21 magyar képviselő mandátumait, mivel a Fidesz nem tagja egyetlen európai pártcsaládnak sem, csak korlátozottan veszik figyelembe.

Választási eredmények Az Európai parlament alakuló ülését megelőzően az egyes európai országok különböző nemzeti pártlistáin megválasztott képviselők, ideológiai elkötelezettségeiknek megfelelően megalakították képviselő csoportjaikat, frakcióikat. Egy frakció megalakításhoz legalább 23 képviselő kell 7 tagországból. Az új parlamentben 8 frakció alakult többé kevésbé határozott ideológiai meggyőződés alapján. + A 2024-2029-es Európai Parlament Képviselőcsoportjai EPP Konzervativizmus, Kereszténydemokrácia 188 +11 S&D Szociáldemokrácia 136 ­−2 PfE Nacionalizmus, Jobboldali populizmus, Euroszkepticizmus 84 +35ECR Nemzeti konzervativizmus 78 +9 Renew EU Liberalizmus, Centrizmus 77 −24 Greens/EFA Zöldpolitika 53 −18 GUE/NGL Szocializmus, Kommunizmus, Euroszkepticizmus 46 +9 ESN Szuverenitásvédelem, Nacionalizmus, Euroszkepticizmus 25 új Függetlenek 33 −30Summe720+15 A frakciók létszámának változás a 2019-ben megalakult frakció létszámhoz viszonyitott.

Kapcsolódó szócikkek

2024-es európai parlamenti választás Magyarországon

Jegyzetek

Kategória:2024-es európai parlamenti választások Kategória:Európai Parlament Kategória:Európai Unió