A San Francesco di Paola egy római katolikus vallási épület az olaszországi Velencében, a Castello kerületben.

Története A templom a Via Garibaldira néz, amely egy egészen új velencei út, amely a Castello-rio 19. századi feltöltődéséből született, amely a Castello-csatornán keresztül csatlakozott a Szent Márk-medencéhez.

1291-ben Castello I. Bartolomeo Querini püspöke végrendeletében kórház építését hagyta jóvá, amelyet a Rio di Castello bal oldalán húztak fel, és mellette épült a Szent Bertalan tiszteletére szentelt oratórium is.

A tizennegyedik század második felében ezen a területen épült a Szent Bertalannak] szentelt templom is.

1588-ban a kórház és a templom is labilis szerkezetű volt, így Paolai Szent Ferenc minimita rendjére bízták őket, akik teljesen átalakították a templomot, és Paolai Szent Ferencnek ajánlották. Melléje kolostort építettek, amelyet 1806-ban felszámoltak és 1885-ben le is bontottak, helyén most általános iskola áll.

Leírása A templom két oszloprendű, klasszikus stílusú homlokzata timpanonnal, portállal épült, a középső térben összegyűjtött ablakokkal, amelyeket ugyanabban a szögben húznak alá a korinthoszi oszlopfők által lezárt, enyhén megemelt pilaszterek.

A homlokzatra egy óra van rajzolva, amely Paolai Szent Ferenc halálának idejét jelöli.

A főajtó oromfalán a rend mottója van vésve: CHARITAS a lángoló Nap közepén.

1810-ig a szűk alapokról a Rio di San Domenicóra vagy a di Castellóra, és az azonos nevű hídra nézett.

A belső tér egyhajós, bár a 18. században átalakították, nagyrészt megőrizte eredeti jellegzetességeit. 39 m hosszú és 18 m széles.

Érdekesség a homlokzat belső elülső részéhez támaszkodó, az oldalfalak mentén két karral húzódó „barco”, amelynek mélyén mindkét oldalon 3-3 mellékoltár van.

Összesen 11 oltár található benne, amelyek közül az egyiket a keresztelőkápolna foglalja el, ahol számos festmény található, amelyek Paolai Szent Ferenc életét és csodáit ábrázolják. Közülük emlékezetes:

G. F. Soliman: Paolai Szent Ferenc feltámaszt egy gyermeket, 1748 Giandomenico Tiepolo: Egy megszállott megszabadítása, 1748 Jacopo Palma il Giovane: A Szűz Mária, Szent János evangélista és az adományozók Vincenzo Canal: Szent Ferenc feltámasztja Túrei Tamást, tanítványát, akit egy fa zúzott agyon, 1746 Giovanni Contarini: Krisztus feltámadása, 1590 k.

A templom mennyezete teljes egészében a 16. század végi alkotásokkal van kifestve, amelyek a Biblia epizódjait és a szent csodáit ábrázolják.

Bibliográfia Marcello Brusegan, Velence templomai, Newton Compton

Fordítás

Kategória:A Velencei patriarkátus templomai, kolostorai Kategória:Velence vallási építményei Kategória:Olaszország reneszánsz vallási építményei