Események Európa Az előző évben trónra jutott Béla magyar király Székesfehérvárra országgyűlést hív össze, ahol megjelennek a pogánylázadás résztvevői és az ősi valláshoz való visszatérést, a templomok lerombolását követelik. Béla titokban csapatokat gyűjt és szétveri a lázongó tömeget. A pogánylázadás miatt István király földi maradványait a székesfehérvári Szűz Mária-templom kanonokja kiemeli a szarkofágból, és a föld alatti kősírba rejtik. Béla Szekszárdon bencés monostort alapít (két évvel később a monostor templomában helyezik nyugalomra). Ottó somogyi ispán megalapítja a zselicszentjakabi bencés apátságot; az alapítólevélben maradt fenn Pest első írásos említése. 30 éves korában meghal II. Spytihněv cseh fejedelem. Utóda öccse, II. Vratislav, aki Béla magyar király unokahúgát, Adelhaidot vette feleségül. Júliusban meghal II. Miklós pápa. Az általa hozott új szabályok értelmében utódja megválasztásán csak bíborosok szavazhatnak, kizárva a római nemesség és alsóbb papság befolyását; és nem kérik a német-római császár jóváhagyását sem. A bíborosok a reformpárti Anselmo luccai püspököt választják az egyház élére, aki a II. Sándor nevet veszi fel. A kiskorú IV. Henrik császár nevében anyja Poitoui Ágnes nem ismeri el az új pápaválasztási rendszert és Bázelben birodalmi gyűlést hív össze, ahol a reformellenes egyházi vezetők Cadalus parmai püspököt választják meg (ő a II. Honoriusz nevet veszi fel). Robert Guiscard apuliai herceg elűzi a székhelyét, Melfit fenyegető bizánci sereget, majd nekikezd Szicília meghódításának. Meglepetésszerűen elfoglalja Messinát, majd szövetkezik Siracusa emírjével, Ibn al-Thumnával annak riválisa, Ibn al-Havvász, Castrogiovanni emírje ellen. A normann herceg elfoglalja a sziget északkeleti részét, majd Castrogiovanni városát is, de a citadella szaracén kézen marad. Meghal III. Konrád karintiai herceg. Poitoui Ágnes a Zähringen-házból való Bertoldot nevezi ki a helyére. Poitou Ágnes odaadja az eddig az ő kormányzása alatt lévő Bajor Hercegséget Otto von Northeim grófnak. I. Ekbert braunschweigi gróf meggyilkolja I. Floris hollandi grófot, akivel Friesland miatt régóta viszálykodik. Floris utódja kiskorú fia, V. Dirk. Felszentelik az 1030-ban alapított speyeri dómot.
Születések Al-Tugrai, arab költő és alkimista
Halálozások január 28. – II. Spytihněv, cseh fejedelem május 5. – Silva Candida-i Humbert, francia bíboros, a nagy egyházszakadás egyik kiváltója június 28. – I. Floris, hollandi gróf július 27. – II. Miklós, római pápa Ali ibn Ridvan, egyiptomi orvos és asztrológus Gardízi, perzsa történetíró és geográfus III. Konrád, karintiai herceg
Kapcsolódó cikkek Államok vezetőinek listája 1061-ben
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:11. század