A Budapest I. kerületi Batthyány Lajos Általános Iskola általános iskola Budapest I. kerületében. Budán, Vízivárosban 1873-ben alapították jogelődjét, a Budapesti II. kerületi Községi Polgári Leányiskolát, Buda első középfokú leányiskoláját.

Története Eötvös József, a kiegyezés korabeli vallás- és közoktatási miniszter 1868-ban kötelezővé és általánossá tette a népoktatást, s egyben határozott egy új iskolatípus, a polgári megteremtéséről (1868. 38. tc.). A diákok négy osztályos elemiben szerzett tudására alapuló intézmény célja a gyakorlati pályára, illetve középfokú szakiskolára való felkészítés volt. 1872 tavaszán Buda városát kötelezték, hogy fiúk és lányok számára polgári iskolát állítson fel.

Az iskola az 1872/73-as tanévben indult el 7 fő tanulóval és 2 tanárral. 1875/76-os tanévben csatlakozott az első tanárnő, Kontsag-Igó Ida. Az 1886/87-es tanévre elérte az iskola a 312 fő tanulót, akiket 7 osztályban 13 tanár (ebből 3 tanárnő) tanított. Az iskola első igazgatója Bohus Rezső volt, aki korábban a Medve utcai Budapesti I. kerületi Községi Polgári Fiúiskolát (ma Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium) vezette. Az iskola második igazgatója, Kozma Gyula több mint „25 esztendőn át mint a II. ker. polgári leányiskola igazgatója szolgálja a magyar tanügyet, a fővárost, a társadalmat és teljesítette a hazafiúi kötelességeket”.

Az iskola első otthona a II. Fő u. 32. szám alatti Kapucinusok rendházában volt, ahonnan 1875-ben a II. Iskola u. 50. sz. alatti régi elöljárósági épületbe, majd 1891-ben a II. Batthyány u. 6. sz. alatti bérházba költözött.

A megnövekedett létszám miatt a régi épület szűknek bizonyult, és helyette a főváros a mai iskola területén új épületet építtetett, amelyet ünnepélyes külsőségek közepette 1893-ban adtak át. Ettől az évtől kezdve az iskola képzése profilja is változott, a négyéves polgárit követően egyéves kereskedelmi tanfolyammal bővült. Az itt szerzett – mai fogalmaink szerint középfokú – közgazdasági ismeretek birtokában a leányok különböző ipari és kereskedelmi vállalatoknál, pénzintézeteknél vállalhattak munkát. Ekkor az intézmény a Budapest Székesfőváros II. Kerületi Községi Polgári Leányiskola és Női Kereskedelmi Tanfolyam nevet kapta.

Ebből az iskolából indult ki az ifjúsági könyvtár felállításának, a leánytanulók kötelező tornáztatásának, az óraközi tízperces szünetnek, a délelőtti oktatásnak, az értesítőkönyvecskének, a közös osztályozó könyvnek, az egészségtan tanításának, az iskolán belüli táncoktatásnak, a tanulmányi kirándulásnak, a polgári iskolai szakfelügyeletnek, az osztályfőnökségnek, majd az osztályfőnöki óráknak a gondolata, melyeket később itt mind meg is valósítottak. Az osztályfőnöki órák tantervét és részletes tanmenetét az iskola elsőként dolgozta ki és vezette be.

A második világháború az iskolát sem kímélte, a három bombatalálat és a közel hetven aknabecsapódás az épület és a tornaterem nagy részét tönkretette. Pedagógusok és szülők áldozatos munkájának eredményeként 1946-ra újra álltak a falak és megkezdődhetett az immár nyolc osztályos általános iskolai képzés.

Az iskola az 1966/67 tanévtől koedukált lett.

Az iskola százéves évfordulója alkalmából vette fel 1972-ben gróf Batthyány Lajos nevét.

Igazgatói

Az iskola neves tanárai

Neves diákok

Források Iskolai értesítők, Budapest – II. kerület községi nyilvános polgári leányiskola és női kereskedelmi tanfolyam 1876–1946 Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880–1928 Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen 1867–1881

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Batthyány Lajos (miniszterelnök) Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. A közelben, egy év különbséggel alapított polgári fiúiskola, melynek alapító igazgatója szintén Bohus Rezső volt.

Kategória:Budapest I. kerületének oktatási intézményei Kategória:Budapest általános iskolái Kategória:Az 1870-es években alapított oktatási intézmények