Ján Valašťan Dolinský, született János Valastyan (Békéscsaba, 1892. február 15.familysearch.org Békéscsaba keresztelési anyakönyv 1892/596 – Nyitra, 1965. március 22.) szlovák zeneszerző, népzenegyűjtő, tanár, újságíró, eszperantista.
Életútja 1892. február 15-én született Békéscsabán. Az apja János asztalos volt, de hamarosan meghalt. Anyja Belicza Zsófia volt. Szülőhelyén végezte az elemi iskolát, Aradon pedig a tanári tanulmányait, ahol zenei alapképzést is szerzett.
Rövid ideig a telekgerendási falusi iskolában, majd 1913-tól a Vágújhelyi járásban található Hrachovistyén tanított, ahol gyermekkórust alapított és vezetett. 1917-ben házasságot kötött a kismodrói Vilma Dankovával. Verseket is kezdett írni, amelyeket a Živena folyóiratban közöltek. Mivel attól tartott, hogy hazafias érzelmei miatt a magyar hatóságok üldözhetik, ezért J. V. Dolinský néven publikálta ezeket. 1918-ban megszületett fia, Bohuslav, aki szintén tanár és zeneszerző lett.
Csehszlovákia létrejötte után a berezói Városi Iskola tanára lett. Tanítói feladatai mellett kántorként szolgált a helyi evangélikus kórusban, gyermekkórust és vegyes kórust alapított. Részt vett a helyi Matica slovenská szervezet létrehozásában, és amatőr régészként is dolgozott.
1923-ban a beckói Állami Népiskola igazgatója lett, majd 1928-ban Turócszentmártonba költözött, ahol a gimnáziumban tanított, kórusokat vezetett, tagja volt a Szláv Művészeti Fórumnak, a Bedřich Smetana Egyesületnek. Elemzéseket és kritikákat írt a Slovenské pohľady című folyóiratba. Szerkesztője volt az Evanjelického učiteľa (Evangélikus tanár), a Nášho divadla (Színházunk) zenei mellékletének. Emellett szlovák népdalokat gyűjtött és szerkesztett, saját szerzeményeket komponált, szlovák költők verseit zenésítette meg. Szlovák dalokat is gyűjtött a Szerbiában és Romániában letelepedett szlovákoktól. 1954-ben például 60 szlovák dalt vett fel a vajdasági Hertelendyfalva (Vojlovica) faluból és 60 dalt a romániai bánáti Temesvukováron (Vuková).
Az eszperantó nyelv lelkes hirdetője volt. Társalapítója volt a Turócszentmártonban működő Szlovák Eszperantó Társaságnak, és főmunkatársa az Esperantisto slovaka című folyóiratnak, amelyben szlovák klasszikusok irodalmi műveit publikálta. Ő írta az első szlovák eszperantó tankönyvet és szótárakat.
Élete végén egészségügyi problémákkal küszködött. Nyitrán halt meg 1965. március 2-án. A turócszentmártoni Nemzeti Temetőben nyugszik.
Művei Népdalgyűjtemények Čabianske ľudové piesne pre mužský zbor (1923) Z našich hôr a dolín (1941) Daloskönyvek Môj spevník Slávme slávne... Tankönyv Všeobecná náuka o hudbe (Általános zeneelmélet) Eszperantó nyelvű művei Mluvnica a slovník slovensko-esperantský (1936, szlovák–eszperantó nyelvtan és szótár, az első szlovákiai eszperantó tankönyv) Malý esperantsko slovenský slovník (1948, eszperantó-szlovák kisszótár) Učebnica jazyka esperanto (1949, eszperantó tankönyv) Műfordításai eszperantóra Božena Slančíková-Timrava: Je la foiro en Detva Ladislav Nádaši-Jégé: Adam Ŝangala Pavol Országh Hviezdoslav számos műve
Irodalom Československý hudební slovník osob a institucí II. (M–Ž), 1965, Státní hudební vydavatelství, Praha, s. 839
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1965-ben elhunyt személyek Kategória:Szlovák művészek Kategória:Zeneszerzők Kategória:Szlovák eszperantisták Kategória:Szlovák műfordítók Kategória:Békéscsabaiak Kategória:Nyitraiak