Az ICONIX korai szoftverfejlesztési módszertan. Megelőzte a Rational egységes fejlesztési módszert (RUP), az extrém programozást (XP) és az agilis szoftverfejlesztést. A RUP-hoz hasonlóan az ICONIX folyamat is UML használati eseten alapszik, de könnyebb szerkezetű a RUP-nál. Az ICONIX több követelményt és tervezési dokumentációt biztosít, mint az XP, és célja az elemzési bénulás elkerülése. Az ICONIX folyamat négylépéses folyamatban mindössze négy UML-alapú diagramot használ, amelyben a használati eset szövegét működő kóddá alakítja.
Az ICONIX megkülönböztető jegye a robusztussági elemzés alkalmazása, amely az elemzés és a tervezés közötti szakadék áthidalására szolgál. A robusztusság-elemzés csökkenti a használati esetleírások kétértelműségét, mert gondoskodik arról, hogy azokat egy kísérő tartománymodell kontextusában írják meg. Ez a folyamat megkönnyíti a használati esetek tervezését, tesztelését és becslését.
Az ICONIX-folyamatot a Use Case Driven Object Modeling with UML: Theory and Practice című könyv ismerteti.Doug Rosenberg & Matt Stephens (2007). Use Case Driven Object Modeling with UML: Theory and Practice. Apress.
Lényegében az ICONIX folyamat az alapvető „logikai” elemzési és tervezési modellezési folyamatot írja le. A folyamat különösebb testreszabás nélkül alkalmazható olyan projektekre is, amelyek más projektmenedzsmentet követnek.
Az ICONIX folyamat áttekintése Az ICONIX folyamat négy mérföldkőből áll. Minden szakaszban felülvizsgálják az előző mérföldkő eredményét.
1. mérföldkő: A követelmények felülvizsgálata Az ICONIX folyamat megkezdése előtt el kell végezni néhány követelményelemzést. Ebből az elemzésből azonosíthatók a használati esetek; készíthető egy tartománymodell és néhány GUI-prototípus.
2. mérföldkő: Előzetes tervezési áttekintés A használati esetek azonosítása után szövegesen leírható a felhasználó és a rendszer közötti kommunikáció. A rendszer robusztussági elemzést hajt végre, hogy megtalálja a lehetséges hibákat a használati eset szövegében, és ennek megfelelően frissül a tartománymodell. A használati eset szövege fontos annak azonosításához, hogy a felhasználók hogyan fognak interakcióba lépni a tervezett rendszerrel. A fejlesztő számára pedig lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az ügyfélnek az eddigi fejleményeket.
3. mérföldkő: Részletes tervezési áttekintés Az ICONIX-folyamat ezen szakaszában a második mérföldkőből származó területi modellt és használati esetek szövegét használják fel az erre épülő rendszer megtervezéséhez. A tartománymodellből osztálydiagram, a használati eset szövegéből pedig szekvenciadiagramok készülnek.
4. mérföldkő: Telepítés Unit-teszteket írunk annak ellenőrzésére, hogy a rendszer megfelel-e a használati esetek szövegének és a szekvenciadiagramoknak. Végül kódot írunk az osztály- és szekvenciadiagramok felhasználásával.
Jegyzetek
Fordítás
Források Rosenberg, D., Stephens, M. & Collins-Cope, M. (2005). Agile Development with ICONIX Process. Apress.
További információk ICONIX hivatalos weboldal ICONIX UML és SysML Jumpstart képzés ICONIX Process weboldal rendezvényszervező cég Bevezetés az Iconix folyamatba Robusztussági diagramok
Kapcsolódó szócikkek Dinamikus rendszerfejlesztés folyamata Extrém programozás Rational egységes fejlesztési módszer
Kategória:Agilis szoftverfejlesztés