NévAradi főispáni időszakaPozíció jellegeMegjegyzés (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók)Forrásismeretlen (nescitur)1526–1614Dóczy András, nagylucsei (Andreas Dóczy)1614főispán1602–1620. február (haláláig) Bars vármegye főispánja 1610. március 10.–1620. február (haláláig) Szatmár vármegye főispánja (főkapitány)Mohácsi Endre: Nagylúcsei Dóczy András levelezése. In: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai I. Évkönyvek 20. A személyes történelem forrásai. Nyíregyháza, 2014. 131–136. o. („quoque in Sathmar”)ismeretlen (nescitur)1614–1702Klobusiczky Ferenc, klobusiczy és zétényi báró1699–1702főispán1694. szept. 17. – 1699 Néhai Horváth János utódaként Zaránd vármegye főispánja 1701. július 28.– Sáros vármegye főispáni adminisztrátoraKónya Péter: Megjegyzések az arisztokrácia szerepéhez a Rákóczi szabadságharcban. In: Papp Klára, Püski Levente, Novák Ádám (szerk.): A magyar arisztokrácia társadalmi-közéleti kapcsolatai és szerepvállalása. Debrecen, 2019. 151. o.Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. 235. o. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) (letölthető, online elérés)Consbruch Pál, gróf (Paulus Consbruch comes)1703. augusztus 10. – 1736. december 17. (haláláig)főispánA valóságos igazgatást a megyében Edelspacher Zsigmond aradi kamarai prefektus gyakorolta (a Zaránd vármegyei hatáskörrel együtt).Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895) LIX. Közigazgatás és törvénykezés. 629–630. o.ismeretlen (nescitur)1737–1743Sándor Mihály báró, zarándi főispán1738–1741főispán1738–1741 Zaránd vármegye főispánjaAndrássy Zsigmond, siklói (Andrássy de Sikló Sigismundus administrator) 1741. december 12. – 1744 (1743–1744)főispáni helytartóGrassalkovich Antal, gyaraki gróf1744. augusztus 26. – 1751főispán („Arad első rendes főispánja”)1742–1748 Pest megye főispáni adminisztrátora 1751–1771 Nógrád vármegye főispánja 1808–1825 Csongrád főispánjaMNL OL — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 39. kötet - 657 - 658. oldal. Aradi főispánná kinevezése, Mária Terézia, 1744. augusztus 26. Bécs.Fekete György, galántai gróf (Fekete de Galánta Georgius comes)1751. július 30. – 1788. október 18.főispánMNL OL — A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 42. kötet - 139 - 141. oldal. Mária Terézia, Pozsony, 1751. 07. 30. főispáni kinevezésüresedés (vacantia)1788–1790Teleki Sámuel, széki gróf 1785. március 30. (április 17.) –1787főispáni helytartó, kerületi kormányzó1774– Küküllő vármegye főispánja Nagyváradi kerület biztosa (Arad, Békés-Csanád-Csongrád, Bihar, Szabolcs, Hajdúvárosok területe)Szántay Antal: "II. József kerületi biztosai". Századok (2014) 148. évfolyam, 5. szám. 1171-1185. o. 1785. július 16. – 1787 Bihar vármegye főispánja 1791. július 5. – 1822 (haláláig) Bihar vármegye főispánja (másodszor) 1792 – Máramaros vármegye főispánjaHaller József, hallerkői grófPetőfi Irodalmi Múzeum Névtér azonosító1787. febr. 20. – 1790.főispáni helytartó, kerületi kormányzóNagyváradi kerület biztosa (Arad, Békés-Csanád-Csongrád, Bihar, Szabolcs, Hajdúvárosok területe) 1790. március 15.– Máramaros vármegye főispánja 1804–1807 Kolozs vármegye főispánjaAlmásy Pál, zsadányi és törökszentmiklósi (Almássy Paulus)1790. február 20. után – 1821 1790. február 16. – 1821. július 23. (haláláig)főispán 1783–1787. januárig Fiumei kormányzó 1787–1790 Pest kerületi kormányzó (főispáni helytartó) (Borsod, Fejér, Heves, Nógrád, Pest, Jászság, Kis- és Nagy-Kunság területére)Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés. Budapest, 2016. IV. Vezető életrajzok. IV.1. Főispán, Almásy Pál, 157. o.Wenckheim József báró (Wenckheim Josehus baro)1822 – 1830. március 1. 1823. április 8-tól mint adminisztrátor, 1825. június 27-től mint valóságos főispán 1830. március 1-ig, haláláig.adminisztrátor, majd főispánOrczy Lőrinc, orci báró (Orczy Laurentius baro)1830–1836 1830. augusztus 9. – 1837. szeptember 18.főispán Heves és Külső-Szolnok vármegye főispáni helytartója (1827. november 13. – 1830) 1830-ban Csanád vármegyébe nevezték ki főispánnak, de beiktatása előtt Arad vármegyébe nevezték ki.Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848. 1. (Budapest, 2011) A) A felső tábla tagjai. VIII. Magyarországi valóságos főispánok. Orczy Lőrinc. 215–217. o.Szerencsy István, szigeti (Szerencsy Stephanus)(1836–1842) 1837. szeptember 18. – 1845. május 6. (saját kérésére felmentették)beiktatott főispán(utóbb hétszemélynök, postea septemvir)Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. (Budapest, 2011) B) Az alsótábla követei, képviselői. XIV. Királyi személynökök és a Királyi Tábla tagjai, 666–667. o.Faschó József, lucsivnai (Facho de Lucsivna Josephus)1845. május 6. előtt /kinevezés/. 1845. augusztus 18. – 1848. április 16. között volt tisztében

(1846−1848)főispáni helytartóPálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei, 902–903. o.Bohus János, világosvári (vagy világosi) (Bohus de Világos Joannes)1848. április 20. – 1848. december (1848. április 11./kinevezés/ – 1849)Somogyi Gyula: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Arad szabad királyi város Arad vármegye községeinek leírása. III. kötet első felének második része. (1913). I. Arad városának leírása. Arad városának múltja. 1848/49. 10. o.főispánPálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei. Bohus János. 841–842. o.Török Gábor, váradi1848–1849forradalmi kormánybiztosArad város polgármestere (1848/49-ben, majd 1861-ben) „Arad vármegye önfeláldozó kormánybiztosa. Halálra, majd 10 év börtönre ítélték.”Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825–1848. 1. (Budapest, 2011) B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei, 1210. o.Tomcsányi József (Tomcsányi Josephus)1849. május 26. – 1849. augusztusfőispán 1861-ben Csongrád vármegye főispánja 1865. szeptember 1. – 1867. Csongrád vármegye főispáni helytartója 1867. március 31. – 1876. május 4.(haláláig) Békés vármegye főispánjaHéjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715−1950. Főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8.) Gyula, 2002. Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok, Tomcsányi József. 206−208. o.„Az önkényuralom idejében Arad ismét a nagyváradi kerületbe volt beosztva; megyefőnökei 1849–1860 között:”Atzél JánosPetőfi Irodalmi Múzeum Névtér azonosító1849 – 1853. március 17. (vagy április 5-ig, haláláig)megyefőnök (császári biztos)„…hosszas betegsége miatt a megye vezetését titkárára, Kádas Péterre volt kénytelen bízni.”Márki Sándor: Aradvármegye és Arad szabad királyi város monographiája. Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. II. kötet. Második rész. (1895) LIX. Közigazgatás és törvénykezés. 617. o.Semsey Albert, sárosi és semseyPetőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító1853. június 21. (vagy 26.) – 1853megyefőnök (császári biztos)1850. július 31.– Sáros vármegye cs. kir. főnökePálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja 1825-1848. 1. kötet, Budapest, 2011. B) Az alsótábla követei, képviselői. XVII. A magyarországi, szlavoniai és partiumi vármegyék követei. Semsey Albert (1810–1869). 1142–1143. o. Haukh Ferdinánd Keresztély1853. (augusztus 1.) – 1857nagyváradi kerületi főispánFaschó József, lucsivnai (Fascho de Lucsivna Josephus)1857–1860megyefőnök (császári biztos)Szévald Móric1859. július 19. – 1860. októbermegyefőnök (cszászári biztos)1860. október 5.– Pest-Solt megyefőnöke (pár hétig, Pest-Solt és Pest-Pilis egyesítéséig.)Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés. Budapest, 2016. IV. Vezető életrajzok. IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos. Szévald Móric. 178. o.Bohus János, világosvári (vagy világosi)1860. október 30. – 1861. (augusztus 22.) november 21.főispán(Másodszor)Hofbauer Lajos1861. október 7. – 1863. szeptemberkirályi kormánybiztosSzerb Tivadar1863. szeptember – 1865királyi kormánybiztosPopa György1865–1867királyi kormánybiztos„Az alkotmány helyreálltával:”Szende Béla1867. április 20. – 1869. januárfőispán„1869 januárjától 1871 májusáig a főispáni szék betöltetlen volt.”Dáni Ferenc1871. július 17. – 1873. május 20.–Arad thj. város főispánjaVarsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950. Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád megyei Levéltára, Szeged, 2013. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40.) 277. o.Atzél Péter, borosjenői1871. május 5. – 1878. december 18.főispán Arad thj. város polgármestere volt 1867-től 1875. január 19. – 1878. december 18. Arad thj. város főispánja is.Kinevezés. Budapesti Közlöny, 1871. május 9. 106. számLeváltás saját kérelemre. Budapesti Közlöny, 1878. december 29. 301. számTabajdi Károly1879. június 29. – 1886. október 7.főispán 1879. június 29. – 1886. október 7. Arad thj. város főispánja is. 1880. decembertől Krassó-Szörény vármegye főispánja is. Hivatali idejében elhunyt.Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1879. július 6. 155. számKrassó-Szörénybe ideiglenes megbízatása. Budapesti Közlöny, 1880. december 16. 288. számFábián László1886. november 8. – 1900. október 2.főispán 1886. november 8. – 1900. október 2. Arad thj. város főispánja is.Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1886. november 16. 262. számFelmentése. Belügyi Közlöny, 1900. október 16. 18. számUrbán Iván1900. október 2. – 1905. október 21.főispán 1900. október 2. – 1905. okt. 21. Arad thj. város főispánja is.Kinevezése. Belügyi Közlöny, 1900. október 16. 18. számFelmentése. Budapesti Közlöny, 1905. október 24. 246. számMedgyesi Somogyi Zsigmond (szerk.): Magyarország főispánjainak története 1000−1903. Budapest, 1902. Arad vármegye főispánjai. Urbán Iván bővebb életrajza. 11. o.Vásárhelyi Béla1905. október 21. – 1906. április 19.főispán 1905. október 21. – 1906. április 19. Arad thj. város főispánja is.Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1905. október 24. 246. szám Felmentése. Belügyi Közlöny, 1906. április 22. 18. számKárolyi Gyula1906. április 21. – 1910. február 5.főispán 1906. április 21. – 1910. február 5. Arad thj. város főispánja is.Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1906. április 22. 95. számFelmentése. Budapesti Közlöny, 1910. február 6. 30. számUrbán Iván1910. február 17. – 1915. október 8.főispán 1910. február 17. – 1915. október 8. Arad thj. város főispánja is. (Hivatali idejében elhunyt)Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1910. február 22. 43. számBaross Ferenc, bellusi dr.Petőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító1915. december 31. – 1917. május 22.főispán(Hivatali idejében elhunyt).Kinevezése. Budapesti Közlöny, 1916. január 4. 2. számKintzig János, nyéki1915. december 31. − 1917. június 14.–Arad thj. város főispánjaKinevezése. Belügyi Közlöny, 1916. január 9. 3. számFelmentése. Belügyi Közlöny, 1917. július 8. 31. számBarabás Béla1917. július 25. – 1918. november 5.–Arad thj. város főispánjaalbisi Barabás Béla: Emlékirataim 1855−1929. Corvin Könyvnyomdai Műintézet, Arad, 1929. 151−154. oldalPurgly LászlóPetőfi Irodalmi Múzeum névtér azonosító1917. július 25. – 1918. november 2.főispánKinevezése: Belügyi Közlöny, 1917. július 29. 35. számFelmentése: MNL OL. W 12 Miniszterelnökségi levéltár - Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867–1944) 1918. 11. 02. ülés (K27191811021004.jpg)Varjassy Lajos1918. november 10. – 1919. május 5.kormánybiztos-főispán 1905–1918 Arad thj. város polgármestere