A Valero selyemgyár egy rövid ideig működő, korai magyarországi nagyipari üzem volt a mai Budapest (akkor még Pest) V. kerületében.
Története A magyarországi selyemfeldolgozása atyja, a spanyol eredetűhttp://nol.hu/archivum/archiv-19886-9273 Valero István az 1780-as években költözött Pestre. Ezt követően a mai Király utca – Akácfa utca – Dob utca – Kürt utca közötti részen építette fel kisebb üzemét. A gyárat 1814-től Valero István fia, Valero Antal vezette. Amikor a termelés növekedésével kinőtte azt, új gyár építésébe fogott a mai Honvéd utca mentén fekvő területen. Az új gyár épületét a korszak neves építésze, Hild József tervezte meg klasszicista stílusban 1839 és 1841 között.Egykor.hu
Kopácsy József esztergomi érsek a gyárost iparfejlesztési érdemeiért 14 társával együtt nemességre terjesztette föl, de Bécs éppen Valeronak – a többi felterjesztettel ellentétben – nem adta meg a nemességet. A gyáros népszerűsége ugyanakkor hazájában tovább nőtt: az 1842-es, 1843-as és 1844-es Iparműkiállításon nagy sikert értek el gyártmányai; 1846-ban pedig ő kapta meg a kiállítás fődíját, az úgynevezett „Nagyarany érdempénzt”.https://www.muemlekem.hu/muemlek/show/482?logsall=1
A Magyarföld és népei eredeti képekben című 1846-os munka a következőket írja a Valero selyemgyárról:(szerk.) Vahot Imre: Magyarföld és népei eredeti képekben. Föld- és népismei, statistikai és történeti folyóirat, Pest, 1846, 17. o.
„Van 48 csévézőgépe; 7 orsógépe; 11 fonalvezető motólája; szalagszövő malomszéke; 177 kelmeszövőszéke; 80 jacquardgépe; van sávgépe, csinozógépe szalagok számára, és még egy más, a széles kelmék számára. E gyár a védegyesület előtt szalagot épen nem, selymet is csak a köznép számára készített: és most a legszebb, legfinomabb, sima és ábrás kelméket egész a fényűzésig állítja ki. Gyárszerei, a védegyesület keletkezte után, 10,000 pft költséget haladó uj gépekkel szaporodtak. Köztük igen sok jeles itt Pesten készült. [...] Munkásainak száma 400–450. Hetenkint 1000 pftnál többre megy az összeg, mit Valero ur munkásainak fizet.”
A gyár az évek alatt gyors ütemben fejlődött. Sikeressége miatt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar kormány Valerot bízta meg a Bécstől független jegybank vezetésével. A szabadságharc bukása után politikai okokból a gyár működtetése ellehetetlenült ( forintos áron akarta az osztrák kormány visszaadni az elpusztított, annak idején forintért megvett épületet), a Valero család pedig kivándorolt Magyarországról.
Az épületet nem bontották el, hanem ezt követően katonai célokra (kaszárnya, raktár) kezdték el használni. A volt gyár napjainkban is áll mint a 19. század jelentős ipartörténeti emléke, egyben neves klasszicista épület. Műemléki védelmet is kapott.
Képtár
Jegyzetek
Források, egyéb hivatkozások http://egykor.hu/budapest-v--kerulet/valero-selyemgyar/2842 https://kepeslapmuzeum.hobbipark.hu/pest/az-egykori-valero-selyemgyar-epulete-pesten-es-morgolodas-a-hibas-lapok-miatt/ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/KossuthHirlapok-kossuth-hirlapiroi-munkassaga-1/pesti-hirlap-2/1844-7474/18441229-vasarnap-417-sz-B785/magyarorszag-es-erdely-B786/elso-magyar-selyemkelme-es-szalag-gyar-B78A/ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Kossuth-kossuth-lajos-osszes-munkai-1/kossuth-lajos-iratai-xiii-6BA1/hirlapi-czikkei-ii-18431848-6BA6/1845-6E6B/legujabb-iparmozgalmaink-6E76/iii-selyemkelmegyartasrol-folytatas-6E90/ http://nol.hu/archivum/archiv-19886-9273 https://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index579.html
Egyéb irodalom Bud Melitta: A Valero selyemgyár – az első pesti gyár története, Budapest, 1941.
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Magyarországi textilipari cégek Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Magyarország klasszicista építményei Kategória:Budapest 19. századi építményei Kategória:1841-ben átadott építmények