Hadad község () község Szatmár megyében, Romániában. Központja Hadad, beosztott falvai Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd, Lele.
Népessége A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3056 fő volt.
Történelem 1940-ig Hadadot 1210 től, Hadadnádasdot 1205-től, Lelét 1330-tól, Hadadgyőrteleket pedig 1378-tól említik. Hadad a Magyar Királysághoz tartozott, és az Erdélyi Fejedelemség része volt. 1399-ben egy várat említenek, amikor a falu a Kusalyi Jakcs családhoz tartozott. Hadad 1482-ben nyert városi rangot.
Habsburg II. Rudolf király a Wesselényi családnak adományozta Hadadot, akik a 20. századig birtokolták. A várat a 18. század elején elpusztították. II. Rákóczi Ferenc felkelése után a várost elvették a Wesselényi családtól.
A Wesselényi család egy hatalmas barokk stílusú kastélyt építtetett. A pestisjárvány kitörése után elősegítették a német telepesek bevándorlását. 1744 és 1751 között Franz Wesselény báró 30 családot hívott meg Baden-Durlachból és Svájcból Kriegsdorfi (Hadad) birtokára. A következő években további bevándorlók érkeztek német ajkú területekről Kriegsdorfba. 1880-ban Kriegsdorfnak 479 német lakosa volt.
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezés után az Osztrák Monarchia és az Erdélyi Fejedelemség felbomlott. 1876-ban a Magyar Királyságot tartományokra osztották, és Hadad Szilágy megye része lett. Az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús összeomlása és Erdély Romániával való uniójának kikiáltása után a román hadsereg 1919 tavaszán, a magyar–román háború idején vette át Hadad irányítását. A város hivatalosan is a trianoni békeszerződés után 1920 júniusában a Román Királyságnak átengedett terület részévé vált, és Szilágy megyéhez csatolták.
1940–1945 1940 augusztusában a Németország és Olaszország által eldöntött második bécsi döntés Észak-Erdély területét (beleértve Hadadot is) Romániától Magyarországhoz csatolta. A második világháború vége felé azonban a várost 1944 októberében a román és szovjet erők visszavették a magyar és német csapatoktól.
1944 májusában a zsidó lakosokat a szatmári gettóba gyűjtötték. Azon év május 19-én, 22-én, 26-án, 29-én, 30-án, 31-én és június 1-jén Auschwitzba deportálták őket.
Keveset tudunk a romák sorsáról. Ez részben annak tudható be, hogy a romák a zsidókhoz képest rosszul voltak szervezettek. A német hadsereg 1944-es visszavonulásával sok német elhagyta Hadadot. 1945-ben 43 hadadi német etnikai lakost deportáltak a Szovjetunióba .
1945 után 1945 márciusában Észak-Erdély (beleértve Hadad is) ismét román fennhatóság alá került. 1950-ben a község Nagybánya megye részévé vált, amely 1960-ban Máramaros megyére változtatta a nevét. Az 1968-as közigazgatási reform során Hadad Szatmár megyéhez került, amelyhez ma is tartozik.
A kommunista kormány alatt, leginkább az 1980-as években, sok német emigrált. Demográfia Etnikai csoportok (2002. évi népszámlálás) Forrás:
Magyarok : 2166 (67,70%) Románok : 907 (28,35%) Romák : 79 (2,46%) Németek : 46 (1,43%)
Lakosok falunként (2002. évi népszámlálás) Forrás:
Hadadgyőrtelek: 816 Hadad: 912 Lele: 662 Hadadnádasd: 809
Vallás 2002-ben a település vallási összetétele a következő volt:
Református: 60.26% Ortodox: 27.57% Baptista: 7.87% Pünkösdi: 1.71% Római katolikus: 0.84% Hetednapi adventista: 0.56%
Nyelv A hivatalos nyelv a román . Hadadon, Hadadnádasdon és Lelén a magyar a túlnyomórészt elterjedt. Hadadgyőrteleken az emberek főként románul beszélnek, míg a romák cigányul. Egy kis kisebbség németül beszél.
Az etnikai kisebbségek (magyarok, svábok) gyakran elsősorban az etnikumukat, másodsorban pedig a románt jelölik meg. A túlnyomórészt magyar lakosságú falvakban udvarias a magyar helységnevek használata (Hadad, Hadadgyőrtelek, Hadadnádasd, Lele). A román többségű falvakban a román helységnevek használata udvarias (Hodod, Lelei, Giurtelecu Hododului, Nadișu Hododului). Ez vonatkozik az olyan címekre is, mint a polgármester (románul: Primar).
Ami az idegen nyelveket illeti, a lakosság egy része beszél angolul, franciául és németül. Történelmileg a francia volt a vezető tanulmányi nyelv, de manapság az angol veszi át a helyét, így Romániában az idősebbek franciául, a fiatalok pedig angolul tudnak beszélni.
Oktatás bélyegkép|Lelei iskola Hadadnak van egy általános iskolája. Hadadnádasd, Hadadgyőrtelek és Lele függővárosok. A román gyerekek 6 és 14 éves koruk között járnak az általános iskolába.
A román oktatási rendszer a következő:
Școala primară și gimnazială – általános iskola és középiskola Liceu – középiskola Invățământ superior – főiskola Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Szatmár megye községei Kategória:Bottal létrehozott román község cikkek