Hárskút (szlovákul 1948-ban Lipovníknak átnevezve) túlnyomórészt magyar lakosú község Felvidéken, Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése Rozsnyótól 8 km-re délkeletre, a Csermosnya-patak partján fekszik.
Története A szoroskői hágó alatt, Hárskút térségében IV. Béla – a Bebek család őseinek adott – 1243-as adománylevele alapján kolostor és templom, valamint királyi kastély állott, ami – Kardos István kutatásai alapján – nagy valószínűség szerint bencés monostor lehetett. (Más források hibás adata, hogy a ciszterciek építettek itt 1141-ben kolostort és templomot, ami nem áll meg, mert az első ciszterci kolostor a történelmi Magyarország területén csak 1142-ben épült Cikádoron, a Tolna vármegyei Bátaszék helyén; az írországi Mellifons in Hibernia híres cisztercita kolostorát keverték össze Hungáriával, amihez Pázmány Péter tekintélye is hozzájárult.)
A falut 1364-ben „Korna Lypa" néven említik először a Bebek család birtokaként, akik kisorosz, rutén pásztorokat is telepítettek ide – amint arról számos család- és dűlőnév is tanúskodik (Demárka, Dusa, Orosz-telke). 1430-ban 34 portát számoltak itt össze. A falu később az Andrássyak kransznahorkai uradalmához tartozott. 1570-ben 38 lakóház és 3 zsellérház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÁRSKÚT. Magyar falu Torna Várm. földes Urai G. Andrásy, és Kotsó Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dernő mellet Gömör Vármegyének szélénél, határja középszerű."
1828-ban 109 házában 876 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Hárskut, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, ut. p. Rosnyóhoz keletre 1 1/4 mfdnyire: 744 kath., 474 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Sok és jó gyümölcs. Erdő. Méhtenyésztés. Határja részint róna, részint hegyes, s elég termékeny. F. u. gr. Andrásy György."
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Hárskút, a Csermosnya patak mellett fekvő magyar kisközség, 135 házzal és 550 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt került az Andrássyak birtokába. A XVIII. század közepén a Melczer család is birtokos volt itt. A község azelőtt Torna vármegyéhez tartozott. Ide tartozik Szoroskő puszta is. A róm. kath. templomot 1721-ben építették. A község postája Dernő, távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása pedig Rozsnyó."
A falu Mátyás koráig Torna vármegye része, majd 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része. A második világháború után Csehszlovákia része volt egészen 1993-ig amikor Szlovákia független lett.
A mai közigazgatási beosztás szerint is a rozsnyói járáshoz tartozik, de az már a kassai kerület része. Ismert szülötte a falunak Barczi Géza Kassán működő festő. A község zászlaját és címerét 1999-ben szentelték fel.
Népessége
1880-ban 467 lakosa volt, ebből 448 magyar, 4 szlovák és 15 egyéb.
1890-ben 468-an éltek itt, ebből 464 magyar és 4 szlovák élt.
1900-ban 481 lakosa volt, ebből 478 magyar, 3 szlovák.
1910-ben 540 magyar lakta.
2001-ben 540 lakosából hivatalosan 462 magyar és 73 szlovák.
2011-ben 511 lakosából 381 magyar és 117 szlovák.
Nevezetességei Mai, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a régi, román stílusú templom felhasználásával épült gótikus stílusban. 1721-ben és 1856-ban átalakították és 1894-ben bővítették. Búcsújáróhely ünnepe a Rózsafüzér királynője. Plébániája az egykori kolostor alapjain 1787-ben épült, 1894-ben átalakították.
Képtár
Jegyzetek
További információk
Hivatalos oldal Hárskút búcsújáróhely (képes ismertető) Hárskút- Rövid képes ismertető /magyar/ Községinfó E-obce.sk
Harskut Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései