Események Bizánci Birodalom IV. Rómanosz Diogenész császár újabb hadjáratot vezet a szeldzsukok ellen. Előtte elterelésül békét köt Alp Arszlán szultánnal, aki felhagy Edessza ostromával, hogy a Fátimidák ellen forduljon. A császár ezalatt két részre osztja seregét: a fősereggel ostrom alá veszi a Van-tótól északra fekvő Manzikertet, a másik Jószéph Tarkhaneiótész vezetésével Ahlat ellen vonul. Alp Arszlán megtámadja a Rómanosz vezette bizánci sereget. A manzikerti csatában a bizánciak türk zsoldosai átállnak a szeldzsukokhoz. A bizánciaknak így is sikerül elfoglalniuk a messziről nyilazgató, kézitusát kerülő nomádok táborát, majd az éjjel közeledtével visszavonulnak. Eközben az utóvédet vezető Adronikosz Dukasz – látszólag félreértve a császár parancsát – elvonul a csatából és a nagy számbeli fölényben lévő szeldzsukok körbeveszik és megsemmisítik a fősereget. Rómanosz császár megsebesül és fogságba esik. Alp Arszlán egy hét múlva szabadon engedi, miután elfogadtatott vele egy békét, miszerint a bizánciak átadják Manzikertet, Antiokhiát és Edesszát, valamint másfél millió aranyas hadisarcot és évi évi 360 ezer aranyas adót fizetnek. Rómanosz fogságba esését követően Konstantinápolyban a Ióannész Dukasz és Mikhaél Pszellosz vezette ellenpárt trónvesztettnek nyilvánítja a császárt, nem ismeri el az általa kötött békét és a 21 éves (elmebeli fogyatékosnak tartott) VII. Mikhaélt és anyját, Eudokia Makrembolitisszát ültetik a trónra; az asszonyt azonban egy hónap múlva lemondatják és kolostorba küldik. A visszatérő Rómanosz híveit Andronikosz Dukasz csatában legyőzi, őt magát elfogják és kolostorba küldik. Bari, az utolsó dél-itáliai bizánci erőd három éves ostrom után kapitulál a normann Robert Guiscard apuliai hercegnek. A bolgárok Georgi Vojteh vezetésével fellázadnak a bizánci uralom ellen.
Európa A Bulgáriában letelepített besenyők betörnek Magyarországra és végigfosztogatják Valkó vármegyét. Salamon magyar király és két unokatestvére, Géza és László hercegek megtorlásul ostrom alá veszik Belgrádot. Két hónapos ostrom után a város kigyullad (állítólag egy fogságba esett magyar lány gyújtja fel), a városparancsnok Nikétasz pedig a fellegvárba húzódik vissza, majd szabad elvonulás fejében kapitulál és Géza herceg védelmébe adja magát. Salamon foglyul akarja ejteni a magukat megadókat is, hogy értük is váltságdíjat kérhessen, de Géza ez ellen tiltakozik; emiatt a király egyharmad helyett csak egynegyedet ad neki a zsákmányból. Mikor VII. Mikhaél császár a szavatartó Gézához küld követséget és ajándékokat, a két rokon közötti viszony még inkább elmérgesedik. IV. Henrik német király leveri II. Ottó volt bajor herceg ás társa, Magnus (Ordulf szász herceg fia) a lázadását. III. Arnulf flandriai gróf I. Fülöp francia királytól kér segítséget lázadó nagybátyja, Róbert ellen. Bár Arnulfot normann és boulogne-i csapatok is segítik, a casseli csatában Róbert győz (bár közben fogságba esik), a fiatal Arnulfot pedig megölik. A grófságot Róbert örökli, a békekötés megpecsételéseképpen Fülöp király eljegyzi Róbert mostohalányát, Hollandi Bertát. Hódító Vilmos angol király legyőzi a norfolki mocsárvidékre húzódott utolsó angolszász felkelőket. Edwin merciai gróf ismét megpróbál fellázadni Vilmos ellen, de saját emberei meggyilkolják. II. Sancho kasztíliai király elűzi Galicia éléről öccsét, Garcíát, országát pedig annektálja. Meghal Domenico Contarini velencei dózse. Utódja Domenico Selvo.
Születések október 22. – IX. Vilmos, aquitániai herceg Ibn al-Kalániszi, arab történetíró
Halálozások február 17. – Frozza Orseolo, Orseolo Péter magyar király húga február 22. – III. Arnulf, flandriai gróf szeptember 5. – Al-Hatíb al-Bagdádi, arab teológus és történetíró október 16. – Almodis of La Marche, Pons toulouse-i és Ramon Berenguer barcelonai grófok felesége I. Domenico Contarini, velencei dózse Edwin, merciai gróf Ibn Zajdún, andalúziai költő Urgelli Izabella, Sancho aragóniai király felesége
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 1071-ben
Fordítás
Kategória:11. század