Nagyabonyi Gyárfás István Tihamér Zoltán (Léva, 1863. december 14.familysearch.org Lévai r. kat. keresztelési anyakönyv 1863/154 – Besztercebánya, 1916. december 12.Más források szerint december 13. (MÉL), illetve 1918-ban Esztergomban) pap, tanár, művészettörténész.
Élete Szülei nemes Gyárfás Károly (1818-1878) árvagyámgeni.com; Gyárfás Károly gyászjelentése és Nagy Karolina (néhol Tóth és Sarolta) voltak. Testvérei Mária (1847-1895; Szekfű Cecíliától; Leidenfrost Aurélnégeni.com), Hugó (1859familysearch.org-1890), Róza Adél (1862-1862familysearch.org), Dezső, Béla Kálmán (1865-1866familysearch.org), János (1867-1869familysearch.org), Imre Kálmán (1870familysearch.org) és Alojzia Sarolta (1872-1875familysearch.org) voltak.
Léván, majd Esztergomban végezte tanulmányait, majd mint papnövendék Nagyszombatba ment. Ott elvégezte a gimnáziumot, de a teológiát a budapesti egyetemen hallgatta. Elnyerte a szent hittudományok babérkoszorúsa címet. 1886-ban a nagyszombati főgimnáziumhoz ment tanárnak. 1887-ben miséspappá szentelték fel. 1889-ben bölcseleti doktor lett a budapesti egyetemen a régészeti tudományokból. 1892-ben nevelő volt a gróf Széchenyi családnál. 1893-tól a brassói főgimnázium tanár lett.
Erdély iparművészettörténetével, Brassó művelődéstörténeti emlékeivel és régi magyar drámával is foglalkozott.1938 Uj Idők Lexikona 11-12. Budapest, 2856.
Költeményeket és szépirodalmi cikkeket írt a Katholikus Társadalomba (1883-1884), a Magyar Katholikusba (1884-1885), a budapesti Magyar egyházi irodalmi iskolának is szorgalmas tagja volt és Munkálataiban közreműködött. Különös előszeretettel foglalkozott a régészettel és Dvorzsák János Havi Füzetek c. vállalatában kezdte meg e szakbeli tanulmányait. Czobor Béla előadásai az egyházi műrégészetre fordították figyelmét, ezután lett az Egyházművészeti Lapoknak rendes munkatársa. A Turulban is közölt cikkeket. A Batthyáneum és a Művelődéstörténeti Monográfiák szerkesztője volt.
1891-1892 között káplánként szolgált Nagysallón, 1892-1893-ban pedig Udvardon.
Művei 1887 Őskeresztény műemléki tanulmányok. Pályadíjjal koszorúzott mű. Egyházművészeti Lapok 1889 Pannonia őskeresztény emlékei. Régészeti tanulmány. Budapest 1893 Apor István pohara. Archaeológiai Értesítő 13 1896 Az iskolai színjátékokról 1908 Péter oláh vajda koronája, 1585. Alkotmány 1908. november 22. 1908 Egy havasalföldi vajda élete. Alkotmány 1909 A brassai ötvös czéhmesterek könyve. Századok 1909 Comoedia Erdély siralmas állapotáról. Budapest 1910 Adatok az iskolai dráma történetéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny 1910 A nagyszebeni ötvösök mesterjegytáblája. Archaeológiai Értesítő 30, 407-419 1911 Faludi Ferenc élete 1912 A brassai ötvösség története. Művelődéstörténeti monographiák I. Brassó 1912 Brassai címeres levelek és nemes családok. Budapest
Álneve és jegyei: Abonyi I., A. I.
Források 1967 Magyar Életrajzi Lexikon I, 635 1981 Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikona. Bratislava, 48 1917 Történeti szemle 6, 222-223
Zelliger Alajos 1893: Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 157.
További információk Slovenský biografický slovník Pesti Hírlap 1916. december 13.
Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1916-ban elhunyt személyek Kategória:Besztercebányaiak Kategória:Lévaiak Kategória:Nagysallói katolikus papok Kategória:Udvardi katolikus papok Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar pedagógusok