A kémiában egy vegyület tapasztalati képlete a vegyületet alkotó elemek atomjainak legkisebb egész számokkal kifejezett aránya. A tapasztalati képlet nem tartalmaz információt az izomériáról, szerkezetről és az atomok számáról. Egyes anyagok „óriási molekulákat” alkotnak (ideértve a makromolekulák mellett a hatalmas kovalens hálózatot alkotó atomrácsos kristályokat is), az ionrácsos kristályok esetében pedig nem is beszélhetünk molekulákról. A tapasztalati képlet lehetőséget ad mindezeknek a sajátos anyagoknak a tömör jelölésére, pl. CaCl2 (ionrács) és SiO2 (atomrács). A tapasztalati kifejezés az elemanalízis kísérleti vizsgálatára utal, mellyel meg lehet határozni a vegyületet alkotó elemek relatív arányát.
Ezzel szemben a molekulaképlet megadja a molekulát alkotó egyes atomtípusok számát, a szerkezeti képlet pedig a molekula szerkezetét is leírja.
Az n-hexán szerkezeti képlete például , amelyből látható, hogy benne 6 szénatom egyenes láncot alkot, melyhez 14 hidrogénatom kapcsolódik. A hexán molekulaképlete , tapasztalati képlete , azaz a hexánban a C:H arány 3:7. Különböző vegyületek rendelkezhetnek azonos tapasztalati képlettel. Például a formaldehid, ecetsav és glükóz tapasztalati képlete is . Ez megegyezik a formaldehid tényleges kémiai képletével, de az ecetsavban kétszer ennyi, a glükózban pedig hatszor ennyi atom található.
Példák hétköznapi anyagokkal Anyag Összegképlet Tapasztalati képlet víz metán benzol CH kén S glükóz CH2O
Jegyzetek
További információk Tapasztalati képletekhez kapcsolódó feladatok (angolul) Kémiai képletek típusai és jelentései
Kategória:Ismeretelmélet Kategória:Matematikai kémia